Kérdés
Mit jelent a Lélek szerint vetni (Galata 6:8)?
Válasz
A Szentírás számos alkalommal használja a vetés és az aratás mezőgazdasági kifejezéseit, melyeket mindazon földművelő emberek jól értettek, akik gyakorlatilag 80-120 évvel ezelőttig a társadalom messze túlnyomó többségét - ezzel pedig a Biblia célközönségét - tették ki mindenhol a Földünkön. A vetésre és az aratásról szóló ószövetségi utalások többnyire tényleges mezőgazdasági tevékenységekre vonatkoznak, az Újszövetségben ezek a kifejezések azonban már szellemi jelentéstöbblettel telnek meg: "Aki tehát test szerint vet, testéből is arat majd romlást. Aki ellenben a lélek szerint vet, lelkéből arat örök életet" (Galata 6:8, SZIT).
A vetés és az aratás törvényszerűségei adottak. Vetni annyit tesz, hogy az ember magokat ültet el a talajban, hogy azok kinőhessenek. A földműves értelemszerűen olyan gyümölcsöt fog aratni, amilyen haszonnövény magját előztesen elvetette. Ha cseresznyemagot ültetünk el, akkor abból cseresznyefa fog nőni, majd idővel cseresznyét - és nem barackot - fog teremni.
A Galatabeliekhez írt levél 5-6. fejezetében Pál apostol a keresztény életvezetés mibenlétét fejti ki, írása fókuszában az áll. Hangsúlyozza, hogy a Krisztusban való szabadság nem lehet olyan életmód, ami önnön vágyaink és bűnös késztetéseink szabados kielégítését célozza meg (Galata 5:13, 16, 19-21). A bűntől való szabadság csak akkor válhat valósággá a hívő életében, ha egy új, Krisztus által adott törvényt követ, mégpedig a szeretet törvényét (Galata 5:13-15). A valós szellemi szabadság az Isten és mások iránti szeretetben teljesedik ki és nyer kifejezést (1Péter 2:16).
A keresztény életvezetést Pál apostol ahhoz hasonlítja, amint a földműves földjét gondozza. Hívőként két különböző földbe vethetünk magokat: a test vagy a Lélek mezejére. Döntéseink meghozatala előtt fel kell ismerjük, hogy minden egyes tettünk végső soron vagy a testbe-, vagy pedig a Lélekbe való befektetés lesz. A meghozott gyümölcs attól függ, hogy melyik mezőt választjuk, és mit vetünk abba. Pál ma is így bátorít minket a jóra: "Ne fáradjatok bele, hogy jót tegyetek! Ha kitartóan végezzük a munkánkat, akkor majd a maga idején aratni is fogunk!" (Galata 6:9, EFO).
A testnek vetni azt jelenti, hogy bűnös vágyainkat ápoljuk és gondozgatjuk. A testnek tehát azzal vetünk, ha növekedésre, és ezzel gyümölcstermésre tápláljuk azt: "A testnek cselekedetei pedig nyilvánvalók, melyek ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás. Bálványimádás, varázslás, ellenségeskedések, versengések, gyűlölködések, harag, patvarkodások, viszszavonások, pártütések, irígységek, gyilkosságok, részegségek, dobzódások és ezekhez hasonlók: melyekről előre mondom néktek, a miképen már ezelőtt is mondottam, hogy a kik ilyeneket cselekesznek, Isten országának örökösei nem lesznek" (Galata 5:19-21).
"A kik pedig Krisztuséi, a testet megfeszítették indulataival és kívánságaival együtt" - írja Pál (Galata 5:24). Az általunk elvetett magok voltaképp a gondolataink és a cselekedeteink. Az apostol ma is így int minket: "...vessétek le a régi emberi természetet, amely már teljesen megromlott a saját rossz irányba vezető vágyai miatt. Teljesen újítsátok meg a gondolkozásotokat, és öltsétek fel az „új embert”, akit Isten úgy teremtett, hogy őhozzá hasonlítson, igazságosságban és szentségben éljen" (Efézus 4:22-24, EFO). Egyes keresztények egész álló nap csak a testnek vetnek, mikor engedik, hogy gondolatvilágukban harag, tisztátalan gondolatok, és önsajnálat lakozzon, aztán pedig azon csodálkoznak, hogy miért nem az igazságosság és a szent életvezetés szellemi terméseit aratják.
A Léleknek akkor vetünk igazán, amikor nem engedjük, hogy a bűnös természetünk irányítsa elménket; a testi gondolatok által szült belső késztetések kiélése ugyanis "...halálhoz vezet. A Szent Szellem azonban mindig az életre és a békességre törekszik" (Róma 8:6, EFO). A Krisztusban való szabadság megtapasztalásának módja az - magyarázza Pál -, ha a Lélek által vezérelt, szeretetből táplálkozó napi rutinunk során (Galata 5:18) "a Lélek szerint" járunk (Galata 5:16), "a Lélek szerint élünk", és "a Lélek szerint" haladunk utunkon (Galata 5:25). A Léleknek úgy vetünk, hogy "a Lélek gyümölcsét" műveljük és ápoljuk, amely "a szeretet, az öröm, a békesség, a türelem, a jóság, a jóság, a hűség, a szelídség és az önuralom. Ezek ellen nincs törvény" (Galata 5:22-23).
A Lélek által irányított élethez ez a tanács is hozzátartozik: "Az odafelvalókkal törődjetek, nem a földiekkel" (Kolossé 3:2). Ha csak az itteni, földi élet gondjaira gondolunk, a romlás gyümölcseit fogjuk aratni (Filippi 3:19). Minden alkalommal viszont, amikor azokon a dolgokon gondolkodunk "...amelyek igazak, dicséretre méltók, igazságosak, tisztességesek, szépek, tiszteletre méltók, kiválók és dicséretesek" (Filippi 4:8, EFO), a Léleknek vetünk. Amikor Isten Igéjébe-, a többi hívővel való közösségbe-, a dicsőítésbe-, az imádatba, és az imádságba merülünk bele, akkor a Léleknek vetünk. A Lélek szerint való vetés eredménye pedig az örök élet bőséges aratása.
English
Mit jelent a Lélek szerint vetni (Galata 6:8)?