Mire gondolt Jézus, amikor azt mondta: „Vedd fel a kereszted és kövess engem" (Máté 16:24, Márk 8:34, Lukács 9:23)?


Kérdés: Mire gondolt Jézus, amikor azt mondta: „Vedd fel a kereszted és kövess engem" (Máté 16:24, Márk 8:34, Lukács 9:23)?

Válasz:
Kezdjük azzal, hogy mire nem gondolt. Sokan úgy értelmezik a „keresztet", mint egy terhet, amit cipelniük kell életük során: egy feszültségekkel teli kapcsolat, egy hálátlan munkahely, egy lelki betegség. Önsajnálattal átitatott büszkeséggel mondják: „Ez az én keresztem." De Jézus nem erre gondolt, amikor azt mondta: „Vedd fel a kereszted és kövess engem!"

Amikor Jézus a keresztjét vitte a Golgotán, hogy megfeszítsék, senki sem úgy gondolt a keresztre, mint egy cipelendő teher szimbólumára. Egy első századi személy számára a kereszt egy és csakis egy dolgot jelentett: a legfájdalmasabb és legmegalázóbb halálnemet, amit valaha ember kitalált.

Kétezer évvel később a hívők az engesztelés, megbocsátás, kegyelem és szeretet jelképeként gondolnak a keresztre. De Jézus napjaiban a kereszt nem jelentett mást, mint kínzó halált. Mivel a rómaiak arra kényszerítették a bűnözőket, hogy maguk vigyék a keresztet a vesztőhelyre, a kereszt viselése azt jelentette, hogy a saját kivégző eszközüket vitték, miközben gúnyolódás tárgyai voltak a halálba vezető úton.

Ezért a „Vedd fel a kereszted és kövess engem" felhívás azt jelenti, hogy kész kell legyél meghalni Jézus követéséért. Ezt hívják más szóval „meghalni önmagadnak". Egy felhívás a teljes alárendeltségre. Miután felszólított a kereszt viselésére, Jézus ezt mondta: „Aki megtalálja életét, az elveszti azt, aki pedig elveszti életét énértem, az megtalálja azt. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, önmagát pedig elveszti vagy romlásba viszi" (Lukács 9:24-25, Máté 16:26, Márk 8:35-36)? Habár a felhívás nehéz, a jutalom felbecsülhetetlen.

Jézus akárhová ment, tömegeket vonzott magához. Noha ezek a tömegek gyakran Messiásként követték, a Messiásról – és küldetéséről – alkotott elképzelésük hamis volt. Azt hitték, hogy Krisztus létrehozza a megújult királyságot. Azt remélték, hogy megszabadítja őket a római megszállók elnyomása alól. Még Krisztus tanítványainak belső köre is úgy vélte, hogy a királyság hamarosan létrejön (Lukács 19:11). Amikor Jézus elkezdte hírül adni, hogy a zsidó vezetők és pogány uraik halálra fogják adni (Lukács 9:22), népszerűsége visszaesett. Sok megbotránkozott követője elfordult tőle. Nem voltak képesek „halálra szánni" a saját elképzeléseiket, terveiket és vágyaikat, hogy Jézuséra cseréljék le.

Amikor az élet gondtalanul halad, könnyű Jézust követni, az igazi odaszánás azonban a próbák idején mutatkozik meg. Jézus biztosított arról, hogy követőit próbák fogják érni (János 16:33). A tanítványság áldozattal jár, és Jézus sosem titkolta az árát.

A Lukács 9:57-62-ben három ember látszólag kész volt követni Jézust. Amikor Jézus faggatni kezdte őket, az elköteleződésük még némi túlzással is is langymeleg volt. Nem akarták megfizetni az árat. Egyikük sem volt hajlandó felvenni a keresztjét és rászögezni a saját érdekeit.

Ezért Jézus gyakorlatilag lebeszélte őket. Mennyivel másabb a tipikus evangelizálás! Hány ember válaszolna egy ilyen felhívásra: „Gyere, kövesd Jézust, és elveszíted a barátaidat, családodat, hírnevedet, munkádat és talán az életedet is!" A hamis megtérők száma jó eséllyel lecsökkenne. De Jézus ilyesmire gondolt, amikor azt mondta: „Vedd fel a kereszted és kövess engem!"

Ha szeretnéd eldönteni, hogy kész vagy-e felvenni a keresztedet, gondold át ezeket a kérdéseket:
Kész vagy-e követni Jézust, ha emiatt elveszítheted néhány közeli barátodat?
Kész vagy-e követni Jézust, ha emiatt elidegenedhetik tőled a családod?
Kész vagy-e követni Jézust, ha emiatt csorbulhat a hírneved?
Kész vagy-e követni Jézust, ha emiatt elveszítheted az állásod?
Kész vagy-e követni Jézust, ha emiatt elveszítheted az életed?

A világ egyes tájain ezek valós következmények. De figyeld meg a kérdést: „Kész vagy-e?" Jézus követése nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek be fognak következni, de kész lennél-e még ilyen esetben is felvenni a kereszted? Ha elérkezel az életed egy olyan szakaszához, ahol döntened kell: Jézus vagy az élet kívánalmai – melyiket választanád?

A Krisztus iránti elköteleződés azt jelenti, hogy naponta felveszed a kereszted, és Krisztusért feladod a kívánságaid, az álmaid, a vagyonod, és szükség esetén még az életedet is. Csak akkor leszel a tanítványa, ha kész vagy felvenni a kereszted (Lukács 14:27). A jutalom megéri ezt az árat. Miután felszólított arra, hogy haljunk meg önmagunknak („Vedd fel a kereszted és kövess engem"), nekünk ígérte a krisztusi élet ajándékát: „Mert aki meg akarja menteni az életét, elveszti, aki pedig elveszti az életét énértem, megtalálja" (Máté 16:25).

English


Vissza a magyar oldalra
Mire gondolt Jézus, amikor azt mondta: „Vedd fel a kereszted és kövess engem" (Máté 16:24, Márk 8:34, Lukács 9:23)?

Tudja meg, hogyan kell ...

Örökkévalóság Istennel



Bocsáss meg Istentől