Mit jelent, hogy vassal élesítik a vasat?


Kérdés: Mit jelent, hogy vassal élesítik a vasat?

Válasz:
A „vassal élesítik a vasat" kifejezés a Példabeszédek 27:17-ből származik. „Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat." Két vaspenge kölcsönösen jó hatással van egymásra, ha összesúrolják őket: az élek élesebbeké válnak, így a késekkel hatékonyabban lehet aprítani és szeletelni. Ugyanígy az Isten igéje is egy „kétélű kard" (Zsidók 4:12), és ezzel kell egymást élesítenünk a közös, együtt töltött alkalmakon.

A példabeszéd az egymással való közösség szükségességére is utal. Az ember nem egyedüllétre teremtetett – nem ezt mondta-e az Úr Isten, már a bukás előtt (1Mózes 2:18)? Akkor mennyivel inkább szükségünk van hívő testvéreinkre a bukás után, hogy együtt lehessünk közösségben és együtt imádkozhassunk. Nyilvánvaló, hogy a korai egyház szentjei felismerték ezt (ApCsel 2:42-47), és egymás tanítására, a közösségre, együttlétre és közös imádságra kötelezték el magukat, hogy ezen közös tevékenységek által élesíthessék egymást. Ennek eredményeként „félelem támadt" bennük, és amikor összejöttek, Istent dicsőítették, amiért örömüket lelhették egymásban.

Két dolgot szeretnék megjegyezni a fenti példabeszéddel kapcsolatban. Először is, ha ketten az Úr nevében jönnek össze, az áldás mindig garantált. Az Úr maga ígérte nekünk ezt a kegyelmet: ahol ketten vagy hárman összejönnek az Ő nevében, ott lesz köztük (Máté 18:20). Malakiásnál hasonlót olvasunk: azok, akik az Urat félték, beszéltek egymással, és az Úr meghallotta és meghallgatta őket (Malakiás 3:16). Amikor keresztyén közösségben élesítjük egymást, az Úr meghallgat minket a mennyből, és megelégedés tölti el. Egy Őt magasztaló szó sem kerüli el a figyelmét.

Az isteni egység illata Dávid és Jonatán, Saul fia kapcsolatában érezhető leginkább. Amikor Saul üldözte Dávidot, Jonatán megkereste barátját, hogy erősítse „az Istenbe vetett bizalmát" (1Sámuel 23:16), és ez el is vezet minket a második ponthoz. Amikor a vas élesíti a vasat, akkor a Krisztus törvényét töltjük be. Pál apostol azt mondta, hogy osszuk meg és hordozzuk egymás napi terheit, bánkódjunk a személyes bűnök felett, tanácsoljuk egymást, hogy miképpen térjünk meg belőle, és örüljünk egymással, amikor győzedelmeskedünk a bűn felett. Ez az a királyi törvény, amelyről a Jakab 2:8-ban olvasunk, hogy egymást szeressük.

Visszatérve a példánkhoz, ha egy kés életlen, akkor is kés marad, de kevésbé lesz hatékony és hasznos. Ezért igyekezzünk minél több időt tölteni egymással bátorítván, intvén, imádkozván, feddvén, megosztva Isten igéjét, imádkozva Isten igéjéért és a gyülekezet szükségleteiért, hogy élesebbek legyünk a szolgálatban, amelyet az Úr mindannyiunkra rá bízott. A modern kori gyülekezetekben a közösség túl gyakran az evés és jókedv köré csoportosul, nem pedig az igével való élesítés köré.

Végül, a megfent kés szebben is ragyog, mivel a felszínéről eltávolodott minden kopottság. Ugyanígy mi is jobban fogunk világítani az Úrért, ha rendszeresen élezzük magunkat a fent említettekkel, amik mind egységet és harmóniát teremtenek. „Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek" (Zsoltárok 133:1)! Ezért, a Zsidók szerzőjével egyetemben „Figyeljünk oda egymásra is! Biztassuk egymást az isteni szeretetre és a helyes tettekre! Ne hanyagoljuk el a közösség összegyülekezéseit — mint egyesek teszik —, hanem bátorítsuk egymást! Annál is inkább, mivel látjuk, hogy közeledik az a bizonyos Nap" (Zsidók 10:24-25, Egyszerű).

English


Vissza a magyar oldalra
Mit jelent, hogy vassal élesítik a vasat?