Valóban a vallás a legtöbb háború oka?


Kérdés: Valóban a vallás a legtöbb háború oka?

Válasz:
Azt biztosan állíthatjuk, hogy a történelem számos háborús konfliktusa hátterében látszólag vallási okok húzódtak meg. Ezekben a legkülönfélébb vallások érintettek voltak. Így a kereszténység történelmében is voltak erre példák, lássunk egy párat ezek közül:

• A keresztes hadjáratok — Hadjáratok egész sorát foglalta magába a 11. és a 13. század között. Célja Szent Föld felszabadítása a muzulmán iga alól, valamint a Bizánci Birodalom megsegítése.

• A francia vallásháborúk — Háborúk egész sora a 16. századi Franciaországban katolikusok és protestáns hugenották között.

• A harmicéves háború — Katolikusok és protestánsok egy további viszálya a 17. században a mai Németország területén.

Ez a felsorolás nem törekszik a teljességre. Bizonyosan számos más fegyveres konfliktust fel lehetne sorolni úgy mint a Taiping lázadást vagy az Észak-Írországi polgárháborús összetűzéseket. A kereszténység kétezer éves történelme során tagadhatatlanul számos konfliktus kiváltója volt, vagy legalábbis szerepet játszott azok kialakulásában.

Az iszlámban megtalálhatjuk a „szent háború" az ún. jihad elvét. A kifejezés szó szerinti jelentése „küzdelem", azonban ezt a szót használják az iszlám területek kibővítéséért-, és a meglévő területek védelméért folytatott harcokra is. A Közel-Kelet végtelennek tűnő fegyveres konfliktusai az elmúlt fél évszázadban nagyban hozzájárultak azon nézet megerősödéséhez, mely szerint a vallás számos háború kiváltóoka. Egyes muzulmánok szemében az Egyesült Államokra mért szeptember 11.-ei támadás a szent háború része Amerika, a nagy Sátán, ellen. Nézetük szerint az előbbi kettő majdnem teljesen azonos magával a kereszténységgel. A héber hagyományban az Ígéret Földjének a meghódítása Isten parancsa- és nem emberi nézetek mentén- történt, mint ahogyan ezt Isten Szavából, konkrétan Józsué könyvéből, be is tudjuk igazolni.

Elég nyilvánvalónak tűnik annak az állításnak a helyessége, mely szerint a vallás az egész emberi történelem folyamán meghatározó szerepet játszott a háborúkban. Jelenti ez azonban azt is, hogy a vallás maga a háborúk oka, mint ahogyan azt a vallások kritikusai állítják? Erre az eldöntendő kérdésre igennel vagy nemmel lehet felelni. A válasz igen, abban az értelemben, hogy a vallás – legalábbis felületesen szemlélve – sok konfliktus mozgatórugója. A válasz azonban nem, abban az értelmben, hogy a vallás sohasem volt a háború elsődleges oka.

Ezen érv szemléltetésére vegyük szemügyre a 20. század történelmét. A huszadik század minden mérce szerint az emberi történelem egyik legvéresebb százada volt. Két világháború viszálya is pusztított, azonban egyik sem a vallás miatt. A zsidó holokauszt sok millió áldozata, Oroszország-, Kína-, Dél-Kelet Ázsia és Kuba kommunista forradalmai legalább 50-70 millió ember halálát okozták, más becslések szerint több mint 100 millió áldozattal is lehet számolni. Ezeknek a háborús konfliktusoknak és számos célzott népirtásnak közös jellemzője, hogy kivétel nélkül ideológiai- és nem vallásos természetűek voltak. Könnyen érvelhetnénk úgy, hogy az emberi történelem során lényegesen több ember vesztette életét egy-egy ideológia-, mintsem a vallás következtében. A kommunista ideológiának egy rendszerszintű velejárója a mások felett való uralkodás. A náci ideológia sajátja az „alantas" fajok módszeres kiírtása. Már csak ez a két ideológia is sok millió ember életét követelte. Mindehhez a vallásnak vajmi kevés köze volt. A kommunizmus valójában egy deklaráltan ateista ideológia.

A vallás és a különfajta ideológiák azonban mind csak másodlagos kiváltói a háborúnak. Minden háború fő oka az ember bűnös természetében keresendő. Vegyük eszünkbe a következő igerészeket: "Honnét vannak háborúk és harczok közöttetek? Nem onnan-é a ti gerjedelmeitekből, a melyek a ti tagjaitokban vitézkednek? Kívántok valamit, és nincs néktek: gyilkoltok és irígykedtek, és nem nyerhetitek meg; harczoltok és háborúskodtok; és nincsen semmitek, mert nem kéritek. Kéritek, de nem kapjátok, mert nem jól kéritek, hogy gerjedelmeitekre költsétek azt" (Jakab 4:1-3).

"Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanubizonyságok, káromlások (Máté 15:19)."

"Csalárdabb a szív mindennél, és gonosz az; kicsoda ismerhetné azt? "(Jeremiás 17:9)

"És látá az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz" (1 Mózes 6:5)

Mi tehát a háború eredendő oka a Szentírás tanúsága szerint? A válasz: minden ember gonosz, elsötétült szíve. A vallások és különböző ideológiák csak eszközök, amin keresztül szívünk gonoszságát kifejezésre juttatjuk. A vélekedés, amelyben sok hithű ateista osztozik — vagyis hogy, ha képesek volnánk eltávolítani a vallás iránti irracionális, de mégis egyetemes emberi szükségünket, akkor valamiképp egy békésebb társadalmat hozhatnánk létre — egyszerűen egy hamis és alapjaiban félreértett emberképről tanúskodik. Az emberi történelem bizonysága az hogy, amennyiben el is távolítjuk a vallást, valami más fogja a helyét elfoglalni, és ez a "más" sohasem pozitív jellegű. A valóság sokkal inkább az, hogy az igaz vallás gátat vet az ember eredendően bűnös természetének. Ennek hiányában a gonoszság és a bűn mindent igájába hajtana.

Azonban még az egy igaz vallás, a kereszténység, hatása mellett sem fogunk tartós békét korunkban megtapasztalni. Egy nap sem telik el valamilyen háborús konfliktus nélkül világunkban. A háború egyetlen gyógyíre a Béke Hercege, aki nem más, mint Jézus Krisztus. Jézus Krisztus ígérete szerinti második eljövetelekor egyszer és mindenkorra le fogja zárni a jelen világtörténelmi korszakunkat és tartós, örök békét fog meghonosítani világunkban:

"Ki ítéletet tesz a pogányok között, és bíráskodik sok nép felett; és csinálnak fegyvereikből kapákat, és dárdáikból metszőkéseket, és nép népre kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanul" (Ésaiás 2:4)

English


Vissza a magyar oldalra
Valóban a vallás a legtöbb háború oka?