Kérdés
Mi az az új világrend?
Válasz
Az új világrendként emlegetett teória egy olyan összeesküvés-elmélet, mely a történelem azon új korszakának beköszöntét vizionálja, ami érdemi változásokat hoz világunkba, valamint a világhatalom egyensúlyának jelentős elmozdulását is maga után vonja. Egyesek elképzelései szerint az új világrend létrehozásán az elit azon csoportja mesterkedik minden erejével és eszközével, amely egy egyvilág-kormány paravánja mögül akarja uralni az egész Földet. Ezt az új világrendet a következő gondolat propagálása által akarják vonzóvá tenni: amennyiben az egész világ egy egységet képez, akkor a politikai csatározások és a háborúk egyszerűen okafogyottá válnak és értelmüket vesztik. Ezen túlmenően annak az ígéretével is kecsegtetnek, hogy közös erőfeszítésekkel megszüntethetjük a szegénységet, örökre elfeledhetjük az éhezés rémét, és minden betegséget kiirthatunk. Ennek az új, legmagasabb szervezeti egységnek végtére az a célja, hogy a remény megteremtése által minden ember testi és lelki szükségletét betöltse, melynek egyedüli zálogaként a világbékét állítja be.
A “globalizáció új korának” is nevezett új világrend állítólag a különböző nemzeti kormányokat is teljesen szükségtelenné teszi majd. Ezt az egyvilág-kormány politikai rendszerének/testületének bevezetésével éri el. Ennek megvalósításának egy lehetséges módja pedig az, hogy eltörlik az összes határt, melyek ma kvázi-demarkációs vonalként választják el a világ nemzeteit egymástól. Egyesek úgy vélik, hogy mindezen változás előremozdításához az új világrend a különböző kultúrák (valamint azok értékei és ideológiái) elfogadását, azaz a tolerancia eszmeiségének sulykolását tűzi zászlajára. Végső célja az egység és egyetértés azon érzete, mely minden ember közös nyelvhasználatában fog kicsúcsosodni. A további célkitűzések között az egy közös világvaluta-, de a politikai, vallási és erkölcsi értékekben való egység egyaránt szerepel. Az összeesküvés-elméletek hívei szerint mindezek megvalósulása azt fogja eredményezni, hogy az egész Föld egy olyan közös világkormány irányítása alá kerül, mely a teljes világnak békét, valamint a háború és minden politikai széthúzás felszámolását ígéri.
Annak tekintetében talán még a nem hívő embertársaink is egyetértenek velünk, hogy azt a reményforrást, mely nem csupán elviselhetővé teszi az életet, hanem egyben belső nyugalmat is garantál, nem találhatjuk meg magában az emberben, és ennek folyományaként az ember által kiötlött egyik ideológiában, rendszerben, társadalmi berendezkedésben sem. A Szentírás ezt illetően is félreérthetetlenül fogalmaz. És bár igaz, hogy keresztényként felhívásunk van arra, hogy még akkor is engedelmeskedjünk a földi tekintélyeknek, így a kormánynak is, ha azok szívtelen urakként hatalmaskodnak felettünk (keresztény ember egyedül akkor szegülhet ellen a földi hatalmaknak, ha azok megtiltják neki Isten követését és Isten Igéjének hirdetését – a fordító megjegyzése), arra azonban mégsem lehetünk vakok, hogy egy ilyen új világrend gazdasági és vallási tekintetben is milyen komoly következményekkel terhes (Rómabeliekhez 13:1-7; Apostolok Cselekedetei 5:29).
Az új világrend kezdeményezése és “igazsága” már csupán annak felismerésen kicsorbul, hogy egyetlen ember (vagy teremtett lény) alkotta kormány sem képes igaz reményt és békét adni az emberiségnek. Ez a múltban sem sikerült, és a jövőben sem fog. Mikor az ember tehát gyarló kormányoktól várja a teljes világra kiható békét és a létén túlmutató reménységet, akkor elkerülhetetlenül kiteszi magát annak, hogy hamis ígéretekkel ringassák álomba, melyből aztán felocsúdva dezilluzionált kétségbeesés keríti hatalmába. Ha valamit tanulhatunk a győztesek által írt történelemből, akkor az az, hogy nem volt egyetlen olyan világuralmi babérokra törő birodalom sem, mely tartósan megállt volna. Az ember eredendően bukott természetéből fakadó mohó kapzsiságtól, korrupciótól, és hataloméhségtől az általa létrehozott, még olyan jónak tűnő rendszer sem lehet mentes.
Mindazok, akik egy új világrend megalakítását áhítják – akár szekuláris, akár szellemi téren – egy elég kellemetlen ébredésre készülhetnek. Az igazság ugyanis az, hogy a hamis vallási tanítások az ember minden kreativitása és találékonysága ellenére sem képesek elhozni a mindenkinek mindenben tökéletes utópiát. Az el nem múló béke, a maradandó jó, és az örök öröm ugyanis kizárólag a mennyek országának realitása. Isten Igéje nagyon világosan hozza tudtunkra, hogy amíg világ a világ, addig lesz izzadás, tövis, fájdalom és epekedés, hiszen végső soron minden test és anyagiság az enyészet, azaz a halál irányába igyekszik (2.Korinthusbeliekhez 4:16; Zsidókhoz 9:27). Az szintén világosan kitűnik belőle, hogy mindez a romlás, kín, és testi-lelki elégedetlenség teljesen idegen Isten országától (Jelenések 21:3-7, lásd még a Jelenések 22. fejezetét). Ott ezek már nem lesznek többé, soha örökké. Nyilván igaz az, hogy remény nélkül nincs élet, de az emberiségnek a menny valós reménységére, és nem az új világrend kívülről fehérre meszelt, belül pedig csontokkal teli rakott csalárd reménységére van szüksége. Ha már Te is hívő vagy, akkor tudd, hogy a Te mennyei reménységed valós, és maradandó (János 14:1-4). A földi dolgokban való reménység pedig 'mit sem használ.
English
Mi az az új világrend?
