Milyen értelemben válik a hívő új emberré?


Kérdés: Milyen értelemben válik a hívő új emberré?

Válasz:
Jézus azt mondta, hogy ahhoz, hogy hívők legyünk, újjá kell születnünk (János 3:3). Ez azt jelenti, hogy nem elég átalakítani az eddigi életünket – elölről kell kezdenünk. A 2Korinthus 5:15,17-ből megtudjuk, mi történik, amikor bizalmunkat Jézusba mint Megváltónkba és Urunkba vetjük: „azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, többé ne önmaguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt... Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre.”

Jézus azért használta a születés példáját, mert azt tudjuk, hogy amikor egy kisded megszületik, egy új élet jön létre. A testi születést követően idővel a gyermekiség érettséggé alakul. Amikor Lélekben újjá születünk, mi, akik halottak voltunk bűneinkben (Efezus 2:1, vö. Róma 6:18), életre kelünk. Új teremtmények leszünk Krisztusban (2Korinthus 5:17). Isten megváltoztatja a vágyainkat, szemléletmódunkat és a figyelmünk középpontját, és az önimádatunk istenimádattá alakul.

Sokan megpróbálják ezt a tulajdonosváltást elkerülni, és ehelyett igyekeznek a saját erejükből a külső viselkedésüket megváltoztatni, vagy elkezdenek gyülekezetbe járni, hogy hívőnek tarthassák magukat. Az akaraterő azonban nem tart sokáig. Jézus nem azért jött, hogy megreformálja a bűnös testünket, hanem hogy megölje (Lukács 9:23, Róma 6:6-7). A régi és az új természet nem működhet és nem férhet meg együtt (Róma 8:12-14). Ha szeretnénk megtapasztalni a Jézus által felajánlott új életet, meg kell halnunk magunknak (2Korinthus 5:15).

Minden emberi lény testből, lélekből és szellemből áll (1Thesszalonika 5:23). Mielőtt az újjászületésünk révén kapcsolatba kerülnénk Istennel, életünket elsősorban a testünk és a lelkünk irányítja. A szellem szunnyad bennünk, mint egy leereszkedett lufi. Amikor az életünk feletti uralmat átadjuk Jézus Krisztusnak, elküldi Szentlelkét, hogy felelevenítse a leereszkedett szellemünket. A Szentlélek a szélhez hasonlít (János 3:8, ApCsel 2:2). Az üdvösség pillanatában betölti a szívünket, és „felfújja” a szellemünk lufiját, hogy kommunikálhassunk Istennel. Míg a személyt korábban a bűnös természete irányította, most már a Szentlélek irányítása alatt áll, aki azon munkálkodik, hogy a Krisztus hasonlatosságára formáljon minket (Róma 8:29).

Testünket fel kell ajánlanunk élő áldozatként, és meg kell újítanunk az elménket, hogy elkezdhessünk Isten szerint gondolkodni (Róma 12:1-2). Miközben Isten megismerésére fókuszálunk, olvasva az igét és naponta alávetve magunkat a Szentlélek vezetésének, megváltoznak a döntéseink. Megváltozik az időtöltésünk, a prioritásunk, a szenvedélyünk tárgya. Ott, ahol egykor a test cselekedetei voltak (Galata 5:19-21), most a Szentlélek gyümölcse (Galata 5:22-23) fog megnyilvánulni. Az újjászületés élménye csak a kezdet. Isten tovább munkálkodik bennünk, hogy szent népként állhassunk meg előtte azon a napon, amikor szemtől szembe kerülünk vele (Filippi 1:6; 2:13; 2Korinthus 11:2; Efezus 5:27).

English


Vissza a magyar oldalra
Milyen értelemben válik a hívő új emberré?

Tudja meg, hogyan kell ...

Örökkévalóság Istennel



Bocsáss meg Istentől