Többre van-e hatással az üdvösség, mint pusztán a túlvilági létre?


Kérdés: Többre van-e hatással az üdvösség, mint pusztán a túlvilági létre?

Válasz:
Gyakran hangsúlyozzuk, hogy miként befolyásolja az üdvösség a túlvilági létet, de arról nem beszélünk, hogy miként kellene a mostani életünkre hatnia. A hitre jutás számos szempontból vízválasztó: amikor megtérünk, szabaddá válunk a bűntől, és új életet és perspektívát kapunk. Ahogy John Newton mondta: „Már elvesztem, de Valaki rám talált; vak voltam, de most már látok." Az üdvösséget követően minden megváltozik.

A levelekben folyamatosan a mindennapok megélésére esik a hangsúly. Az Efezus 2:10 szerint nemcsak azért nyerünk üdvösséget, hogy az örökkévalóságot a mennyben tölthessük, hanem Isten „jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített". Ezeket a jó cselekedeteket itt, ebben a világban kell végrehajtanunk. Ha örök üdvösségünk nem tükröződik a mindennapjainkban, akkor gond van.

Levelével Jakab a gyakorlatba ültetett hitre kíván bátorítani. Üdvösségünk zabolázott nyelvet (Jakab 1:26) és más változásokat kell eredményezzen. Az a hit, amely az azt alátámasztó jó cselekedetek nélkül kíván létezni, halott (Jakab 2:20). Pál azt írta az 1Thesszalonika 2:12-ben, hogy „éljetek az Istenhez méltó módon, aki az ő országába és dicsőségébe hív". Az Istennek alávetett és engedelmes élet az üdvösség természetes velejárója. Jézus azt tanította, hogy a szolgái vagyunk, akiket azért helyezett ide, hogy az Ő munkáját végezzük, amíg vissza nem jön (Lukács 19:12-27).

A Jelenések könyvében Isten levelet küld hét gyülekezetnek (Jelenések 2-3), és mindegyikben konkrét területeket említ a mindennapi életből, amelyeket vagy megdicsér vagy elítél. Az efezusi gyülekezet munkájáért és türelméért kapott dicséretet, a szmirnai pedig a megpróbáltatásokban és szegénységben tanúsított hűségéért. Másfelől viszont a pergamumi gyülekezet feddésben részesült, amiért eltűrte a hamis tanokat, a thiatírai pedig azért, amiért szexuális bűnökbe követte a hamis tanítókat. Jézus nyilvánvalóan olyasminek tartotta az üdvösséget, ami nemcsak az ember túlvilági létére hat ki, hanem a mindennapi életére is.

Az üdvösség egy új élet origója (2Korinthus 5:17). Isten képes megjavítani és helyrehozni azt, amit a bűn tönkretett. A Jóel 2:25-ben Isten azt ígéri Izraelnek, hogy noha bűneik miatt ítéletet hozott rájuk, ha megtérnek és visszafordulnak az Úrhoz, kipótolja „az elmaradt termést, amelyet a sáskák raja felemésztett" (Egyszerű). A Zakariás 10:6-ban hasonló helyreállításról olvasunk. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a megtéréssel minden boldog és gondmentes lesz az életünkben. Vannak idők, amikor Isten úgy dönt, hogy megengedi a nehézséget az életünkben, hogy emlékeztessen a bűn nagy árára vagy a Tőle való nagyobb függésre. De ezekkel a próbákkal új szemszögből és felülről való erővel tudunk szembenézni. Ami azt illeti, az átélt nehézségek valójában Isten ajándékai, amelyek révén növekedni tudunk a hitben, és amelyek alkalmassá tesznek arra, hogy mások számára áldás lehessünk (2Korinthus 1:4-6, 12:8-10).

Jézus szolgálata során mindenkinek megváltozott az élete, aki hitben hozzá fordult. A dekapoliszi ördöngős evangélistaként távozott (Márk 5:20). A leprások megtisztulva és megújulva visszailleszkedtek a társadalomba (Lukács 17:15-16). A halászokból apostolok lettek (Máté 4:19), a vámszedőkből filantrópok, a bűnösökből szentek (Lukács 19:8-10). Hit által nyerünk üdvösséget (Efezus 2:8), és az ezzel járó változás most kezdődik.

English


Vissza a magyar oldalra
Többre van-e hatással az üdvösség, mint pusztán a túlvilági létre?

Tudja meg, hogyan kell ...

Örökkévalóság Istennel



Bocsáss meg Istentől