A betolakodó gondolatok már bűnnek számítanak? A spontán fellépő erőszakos, istenkáromló, vagy szexuális jellegű gondolatok bűnnek számítanak?


Kérdés: A betolakodó gondolatok már bűnnek számítanak? A spontán fellépő erőszakos, istenkáromló, vagy szexuális jellegű gondolatok bűnnek számítanak?

Válasz:
Életünk során már mindannyian voltunk betolakodó, gonosz gondolatok szenvedő alanyai. Ezek az akaratlan, nem szándékos impulzusok, mondatok és képek mindenkit érintenek. A spontán módon fellépő, betolakodó gonosz gondolatok, melyek erőszakos tetteket sugallnak gyerekek vagy állatok felé, melyek helytelen szexuális viselkedésre sarkallnak, vagy Istent próbálják a sárba rángatni, módfelett zavaróak. Nyomukban egyesekben még az a kérdés is felmerül, hogy egyáltalán lelki üdvösségük biztonságában lehetnek-e még? Azonban tényleg bűnnek minősülnek ezek a gondolatok?

Istent nem érik váratlanul ezek a gonosz gondolatok sem. Ő minden egyes gondolatunkat ismeri, legyen az szándékos, vagy sem (Zsoltár 139:2). Ő jól ismeri az emberi elme minden erőtlenségét és gyarlóságát — „Az Úr tudja az embernek gondolatjait, hogy azok hiábavalók" (Zsoltárok 94:11). Ezekkel a betolakodó gonosz és káromló gondolatokkal kapcsolatos legnagyobb félelem sokszor az, hogy Isten nem fogja megbocsátani őket. Isten jól tudja, hogy a gonosz emberek káromlást szólnak (Zsolt 10:4), azonban Ő mindig készen áll megbocsátani nekik is: „Hagyja el a gonosz az ő útát, és a bűnös férfiú gondolatait, és térjen az Úrhoz, és könyörül rajta, és a mi Istenünkhöz, mert bővelkedik a megbocsátásban (Ézsaiás 55:7). Ezen felül Isten jól ismeri a különbséget a gonosz, elsötétült szív, és a megpecsételt lelkiismeret, valamint az Őt követők és ismerők tűnő gondolatai között (1.Krónikák 28:9). „Mert az Istennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait (Zsidókhoz 4:12).

Isten rendelkezésünkre bocsátott több olyan eszközt, amivel visszaverhetjük a betolakodó gondolatok támadásait. A 139. Zsoltár 23. és 24. verse arra buzdít bennünket, hogy vessük alá szívünket és gondolatainkat Istennek. Ő majd meghatározza, hogy van-e bennünk olyan ártalmas dolog, amivel szemben fel kell venni a kesztyűt. Ha a gondolatok valóban spontán módon, úgymond kéretlenül jelentkeznek, akkor a 2.Korinthusbeliekhez 10:3-5 igerész útmutatására támaszkodhatunk: „Mert noha testben élünk, de nem test szerint vitézkedünk. Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Istennek, erősségek lerontására; Lerontván okoskodásokat és minden magaslatot, a mely Isten ismerete ellen emeltetett, és foglyul ejtvén minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak;" Az Istent káromló, káros, és deviáns gondolatok és késztetések a szellemi hadviselés részét képezik, így Isten segítségére van szükségünk azok leküzdésében. A Szentírás tanulmányozásán és igerészek megtanulásán keresztül — újra és újra megbizonyosodva elménkben az igaz kijelentésekről — nagy mértékben csökkenthetjük az ilyen nem kívánt gondolatokat, vagy akár még teljesen fel is számolhatjuk őket. A Zsoltáros így ír erről: „Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim: a te vígasztalásaid megvidámították az én lelkemet (Zsoltárok 94:19).

A betolakodó, gonosz gondolatok – még ha azok Istent káromolják is – nem szükségszerűen minősülnek bűnnek. Az elménk és a szívünk gyenge, így könnyen a külvilág befolyása alá kerülnek. Ha azonban szándékosan tesszük ki magunkat ezeknek a káromló és erőszakos világi hatásoknak, az már könnyen lehet bűn. Minél jobban világi dolgokkal vesszük magunkat körbe, annál jobban fog a világ a

gondolatainkba is betörni. Szemeinket inkább a tisztességes, igaz és tiszta dolgokra kell függesszük (Filippibeliekhez 4:8). Ha a jóból merítünk, és azzal töltjük meg szívünket, akkor Isten megáld minket: „Boldog ember az, a ki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül; Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal. És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, a mely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lészen" (Zsoltárok 1:1-3).

Néha azonban a gonosz gondolatok számban felülkerekedhetnek a Lélek által vezérelt gondolatokon. Ha a Szentírás szövegének memorizálása és az ima nem csökkenti számottevően a káros gondolatokat és késztetéseket, akkor lehetséges, hogy valamilyen testi eredetük van. A betolakodó gondolatok többek között az obszesszív-kompulzív zavar (kényszerbetegség), a szülés utáni depresszió, és a figyelemzavar tünetei. Hasonlóan, mint ahogyan Isten rendelkezésünkre bocsátott képzett szakembereket, akik szellemi kérdésekben tudnak tanácsot adni, éppúgy orvosokat és más szakembereket is szolgálatba állított, hogy fizikai bajokban segítsenek. Ha a gonosz gondolatok már nagyon elerőtlenítenek és élhetetlenné teszik az életünket, akkor ismerjük fel, hogy az „örökkévalóság útján" (Zsoltárok 139:24) való jártunk abban az alázatban is megnyilvánul, mely által nem szégyelünk segítséget kérni embertársainktól.

English


Vissza a magyar oldalra
A betolakodó gondolatok már bűnnek számítanak? A spontán fellépő erőszakos, istenkáromló, vagy szexuális jellegű gondolatok bűnnek számítanak?