Kérdés
Mit mond a Biblia a születésszabályozásról? Keresztyéneknek alkalmazniuk kellene-e?
Válasz
Isten azzal bízta meg az embert, hogy szaporodjon és sokasodjon (1 Mózes 1:28). A házasság intézményét Isten azért hozta létre, hogy megfelelő környezete legyen ez a gyermekek világrahozatalának és felnevelésének. Szomorú, hogy a gyermekeket néha nyűgnek és tehernek tekintik manapság. Némelyek úgy érzik, hogy életpályájuk és anyagi céljaik útjában állnak, társadalmilag megbélyegzetté válnak miattuk. Gyakran az efféle önzés áll a fogamzásgátló használatának hátterében.
A születésszabályozás mögött esetenként meghúzódó önzéssel ellentétben a gyermeket a Biblia Isten ajándékaként mutatja be (1 Mózes 4:1; 1 Mózes 33:5). A gyermek örökség az Úrtól (Zsoltárok 127:3–5). A gyermek Isten áldása (Lukács 1:42.) A gyermek az idős ember koronája (Példabeszédek 17:6). Isten a meddőt gyermekkel áldja meg (Zsoltárok 113:9; 1 Mózes 21:1–3; 25:21–22; 30:1–2; 1 Sámuel 1:6–8; Lukács 1:7, 24–25). A gyermeket Isten alkotja meg az anyaméhben (Zsoltárok 139:13–16). Isten már születésük előtt ismeri a gyermekeket (Jeremiás 1:5; Galata 1:15).
A Szentírás a születésszabályozást leginkább az 1 Mózes 38. fejezetében, Júda fiai, Ér és Ónán történetében ítéli el. Ér egy Támár nevű asszonyt vett feleségül. A férfi saját gonoszsága miatt meghalt, így Támár férj és gyermek nélkül maradt. A sógorházassági törvénynek (5 Mózes 25:5–6) megfelelően Támárt Ér testvéréhez, Ónánhoz adták. Ónán nem akart örökségén megosztozni a testvérének támasztandó gyermekkel, így a születésszabályozás legősibb formáját, a megszakítást gyakorolta. Az 1 Mózes 38:10 így szól: „De az Úr rosszallotta, amit tett, ezért őt is megölte.” Ónánnak önző indítéka volt: Támárt saját élvezetére használta fel, de jogi kötelezettségének — azaz, hogy elhunyt testvérének örököst támasszon — nem volt hajlandó eleget tenni. Gyakran ezt az igeszakaszt hozzák bizonyítékul arra, hogy Isten nem járul hozzá a születésszabályozáshoz. Ugyanakkor nem a fogamzásgátlás kifejezett cselekedete miatt okozta az Úr Ónán halálát, hanem a tettei mögött meghúzódó önző motiváció miatt.
Fontos, hogy úgy tekintsünk a gyermekekre, ahogy Isten látja őket, ne pedig ahogy a világ diktálja. Mindemellett is a Biblia nem tiltja a fogamzásgátlást. A fogamzásgátlás — definíciója alapján — valójában csupán a fogamzás ellentettje. Nem maga a fogamzásgátlás cselekedete határozza meg, hogy helyes-e vagy helytelen. Az Ónánnál látottak alapján a fogamzásgátlás mögött meghúzódó indíték határozza meg, hogy helyes-e vagy helytelen. Ha egy házaspár azért él a fogamzásgátlással, hogy maguknak több jusson, akkor az helytelen. Ha egy házaspár azért gyakorolja a fogamzásgátlást, hogy átmenetileg — míg érettebb, anyagilag és szellemileg felkészültebb lesz — késleltesse a gyermekáldást, akkor talán egy ideig elfogadható a használata. Ismét csak a motiváción múlik minden.
A Biblia mindig jó dologként mutatja be azt, ha gyermeke van valakinek. A Biblia „elvárja”, hogy a házaspárnak gyermeke legyen. A Biblia mindig rossz dologként tárja elénk, ha valakinek nem lehet gyermeke. A Bibliában senki sem vágyakozott arra, hogy bárcsak ne lennének gyermekei. Ugyanakkor, a Bibliából nem bizonyítható, hogy egyértelműen helytelen lenne a születésszabályozás egy korlátozott időintervallumon belül. Minden házaspárnak Isten akaratáról kell meggyőződnie, hogy mikor és mennyi gyermekük legyen.
English
Mit mond a Biblia a születésszabályozásról? Keresztyéneknek alkalmazniuk kellene-e?
