Kérdés
Hogyan reagáljon a keresztény hívő arra, ha a szex már kiveszett a házasságából (azaz szex nélküli házasságban él)?
Válasz
A testi intimitás Isten házasságra vonatkozó szabályos tervének része, így mind a férj, mind pedig a feleség felelőssége, hogy ezen a területen is kielégítsék egymás szükségleteit (1.Korinthusbeliekhez 7:2-4). Feltéve, hogy nem áll fenn olyan fizikai vagy egészségügyi állapot, amely megakadályozná a feleket a szexuális életben való aktív részvételben, a szex szüneteltetése a házasságban közös megegyezéssel kell végbemenjen, hogy ezzel a szellemi tevékenységek több teret kaphassanak, ám ekkor is csak rövid időre (1.Korinthusbeliekhez 7:5).
Egy szex nélküli házasság aggodalomra ad okot. Amennyiben újfent abból indulunk ki, hogy az együttlétnek fizikai gátja nincs, akkor a probléma gyökere valószínűleg lelki eredetű. Az első teendőnk ilyen esetben az, hogy bölcsességért, irgalomért és a (fentről való) segítség kegyelméért imádkozzunk a baj idején (Jakab 1:5; Zsidókhoz 4:16). Mindig jó, ha előbb a saját házunk táján teszünk rendet, mielőtt valaki mást próbálnánk helyreigazítani; ha tehát az egyik házastárs úgy érzi, hogy ezen a téren sérelem érte, akkor kérje az Urat, hogy fedje fel előtte, hogy ő maga mit – vagy mit nem – tett, amivel hozzájárult a probléma kialakulásához (Zsoltárok 139:23). Isten szívesen válaszol az ilyen imára, feltéve, hogy hajlandóak vagyunk meghallgatni Őt.
Ha a nélkülözésre kényszerült házastárs rájön, hogy ő maga is hozzájárult a szex hiányának kialakulásához a házasságban, akkor Isten és a házastársa előtt is meg kell vallania bűnét, és lépéseket kell tennie hibás viselkedése kijavítására (Példabeszédek 28:13). Ha erre már sor került, de a szexuális kapcsolat mégsem állt helyre, az ezáltal sérelmet szenvedő házastársnak továbbra is naponta imádkoznia kell annak kegyelméért, hogy feltétel nélkül szerethesse párját, és bíznia kell Istenben, hogy Ő annak rendelt idejében közbelép. Az érintett ekkor a hit próbájával áll szemben (Jakab 1:2-4). Az intimitás kifejezésétől megfosztott házastársnak mindemellett ügyelnie kell arra, hogy a kommunikációs csatornákat nyitva tartsa partnere előtt, valamint hogy soha ne hanyagolja el Isten házastársi kapcsolatra vonatkozó parancsait (Efézusbeliekhez 5:22-33). Az Úrra való várakozás időt és türelmet igényel, de egyben az is kihívást jelent, hogy az ember minden viszontagság ellenére is Őrajta tartsa szemét, hogy ezáltal a körülmények fölé emelkedhessen.
Ha a szex hiánya a házasságban arra vezethető vissza, hogy a feleség utasítja vissza az intimitást, akkor a férj el kell gondolkozzon azon, hogy vajon tényleg engedelmeskedik-e Isten parancsának, és úgy szereti-e a feleségét, ahogyan Krisztus szereti a gyülekezetet (Efézusbeliekhez 5:25-33), illetve hogy “megértően” bánik-e vele (1.Péter 3:7 EFO). Ez különösen fontos akkor, ha a nőnek kisebbrendűségi érzései vannak, illetve ha úgy érzi, hogy nem fogadják el. Gyakran előfordul, hogy a férj nem ismeri fel a saját szerepét a felesége problémáiban, a nő pedig csupán frusztrációból vagy elfojtott haragból cselekszik, vagyis épp nem cselekszik. A nyílt, őszinte kommunikáció és a megbocsátás e probléma kezelésének is a legjobb módja; ügyeljünk arra, hogy elkerüljük a másik “hibáztatásának” társas játékát! A Korinthusbeliekhez írt levél 13. fejezetét férjként ellenőrző listánkká tehetjük – vajon a feleségem iránt tanúsított viselkedésem megfelel az itt leírt szeretetnek? Az istenfélő szeretet megóvja a férjet attól, hogy megkeseredjen feleségére, de a vele szembeni érzéketlen gorombaságtól is visszatartja (Kolossébeliekhez 3:19).
Ha a szex hiánya a házasságban arra vezethető vissza, hogy a férj utasítja vissza az intimitást, akkor könnyen meglehet, hogy a feleség hanyagolja el az Isten előtti azon felelősségét, hogy szeresse, tisztelje és engedelmesen kövesse a férjét (Efézusbeliekhez 5:22-24) Ha a férfi úgy érzi, hogy elhanyagolják, alsóbbrendűként kezelik vagy leuralják, visszautasíthatja az intimitást, hogy így kvittek legyenek, vagy ezáltal nyerje vissza az irányítást, de az is megesik, hogy a férj teljesen elveszíti érdeklődését felesége iránt. Bárhogy is legyen, vigyázni kell arra “...hogy az Isten kegyelmétől senki el ne szakadjon; nehogy a keserűségnek bármely gyökere, fölnevekedvén, megzavarjon...” (Zsidókhoz 12:15).
Ha a házastárs látszólag ok nélkül tagadja meg a szexet, akkor lehet, hogy egy a múltból eredő mélyebb elfojtott probléma áll a háttérben. Ebben az esetben a keresztény lelki tanácsadás segíthet a probléma felszínre hozásában, és remélhetőleg annak kezelésében is. Minden esetre mindkét fél azzal a szándékkal kell kicsit kiüljön a kispadra, hogy a felelősség kölcsönös áthárítása nélkül beszélik meg a dolgot. Egy lelkész vagy egy bibliai alapokon álló tanácsadó nagy segítség lehet ezekben a beszélgetésekben. A cél az kell legyen, hogy a házasfelek megértsék egymás nézőpontját, hogy így aztán közös szellemben haladhassanak a helyes irányba, és ezzel teret engedjenek a változásnak.
A gyógyulást sem erőltetni, sem siettetni nem lehet, tehát az időt vehet igénybe. Mindaddig azonban, amíg az már érezhető lesz, a megbocsátást továbbra is azonnal teljesítendő parancsolatnak kell tekinteni (Máté 6:14-15). Ha mindkét fél kölcsönösen Isten életükre szóló legjobb szándékának teljesítésén van, és ha a folyamat az alázat és őszinteség égisze alatt megy végbe, a teljeskörű intimitás újra lehetségessé válik. A megsebzett házaspár el kell kötelezze magát amellett, hogy naponta időt szakít az Igére, az imádságra, az Istennek és az egymásnak való engedelmességre. Ezután türelmesen rábízhatják az Úrra, hogy Ő munkálkodjon mindkettejük szívében, és begyógyítsa mindazt, ami házasságukban a szex hiányát okozza.
English
Hogyan reagáljon a keresztény hívő arra, ha a szex már kiveszett a házasságából (azaz szex nélküli házasságban él)?
