Mi a különbség az szertartás és a szentég között?


Kérdés: Mi a különbség az szertartás és a szentég között?

Válasz:
A római katolikusok, keleti ortodoxok és néhány protestáns felekezet a „szentség" szóval utal az olyan jelekre/rítusokra, amelyek révén Isten kegyelme az egyénre ruházódik. Ezek a felekezetek általában hét szentséget tartanak számon: keresztség, bérmálás, eucharisztia, bűnbánat, házasság, egyházi rend és a betegek kenete (utolsó kenet). A katolikus egyház szerint hét szentség létezik, amelyeket Krisztus rendelt el, hogy az egyház alkalmazzon. Ezek elengedhetetlenek az üdvösséghez. A szentségek a kegyelem kiáradásának eszközei. Ezzel szemben a Biblia azt tanítja, hogy a kegyelem nem külső jelek által árad ki, és a rítusok sem „elengedhetetlenek az üdvösséghez". A kegyelem ingyenes. „De amikor megjelent a mi üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete, nem az általunk véghezvitt igaz cselekedetekért, hanem az ő irgalmából üdvözített minket újjászülő és megújító fürdője a Szentlélek által, akit kitöltött ránk gazdagon Jézus Krisztus, a mi Üdvözítőnk által, hogy az ő kegyelméből megigazulva reménységünk szerint részesei legyünk az örök életnek" (Titusz 3:4-7).

A szertartás egyszerűen egy előírt gyakorlat vagy ceremónia. A protestánsok és evangéliumi hívők értelmezésében a szertartások jelképesen felelevenítik azt az üzenetet, amely szerint Krisztus élt, meghalt, feltámadt a halottak közül, felment a mennybe és egy nap visszajön. A szertartások azonban nem követelményei az üdvösségnek, hanem látható jegyeket közvetítenek, hogy jobban megértsük és értékeljük mindazt, amit Jézus Krisztus megváltó munkájával tett. A szertartásokat három tényező határozza meg: Krisztus szerezte, az apostolok tanították és a korai egyház gyakorolta. Mivel a keresztség/bemerítés és az úrvacsora az egyetlen rítus, amely mindhárom kitételnek megfelel, csak két szertartásról beszélhetünk. Egyik szertartás sem elengedhetetlen az üdvösséghez, és egyik sem a „kegyelem eszköze".

A szertartásokra általában úgy tekintünk, mint azokra a dolgokra, amelyekről Jézus elrendelte, hogy más hívőkkel együtt emlékezzünk meg. A keresztséggel/bemerítéssel kapcsolatban a Máté 28:18-20 ezt mondja: „Jézus hozzájuk lépett, és így szólt: "Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig." Az úrvacsorával kapcsolatban pedig a Lukács 22:19 azt mondja: „És vette a kenyeret, hálát adott, megtörte és e szavakkal adta nekik: "Ez az én testem, amely tiérettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre."" A legtöbb felekezet ezt a két szertartást gyakorolja, de nem biztos, hogy szertartásnak nevezi.

English


Vissza a magyar oldalra
Mi a különbség az szertartás és a szentég között?