Kérdés
Mit jelent az, hogy ideje van a szaggatásnak és ideje a megvarrásnak (Prédikátor 3:7)?
Válasz
A Prédikátor könyvének 3:1-8 igeszakaszában a Tanító (Salamon király) tizennégy ellentétpárt foganatosít annak illusztrálására, hogy minden, amit ebben az életben megélünk és megérünk, Isten kezében van. A mai olvasó számára a tizenegyedik ilyen pár, vagyis "a szakgatásnak" és a "megvarrásnak" az ideje, pontosabban annak jelentése már némileg homályos, a bibliai időkben azonban egyértelműnek számított ez az utalás. Ezek a kifejezések a ruha megszaggatására és kijavítására vonatkoznak, átvitt értelemben pedig az élet azon időszakait jelzik, melyekben rossz híreket kapunk, és az élet kissé megszaggat minket, szemben azon alkalmakkal, mikor minden jól megy, mikor az előzetesen megszakadt dolgok és szívek megint eggyé, egésszé lesznek.
Az eredeti héber változatban szereplő "szakgatás" szó a következő jelentésekel bír: "hirtelen vagy erőszakosan szétválasztani", "szétszakítani", "elvágni", "darabokra tépni". A "megvarrás" ige, mint ahogy azt a magyar fordítás (KAR) a szó eredeti jelentésével összhangban adja vissza, varrás-, vagy hasonló kézimunka során történő "összevarrásra" utal.
Mikor az ókor embere tragikus, szörnyű hírt kapott, akkor számos kultúrában az volt a szokás, hogy a ruházat (külsődlges) megszaggatása által fejezték ki, tették mindenki számára láthatóvá a mély gyászt, belső fájdalmat. Amikor aztán a belső seb idővel begyógyult, akkor a ruha összevarrása is ugyanezen szokás részét képezte, amellett, hogy ennek kézzelfogható, gyakorlati okai is voltak.
Mikor Dávid király lesújtó, bár túlzó volta miatt pontatlan hírt kapott arról, hogy Absalom az összes megmaradt fiát lemészárolta, "megszaggatá ruháit" (2Sámuel 13:31). Amikor Rúben a kúthoz visszatérve rádöbbent, hogy testvére, József, már nincs abban, bánatában és szégyenében "megszaggatá ruháit" (1Mózes 37:29). Az Újszövetség arról számol be, hogy Pál és Barnabás egyik missziós útjuk során felindulásukban megszaggatták köntöseiket, amikor azzal szembesültek, hogy Lystra városának lakói pogány istenségként akarják tisztelni őket a kezeik által történt, sosem látott isteni csodák miatt (Apostolok Cselekedetei 14:14-15).
A "megvarrásnak" ideje (mely kifejezés minden egyes releváns magyar fordításban így szerepel) a belső gyógyulást és felépülést vizualizáló szemléletes metafora, mely folyamatok fokozatosan mennek végbe a gyász során. Az Úr ugyanis "meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket" (Zsoltárok 147:3). Hívőként is számolnunk kell azzal, hogy - minden emberrel egyetemben - mi is meg fogjuk élni a szomorúság és a gyász időszakait, mi azonban nem gyászolunk úgy, nem zuhanunk olyan mély önsajnálatba, mint nem-hívő embertársaink (1Thesszalonika 4:13-18).
Olyan Biblia-kommentátor is van, aki szerint "a szakgatásnak" ideje kifejezés tágabb értelemben veendő: A kifejezés "...vonatkozhat egy ruhadarab kisebb ruhafoltokra való szétszakítására, hogy azt egy másik ruhadarab javítására használják fel. Ugyanakkor akár interperszonális kapcsolatokra is alkalmazható. Legtöbbünk megélte már azt, hogy egyes régi barátokkal való kapcsolatát meg kellett szakítania, bármennyire fájdalmas is volt így tenni. Például egy gyógyulófélben lévő alkoholistának le kell mondania régi ivócimborái társaságáról, ha ki akar gyógyulni a függőségéből." (Pechawer, L., Poetry and Prophecy, 3. kötet, Standard Kiadó, 2008, 100. o. - magyar kiadás nem ismert).
Van tehát olyan helyzet, hogy egyes kapcsolatokat egyszerűen meg kell szakítani (1Korinthus 5:9; 2Korinthus 6:14; Efézus 5:7), és olyan is van, amikor jelképesen elő kell vegyük a "tűt és a cérnát", hogy egy-egy régi-, vagy épp új nexust összevarrjunk, összefoltozzuk (Efézus 4:32; Máté 6:15; Márk 11:25; Kolossé 3:13). Néha megszakítjuk a kapcsolatot bizonyos emberekkel, más esetekben pedig új barátokat szerzünk.
Az Ószövetségben szereplő "szakgatásnak" ideje kifejezés Isten ítéletéhez szintén fűzhető. Amikor Saul király fellázadt, és elutasította Isten hozzá kiment Igéjét, a próféta a következőt jelentette ki neki: "„Látod, az Örökkévaló is így szakította el tőled a mai napon Izráel királyságát — mondta ekkor Sámuel —, és olyannak adta, aki különb nálad" (1Sámuel 15:28, EFO).
Amikor Jézus Krisztus kibocsátá a lelkét a testéből a kereszten, a templom vastag kárpitja a menneyzettől a talapzatig kettészakadt (Máté 27:51). Az Úr ezen az isteni megszaggatáson keresztül nyitotta meg előttünk az utat az Ő nagy igazságossága és irgalmassága szerint, hogy mi is megélhessük "a megvarrásnak" idejét, vagyis Jézus azért szaggattatott meg értünk, hogy mi épek, egészek lehessünk. A próféta jó előre megjövendölte: "És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulánk meg" (Ézsaiás 53:5, EFO). Jézus Krisztus az "...egyetlen közvetítő Isten és az emberek között..." (1Timóteus 2:5, EFO), új, élet-adó utat nyitott meg számunkra, hogy az Ő megtöretésének áldozata árán részünk lehessen az Atya Istennel való "újra egybevarrott", éppé tette közösségben (Zsidók 10:20).
A dolgok egybevarrása szintén egy, a háztartásban felmerülő mindennapi feladat. Ha azonban az igeversben tárgyalt átvitt jelentését vesszük alapul, akkor azt is gyorsan felismerhetjük, hogy vannak olyan időszakok, amikor egy tragédia kibillent minket az egyensúlyunkból, és olyan időszakok is, amikor életünk nagy részét a rutin, az ún. normalitás teszi ki. A "szakgatásnak" és a "megvarrásnak" ideje kifejezés nem csupán arra emlékeztet minket, hogy vannak jó és rossz idők, hanem arra is, hogy az életet hétköznapi és rendkívüli időszakok egymásutánja teszi ki.
A születés és a halál-, az öröm és a bánat-, a nyereség és a veszteség-, a jó és a rossz folyvást váltakozó ciklusaiban nem fogjuk mindig felismerni - még kevésbé megérteni - az Úr valós szándékát, mégis alázatos szívvel elfogadhatjuk, hogy Isten mindennek ismeri az okát és hátterét, hiszen Ő most is színről színre látja a mindeneket, nem csak tükör által, homályosan, mint mi (Példabeszédek 16:4; 1Korinthus 13:12). Abban pedig okkal bízhatunk, hogy tökéletes tervét mindig a mi legjobb javunkat szem előtt tartva bontja ki (Róma 8:28).
English
Mit jelent az, hogy ideje van a szaggatásnak és ideje a megvarrásnak (Prédikátor 3:7)?
