Kérdés
Miért hitte azt Sátán, hogy legyőzheti Istent?
Válasz
Nehéz elképzelni, hogy egy Luciferhez (Sátánhoz) hasonló lény hogy hihette, hogy egyáltalán harcba szállhat Istennel, nemhogy legyőzze. Még a legromlottabb elmének is be kellene tudnia látni, hogy egy teremtett lény nem harcolhat a Teremtővel. Sátán mégis megkísérelte megfosztani Istent a trónjától, és mind a mai napig azért küzd, hogy ellenszegüljön Isten tekintélyének, akadályozza terveit, és zaklassa népét.
Talán a magyarázat részét képezi, hogy a büszkeség elvakította Sátánt a valósággal szemben. Az Ószövetségben két szakasz (Ézsaiás 14:12-14 és Ezékiel 28:11-19) beszél Sátán eredeti pozíciójáról és arról, hogy miért veszítette el azt a pozíciót. Egy felmagasztalt angyali lényről, Isten egyik teremtményéről számolnak be, aki felfuvalkodott. Eltökélte, hogy megszerzi magának Isten trónját. De Isten elmozdította a tisztségéből.
Sátán hatása a földi dolgokra világosan látszik (János 12:31). Sátán szerfölött intelligens. Intelligenciájával sikerült rászednie Ádámot és Évát, és átvette tőlük a világ feletti uralmat (1Mózes 1:26, 3:1-7; 2Korinthus 11:3). Ügyességével képes szinte bármilyen ármánykodást végrehajtani, amit csak akar, bár hatalma Isten korlátozásainak van alávetve (Jób 1:12, Lukács 4:6, 2Thesszalonika 2:7-8). Bizonyos győzelmeket magáénak tudhat – habár csak azokon a határokon belül, amelyeket Isten megszabott neki –, és talán ezek a győzelmek azok, amelyek tovább ringatják abban az illúzióban, hogy magát Istent is legyőzheti.
Leginkább abból látjuk, hogy Sátán tevékenységei felett Isten tartja kézben a gyeplőt, hogy Sátán engedélyt kér Jób nyomorgatására (Jób 1:7-12). Sátán nyomorgathatja Isten népét (Lukács 13:16, 1Thesszalonika 2:18, Zsidók 2:14), de végső győzelmet nem arathat felettük (János 14:30-31, 16:33). Részint azért szeretné Sátán átvenni Isten helyét, mert szenvedélyesen vágyik mások imádatára (Máté 4:8-9, Jelenések 13:4,12). Sátán a gonosz (Máté 13:19,38), míg Isten a Szent (Ézsaiás 1:4).
Sátánnak gonosz természete van. Fáradhatatlanul Isten, az Ő népe és az igazság ellen munkálkodik (Jób 1:7, 2:2; Máté 13:28). Mindig az ember java ellen tevékenykedik (1Krónikák 21:1, Zakariás 3:1-2). Az által, hogy bevezette a bűnt az emberiség életébe (1Mózes 3), Sátán hatalmat nyert a halál felett, amely hatalmat keresztre feszítése és feltámadása révén Krisztus megtörte (Zsidók 2:14-15). Sátán közvetlenül megkísértette Krisztust, és megpróbálta kompromittálni azzal, hogy világi hatalmat és tekintélyt ígért neki (Lukács 4:5-8).
Habár Sátán azzal áltatja magát, hogy legyőzheti Istent, bukásra van ítélve. Végső vereségét a János 12:31, Jelenések 12:9 és 20:10 vetítik előre. Ennek alapját Krisztus kereszthalála képezi (Zsidók 2:14-15, 1Péter 3:18,22). Ez az esemény volt egy bűntelen élet csúcspontja, mely során Jézus ismételten diadalmaskodott az ellenség felett (Máté 4:1-11, Lukács 4:1-13). Sátán valószínűleg örvendezett Krisztus halálán, azt gondolván, hogy ez számára győzelmet jelent, de mint az összes többi, ez a győzelem is rövid életű volt. Amikor Jézus feltámadt a sírból, Sátán újból vereséget szenvedett. A végső győzelem akkor áll be, amikor Jézus visszajön, és Sátán a tüzes tóba vettetik (Jelenések 20:1-15).
Krisztus halála és feltámadása erőt ad a hívőnek, hogy győzedelmeskedni tudjon a bűn felett. Bizonyosságunk van afelől, hogy a „békesség Istene pedig összezúzza a Sátánt lábatok alatt" (Róma 16:20). De az ilyen személyes győzelem Isten kegyelmétől és hatalmától függ, illetve azon vágyunktól, hogy ellenálljunk Sátán kísértéseinek (Efezus 4:25-27, Jakab 4:7, 1Péter 5:8-9). Ahhoz, hogy a hívők megnyerhessék a csatát Sátánnal szemben, Isten Krisztus vérének erejével (Jelenések 12:11), Krisztus folyamatos imájával a mennyben (Zsidók 7:25), a Szentlélek vezetésével (Galata 5:16), és különböző lelki fegyverekkel (Efezus 6:10-18) vértezte fel őket.
English
Miért hitte azt Sátán, hogy legyőzheti Istent?
