Hogyan értsük azt, hogy Sátán „e világ Istene"?


Kérdés: Hogyan értsük azt, hogy Sátán „e világ Istene"?

Válasz:
Az igerész, mely szerint Sátán „e világ Istene" hivatott jelezni, hogy a legtöbb ember erkölcsi normáit, ideáljait, vélekedéseit, céljait, nézeteit és reményeit Sátán alakítja a legerőteljesebben. Befolyása egyidejűleg kiterjed a filozófiára, az oktatásra, és a gazdasági életre is. A gondolatok, eszmék és más spekulációk, valamint a világ minden hamis vallása az ő hazugságainak és tudatos félrevezetésének eredménye, és ezek mindmáig az ő irányítása alatt állnak.

Az Efézusbeliekhez írt levél 2:2-ben „a levegőbeli hatalmasság fejedelme" a neve, a János evangéliuma 12:31 „a világ fejedelme"- ként tesz róla említést. Ezek a titulusok, számos másikkal egyetemben, jelzik Sátán valós képességeit. Azt állítani, hogy Sátán „a levegőbeli hatalmasság fejedelme", egyben azt is jelezheti, hogy valamely módon az egész Föld — és a bennelévő emberek fölött is uralmat gyakorol.

Azt azonban nem állíthatjuk, hogy az egész világot uralja, hiszen Isten változatlanul korlátlan hatalommal rendelkezik a teljesség felett. Mégsem zárhatjuk ki, hogy Isten végéremehetetlen bölcsességében, megengedte Sátánnak, hogy bizonyos előremeghatározott kereteken belül irányíthassa e világot.

Mikor a Biblia azt állítja, hogy Sátánnak hatalma van a világ felett, akkor emlékeztetnünk kell magunkat, hogy Isten pusztán a hitetlen emberekre szűkítette Sátán hatáskörét. A hívők nincsenek már a hatalma alatt (Kolossébeliekhez 1:13). Másfelől a hitetlenek a Sátán csapdájában vannak (Timóteushoz 2:26) és „az egész világ a gonoszságban vesztegel" (1. János 5:19), és a Sátán kötelékében van (Efézusbeliekhez 2:2).

Tehát mikor a Biblia azt mondja, hogy Sátán „e világ fejedelme", semmiképp sem állítja, hogy végsőkig menő hatalommal van felruházva, hanem csupán azt a gondolatot közvetíti, hogy Sátán a hitetlen világ felett egy bizonyos fajta hatalommal bír. A Korintusbeliekhez írt második levél 4:4-ben azt olvashatjuk, hogy a hitetlen ember Sátán céljának áldozatává válik: „A kikben e világ Istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsőséges evangyéliomának világosságát, a ki az Isten képe." Sátán cselszövésének szerves része a hamis filozófiák terjesztése, olyan vélt életbölcsességek terjesztése, melyek megvakítják a hitetlent az evangéliumi örömhírre. Ekképpen Sátán filozófiája, egy olyan erődhöz hasonlítható, melyben emberek raboskodnak, kiket csak Jézus Krisztus tehet valóban szabaddá.

Jeles példája az ilyen téves filozófiának az a tan, mely szerint az ember kiérdemelheti Isten kegyelmét egy bizonyos tetten vagy tetteken keresztül. Majdnem az összes hamis vallásban a meghatározó téma nem más, mint Isten kegyének — vagy az örök életnek — a kiérdemlése. A tetteken keresztüli megigazulás ugyanakkor teljesen ellentétes a Biblia kinyilatkoztatásával. Ember tetteken keresztül nem érdemelheti ki Isten jóakaratát. Az örök élet ajándék (Efézusbeliekhez 2:8-9), és ez a szabadon választható ajándék csak és kizárólag Jézus Krisztusban van, Őbenne, Rajta keresztül válik elérhetővé (János 3:16; 14:6). Felmerül hát bennünk a kérdés, hogy az emberiség miért nem fogadja el egyszerűen ezt az ajándékot (János 1:12). A válasz az, hogy Sátán – e világ fejedelme – elcsábította az emberiséget, hogy inkább az ő büszkeségét kövessék. Más szavakkal Sátán diktálja az ütemet, a nem hívő emberek tömege követi azt és így a világ továbbra is szellemi tévelygés állapotában vesztegel. Ne csodálkozzunk hát, ha a Szentírás a „hazugság atyjának" nevezi őt (János 8:44).

English


Vissza a magyar oldalra
Hogyan értsük azt, hogy Sátán „e világ Istene"?