Mit vallanak a részleges preterizmus hívei? Biblikus-e a részleges preterizmus tana?


Kérdés: Mit vallanak a részleges preterizmus hívei? Biblikus-e a részleges preterizmus tana?

Válasz:
A preterizmus egy olyan eszkatológiai nézet, mely szerint az utolsó időkre vonatkozó próféciák már beteljesedtek. Így amikor a Bibliában a nyomorúságról olvasunk, akkor már történelmet olvasunk. A preterizmusnak két ága van: teljes preterizmus és részleges preterizmus. A teljes preterizmus azt a szélsőséges nézetet vallja, miszerint a Biblia összes próféciája így vagy úgy, de már beteljesedett. A részleges preterizmus egy mérsékeltebb nézet, és sok híve a teljes preterizmust eretnekségnek tartja.

A részleges preteristák úgy vélik, hogy a Dánielben, Máté 24-ben és a Jelenésekben említett próféciák a Kr.e. első századra már beteljesedtek, kivéve a Jelenések utolsó két-három fejezetét. A részleges preterizmus szerint nincs elragadtatás, és a nyomorúságra és az Antikrisztusra vonatkozó szakaszok valójában a jeruzsálemi templom elpusztítására vonatkozik Kr.u. 70-ben Titusz római császár révén. A részleges preteristák hiszik, hogy Krisztus visszatér a földre, és lesz a jövőben feltámadás és ítélet, de nem vallják az ezeréves királyság tanát, vagy hogy Izraelnek szerepe lenne Isten jövőbeli tervében. A részleges preterizmus hívei szerint amikor a Biblia az utolsó napokról beszél, akkor a régi zsidó szövetség utolsó napjaira utal, nem magának a földnek a végnapjaira.

Nézetük alátámasztásaként azzal érvelnek, hogy a Jelenések könyve korábban íródott (Kr.u. 70 előtt). Ugyanakkor egy következetlen hermeneutikát használnak, amikor a profetikus szakaszokat magyarázzák. Az utolsó idők preterista értelmezői szerint a Jelenések 6-18. fejezetei nagymértékben szimbolikus jelentéssel bírnak, és nem szó szerinti eseményeket ábrázolnak. Mivel Jeruzsálem elpusztítása nem járt a tengerek élővilágának teljes kipusztulásával (Jelenések 16:3) vagy kínzó sötétséggel (10.v.), ezeket az ítéleteket a preteristák pusztán allegorikusan értelmezik. A preteristák szerint viszont a 19. fejezetet szó szerint kell érteni: Jézus Krisztus fizikailag vissza fog térni. A 20. fejezetet azonban már megint allegorikusan értelmezik, a 21-22.-et pedig ismét szó szerint, legalább is részben, ugyanis hisznek az új ég és új föld létrejöttében.

Senki nem tagadja, hogy a Jelenések bámulatos és néha fejtörő látomásokat tartalmaz. Senki nem tagadja, hogy a Jelenések sok dolgot jelképesen ír le – ez az apokaliptikus irodalom sajátja. Ha azonban önkényesen tagadjuk a Jelenések néhány szakaszának szó szerinti jellegét, azzal a könyv bármely részének a szó szerinti értelmezését aláaknázzuk. Ha a csapások, tanúk, a fenevad, a hamis próféta, az ezeréves királyság, stb. allegorikusak, akkor milyen alapon állítjuk, hogy Krisztus második eljövetele és az új föld szó szerint bekövetkezik? Ez a preterizmus hibája: a Jelenések értelmezését az értelmező véleményére bízza.

A részleges preterizmus hívei a Máté 24-et sem értelmezik szó szerint. Krisztus a templom elpusztításáról beszél (Máté 24:2). De a nagy része annak, amiről beszélt, nem következett be Kr.u. 70-ben. Krisztus szerint ebben a jövőbeli időpontban „olyan nagy nyomorúság lesz..., amilyen nem volt a világ kezdete óta mostanáig, és nem is lesz soha. Ha nem rövidülnének meg azok a napok, nem menekülne meg egyetlen halandó sem, de a választottakért megrövidülnek azok a napok" (Máté 24:21-22). Az biztos, hogy ez a Kr.u. 70-ben történt eseményekről nem mondható el. Azóta nehezebb időszakokat is átvészelt a világ.

Az Úr azt is mondta: „Közvetlenül ama napok nyomorúsága után pedig a nap elsötétedik, a hold nem fénylik, a csillagok lehullanak az égről, és az egek tartóerői megrendülnek. És akkor feltűnik az Emberfiának jele az égen, akkor jajgat a föld minden népe, és meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel" (Máté 24:29-30). Ahhoz, hogy ez a két vers 70-ben beteljesüljön, Jézus Krisztusnak testben vissza kellett volna jönnie, de nem jött. A részleges preteristák azt vallják, hogy ezek a versek nem Krisztus testi visszatérésére vonatkoznak, hanem ítéletének megnyilvánulására. A szöveg szó szerinti értelmezése azonban senkit nem engedne erre következtetni. Az emberek az „Emberfiát" fogják érzékelni, nemcsak az ítéletét.

A részleges preteristák a Máté 24:34-re is hivatkozni szoktak, ahol Jézus „erről" a nemzedékről beszél. Azt állítják, hogy Krisztus azokra utalt, akik szavai elhangzásának időpontjában éltek, ezért a nyomorúságnak 40 éven belül be kellett következnie. Mi viszont úgy véljük, hogy Jézus nem korának embereire gondolt, hanem arra a nemzedékre, amely megtapasztalja a Máté 24:15-31-ben leírtakat. Ez a jövőbeli generáció szemtanúja lesz az utolsó napok gyorsan zajló eseményeinek, beleértve Krisztus testbeni visszatérését (29-30.v.).

A részleges preterista álláspont amillenizmushoz (vagy posztmillenizmushoz) vezet, és a szövetségi teológiához fűzhető. Persze a diszpenzacionalizmust elveti. De a legnagyobb probléma az, hogy nem használ következetes hermeneutikát, és sok olyan bibliai próféciát elallegorizál, amit jobb szó szerint értelmezni. Noha a részleges preterizmus az ortodoxia határain belül helyezkedik el, a mai keresztyénségnek a zöme nem ezt a nézetet vallja.

English


Vissza a magyar oldalra
Mit vallanak a részleges preterizmus hívei? Biblikus-e a részleges preterizmus tana?

Tudja meg, hogyan kell ...

Örökkévalóság Istennel



Bocsáss meg Istentől