Kérdés
Mit jelent pünkösd napja?
Válasz
Pünkösd mind az Ó-, mind az Újszövetségben fontos szerepet kap. A görög elnevezés, amelyből a magyar név is fakad, egy ószövetségi ünnepre utal, amit a hetek ünnepének hívtak (3Mózes 2:15, 5Mózes 16:9). A görög szó jelentése „ötven", és arra az ötven napra utal, amely a páska, a „felmutatott áldozat" óta eltelt. A hetek ünnepét a búza betakarításának végén ülték. A Jóel és ApCsel könyvében azonban érdekes módon jelenik meg. Visszatekintve Jóel próféciájára (Jóel 2: 8-2) és előre tekintve Krisztus utolsó szavaira, amelyekben mennybemenetele előtt megígéri a Szentlelket (ApCsel 1:8), pünkösd az egyház korszakának kezdetét jelöli.
Az egyetlen konkrét bibliai utalás a pünkösdi eseményekre az ApCsel 2:1-3-ban történik. Pünkösd az utolsó vacsorát idézi – a tanítványok mindkét alkalommal egy házban gyűlnek össze, hogy – mint kiderült –, valami fontos esemény tanúi legyenek. Az utolsó vacsorán a tanítványok a Messiás földi szolgálatának a végének lesznek a tanúi, mikor is Jézus megkéri, hogy halála után emlékezzenek meg róla mindaddig, amíg vissza nem jön. Pünkösdkor a tanítványok az újszövetségi egyház születésének lesznek tanúi, amikor a Szentlélek eljön, hogy minden hívőben lakozást vegyen. Amikor tehát a tanítványok pünkösdkor a szobában ülnek, összekapcsolja a Szentlélek munkájának megkezdését az Egyházban Krisztus földi szolgálatának a befejezésével, amely szintén egy felső szobában történt a keresztre feszítést megelőzően.
A pünkösdi eseményekkor megjelent tűz és szél képe végigsöpör az Ó- és Újszövetségen egyaránt. Pünkösdkor a szél hangja „hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás"-t eredményezett. A Szentírás bővölködik a szél erejének bemutatásában (amelyet Isten mindig kézben tart). Hogy csak néhány példát említsünk: az Ószövetségben a 2Mózes 10:13, Zsoltárok 18:42, az Újszövetségben pedig a Máté 14:23-32. Fontosabb, mint hogy a szél az erő jelképeként jelenik meg, az Ószövetségben a szél az életet (Jóel 12:10), míg az Újban a lelket (János 3:8) jeleníti meg. Ahogy az első Ádám leheletet (lélegzetet) kapott a fizikai élethez (1Mózes 2:7), úgy a második Ádám, Jézus is leheletet ad a lelki élethez. A pünkösdkor megjelenő szél minden bizonnyal utalás a Szentlélek által szült lelki életre.
Az Ószövetségben a tűz gyakran Isten jelenlétével (2Mózes 3:2, 13:21-22, 24:17, Ézsaiás 10:17) és szentségével (Zsoltárok 97:3, Malakiás 3:2) társul. Ugyanígy az Újszövetségben, a tűz Isten jelenlétével (Zsidók 12:29) és az emberi életet megtisztító erővel (Jelenések 3:18) párosul. A pünkösdkor megjelenő tűz utalás Isten jelenlétére és szentségére. Valóban, a tűz magát Krisztust jelképezi (Jelenések 1:14, 19:12), és ez a megfeleltetés természetes módon kihangsúlyozza a Szentlélek ajándékát, aki a tanítványokat Krisztus dolgaira tanítja (János 16:14).
Egy másik eseménye pünkösd napjának a csodás nyelveken szólás, ami lehetővé tette a különböző nyelveket beszélő csoportok számára, hogy megértsék az apostolok üzenetét. Ide tartozik még Péternek a zsidó hallgatósághoz intézett bátor és átható prédikációja. A prédikáció nagy hatást ért el: minekutána Péter arra intette őket, hogy „Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg" (ApCsel 2:38), a hallgatóságot „szíven találták" a szavak (ApCsel 2:37). Az esemény azzal zárul, hogy háromezer lélekkel bővült a közösség, megtörték a kenyeret és imádkoztak, apostoli jelek és csodák történtek, és egy olyan közösség alakult ki, ahol mindenkinek betöltötték a szükségleteit.
English
Mit jelent pünkösd napja?
