Melyek a pretribulacionista elragadtatást valló nézet (más néven pretribulacionizmus) gyengeségei és erősségei?


Kérdés: Melyek a pretribulacionista elragadtatást valló nézet (más néven pretribulacionizmus) gyengeségei és erősségei?

Válasz:
Eszkatológiai szempontból fontos tudni, hogy szinte minden hívő egyetért három dologban: 1) a jövőben lesz egy még soha nem látott nyomorúság, 2) a nyomorúság után Jézus Krisztus visszajön, hogy megalapítsa királyságát, és 3) lesz egy elragadtatás, amely során a hívők átmennek a halandóságból a halhatatlanságba (János 14:1-3, 1Korinthus 15:51-52, 1Thesszalonika 4:16-17). A kérdés az, hogy a nyomorúsághoz és a második eljövetelhez képest mikor kerül sor az elragadtatásra.

Az elragadtatás idejét illetően három főbb elmélet létezik: pretribulacionizmus (az elragadtatásra még a nyomorúság kezdete előtt sor kerül), midtribulacionizmus (az elragadtatásra a nyomorúság közepén kerül sor), és posztribulacionizmus (az elragadtatásra a nyomorúság végén kerül sor). Ez a cikk konkrétan a pretribulacionista nézettel foglalkozik.

A pretribulacionizmus azt tanítja, hogy az elragadtatásra a nyomorúság kezdete előtt kerül sor. Abban az időben az Egyház találkozik Krisztussal a levegőben, és valamivel ez után az Antikrisztus megjelenik, és elkezdődik a nyomorúság. Más szóval, az elragadtatás és Krisztus második eljövetele között (amikor is felállítja királyságát) hét év telik el. E nézet szerint az Egyház egyáltalán nem megy be a nyomorúságba.

A pretribulacionista nézetet sok szentírási szakasz alátámasztja. Például az Egyház nem részesül Isten haragjában (1Thesszalonika 1:9-10, 5:9), és a hívők nem lesznek részei az Úr napjának (1Thesszalonika 5:1-9). A filadelfiai gyülekezet azt az ígéretet kapta, hogy „megtartalak téged a kísértés órájában, amely el fog jönni az egész világra" (Jelenések 3:10). A görögben nem a -ban ragnak fordított (órájában) prepozíció szerepel, hanem a -ból (órájából) jelentésű prepozíció.

A pretribulacionizmust azok a dolgok is alátámasztják, amelyek nincsenek benne a Szentírásban. A gyülekezet szó 19-szer fordul elő a Jelenések első három fejezetében, de érdekes módon egyszer sem a 14-21 fejezetekben. Más szóval, a Jelenések könyvében részletesen leírt nyomorúság teljes ideje alatt a gyülekezet szó feltűnő módon egyszer sem kerül említésre. Sőt, a Biblia soha nem használja a gyülekezet szót a nyomorúsággal kapcsolatos szakaszokban.

A pretribulacionizmus az egyetlen elmélet, amely világosan különbséget tesz Izrael és az Egyház között, és vallja, hogy Istennek különböző tervei vannak mindkettejük számára. A Dániel 9:24-ben említett hetven „hét" (szám) Dániel népét (zsidók) és városát (Jeruzsálem) fogja érinteni. A prófécia világossá teszi, hogy a hetvenedik hét (időegység; a nyomorúság) Izrael és Jeruzsálem számára lesz egy megtisztító és helyreállító időszak, nem pedig a gyülekezet számára.

A pretribulacionizmust a történelem is igazolja. A János 21:22-23 alapján úgy tűnik, a korai egyház azt hitte, Krisztus bármelyik pillanatban visszajöhet (visszajövetele immanens, azaz küszöbön álló). Különben nem terjedhetett volna el a hír, hogy Jézus még János életében visszajön. Az immanencia, amely összeegyeztethetetlen a másik két, elragadtatással kapcsolatos elmélettel, a pretribulacionizmus kulcsfontosságú tana.

Továbbá úgy tűnik, hogy a pretribulacionizmus van leginkább összhangban Isten jellemével és azon vágyával, hogy megmentse az igazakat a világot sújtó ítélettől. Isten szabadításának jó példája Nóé, aki megmenekült egy világméretű özönvíztől; Lót, aki megmenekült Sodoma sorsától; és Ráháb, aki megmenekült Jerikó pusztulásától (2Péter 2:6-9).

A pretribulacionizmus egyik érezhető gyengesége az, hogy elég új tanítás, ugyanis csak az 1800-as években fogalmazták meg. Egy másik gyengesége az, hogy Jézus Krisztus visszajövetelét két fázisra osztja: az elragadtatásra és a második eljövetelre, holott a Biblia nem határol el világosan ilyen fázisokat.

A pretribulacionista nézetnek arra is magyarázatot kell adnia, hogy a nyomorúság idején is lesznek szentek (Jelenések 13:7, 20:9). A pretribulacionisták ezt azzal magyarázzák, hogy megkülönbözteti az Ószövetség szentjeit és a nyomorúság szentjeit az Újszövetség Egyházától. Az elragadtatás idején élő hívők megmenekülnek a nyomorúságtól, de a nyomorúság alatt is lesznek olyanok, akik Krisztushoz fordulnak.

A pretribulacionista nézet utolsó gyengeségével a másik két nézet is rendelkezik: a Biblia nem állít fel egy félreérthetetlen sorrendet a jövő eseményeit illetően. A Szentírás egyik nézetről sem tanítja, hogy az jobb lenne, mint a másik, ezért vannak eltérő véleményeink az utolsó időkre és a próféciák összehangolására vonatkozóan.

English


Vissza a magyar oldalra
Melyek a pretribulacionista elragadtatást valló nézet (más néven pretribulacionizmus) gyengeségei és erősségei?