Mit mond a Biblia az családon belüli erőszakról?


Kérdés: Mit mond a Biblia az családon belüli erőszakról?

Válasz:
A családon belüli erőszakot szűk értelemben a következő módon határozzák meg: Azon személy kárára elkövetett erőszakos tett vagy agresszív fenyegetés, akivel a (verbális) bántalmazó intim, bensőséges viszonyban van vagy volt. Az otthoni erőszak kifejezése azt a képzetet hívja elő, melyben a szenvedő feleség lesz fizikai bántalmazás áldozata vagy a friss házaspár heves szócsatája torkollik testisértésbe. A gyermekbántalmazás sokszor szorosan kapcsolódik az otthoni erőszakhoz. A gyermek súlyos lelki sebeket kaphat, még ha nem is közvetlenül válik fizikai bántalmazás áldozatává, hanem „csak" szem-, vagy fültanúja lesz egyik szülője bántalmazásának

Az otthoni bántalmazás lényegében a nyers erő és az irányítás körül forog. Míg az erőszak szó elsődleges jelentése a testi bántalmazásra vonatkozik, addig a családon belüli erőszaknak bőven lehetnek lelki-, azaz nem testi megnyilvánulásai is. Könnyen előfordulhat, hogy a bántalmazó az érzelmi- és az anyagi nyomás eszközével manipulálja áldozatát. Otthoni erőszak elszenvedője valójában bárki lehet tekintet nélkül korára, nemére, a társadalmi hátterére, iskolázottságának fokára vagy vallására.

Az otthoni erőszak felfogható ciklikusan visszatérő erőszakos cselekedetként is. A kapcsolaton belüli feszültség egyre csak nő, és annak ellenére, hogy az áldozat megpróbálja féken tartani a bántalmazóját az erőszak egyszer csak utat tör magának. Ezután a körforgás következő szakasza lép életbe, amelyben a bántalmazó fél megpróbálja kiengesztelni áldozatát. Megígéri, hogy az eset soha nem fordul többé elő és még esetleg ajándékokkal is elhalmozza az áldozatát. Ezt a szakaszt egy nyugalmi időszak követi, mielőtt a feszültség megint elkezd folyamatosan nőni. Ennek a körforgásnak az egyes fázisai pár perctől akár évekig is eltarthatnak. Külső közbeavatkozás nélkül a kiengesztelés és a nyugalom szakaszai azonban erősen lerövidülhetnek és idővel teljesen eltűnhetnek.

A családon belüli erőszak éles ellentétben áll Isten a család életre vonatkozó szándékaival. Mózes első könyvének első és második fejezete a házasságot két test eggyéválásaként írja le (nem pusztán fizikai értelemben), ami mindkét felet segíti. Az Efézusbeliekhez 5:21 igerésze a házastársak kölcsönös alázatáról beszél. Az Efézusbeliekhez 5:22-24 a feleséget férjének való alárendelődésre szólítja fel, míg a 25-33 igerész a férjtől a felesége iránt tanúsított önfeláldozó szeretetet követeli meg. Péter első levelének 3:1-7 igéjében majdnem szóról szóra azonos útmutatást találunk. Az első Korinthusbeliekhez írt levél 7:4 kimondja: „A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje; hasonlóképen a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége". Mindegyik fél a másik fél része is és egyben, így érthető módon arra kapnak felszólítást, hogy Jézus Krisztus szeretetét valósítsák meg saját kapcsolatukban is. A házasság Jézus Krisztus és a testének-, azaz a hívők gyülekezetének, egységét hivatott jelképesen ábrázolni. Az otthoni erőszak minden megnyilvánulása nagyon messze áll Jézus Krisztus jellemétől.

Ha az otthoni erőszakban gyermekek is érintettek, akkor azt Isten különösen elítéli. A 127. Zsoltár 3 versében azt találjuk, hogy Isten a szülőkre bízza a gyermekeket: „Ímé, az Úrnak öröksége, a fiak; az anyaméh gyümölcse: jutalom." Az ő a feladatuk, hogy féltő szeretetükkel vegyék körbe utódaikat és hogy minden tekintetben a fejlődésüket szolgálják. Az Efézusbeliekehez írt levél 6:4 igerészben ez áll: „Ti is atyák ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek azokat az Úr tanítása és intése szerint" (lásd még Kolossébeliekhez 3:21). A gyermekeket Isten a szüleiknek való engedelmességre hívja fel (Efézusbeliekhez 6:1-3). A fegyelem és a fegyelmezés egyaránt fontosak a gyermeknevelésben. Azonban a fegyelmezésnek vajmi kevés köze van az erőszak vagy a bántalmazás bármely formájához.

Isten követése mások szolgálatát is magába foglalja, így mások önkényes irányítása és manipulálása egészen biztosan nem tartozik ahhoz, hogy Isten lábnyomaiban lépdelve kövessük Urunkat. Jézus Krisztus világosan követői tudtára hozta: "De ne így legyen közöttetek; hanem a ki közöttetek nagy akar lenni, legyen a ti szolgátok; És a ki közöttetek első akar lenni, legyen a ti szolgátok. Valamint az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért" (Máté 20:26-28) Isten azt parancsolja, hogy szeressük egymást (János 13: 34). Az Efézusbeliekhez írt levél 5:1-2 ben ez áll: "Legyetek annakokáért követői az Istennek, mint szeretett gyermekek: És járjatok szeretetben, miképen a Krisztus is szeretett minket, és adta Önmagát miérettünk ajándékul és áldozatul az Istennek, kedves jó illatul". A bibliahű keresztényeket Isten mások önfeláldozó szeretetére hívja el. Ez különösen igaz a családon belüli kapcsolatokra.

Akik jelenlegi helyzetükben is otthoni erőszak elszenvedői, azoknak meg kell minden lehetséges dolgot tenniük, hogy biztonságban kilépjenek ebből a kapcsolatból. Az otthoni erőszak szempontjából a legveszélyesebb időszak pont az lehet, mikor a bántalmazott (legyen az nő vagy férfi) elhagyja a másik felet. A rendőrség körültekintő bevonása helyénvaló lehet, de más segélyszervezetek tevőleges segítségét és igénybe lehet venni. Magyarországon a következő szervezetekhez lehet bizalommal fordulni.: http://bantalmazas.hu/szervezetek. Az itt lévő segítők a következő ingyenes számon érhetőek el a nap 24 órájában: +36-80-20-55-20 . Az alábbi internetes postacímen is felkereshetőek: okit@csbo.hu

Legyünk azonban óvatosak mind a telefonos, mind az internetes segítség igénybevételével, ugyanis ezek a csatornák a bántalmazó által is könnyen lekövethetőek, így ajánlott a híváslista és a böngészési előzmények törlése. Amennyiben az otthoni erőszak folytatólagos természetű és aktuálisan is fennáll, akkor a biztonság az első megszívlelendő tanács.

Ha az áldozatok fizikailag már biztonságban vannak, és testi sérüléseik már be is gyógyultak, a lelki sebek még mélyen belevágnak életük normális folyamába. A családon belüli erőszaknak számos szellemi vonatkozása is lehet. Előfordulhat, hogy az áldozatok bizalmatlanul kezdenek viszonyulni Istenhez, felteszik a kérdést, hogy vajon miért miért engedte ezt megtörténni, és vajon miért nem avatkozott közbe? Tűnődnek, hogy megbízhatnak-e még Isten vezetésében vagy már talán nem is szereti őket többé? A gyógyulás folyamata sok időt vehet igénybe. Az érzelmi feldolgozás egyik velejárója az eddig elfojtott érzelmi reakció kifejezésre juttatása. Teljesen helyénvaló ebben a folyamatban időszakosan némi teret engedni annak a felgyülemlett haragnak, mely a bántalmazás következtében halmozódott fel. Ha nem fogjuk fel a helyzet valós mélységét és nem foglalkozunk a feltolult haraggal, a zavarodottsággal, a fájdalommal, a szégyennel és mindennel, ami az áldozat lelkében végbemegy, akkor a bántalmazott fél nem is lesz képes a gyógyulás útjára lépni. Sokszor nagyon nagy léptekkel sürgetik az áldozatot arra, hogy bocsásson meg, ez azonban nem helyes. "Mindennek rendelt ideje van"(Prédikátor 3:1). Kétségkívül igaz az, hogy csak a megbocsátás képes végül teljesen feloldozni az áldozatot. Azonban a valós megbocsátás nem valósulhat meg, ha először nem nézünk szembe a bántalmazás sebeivel és nem kezeljük azokat. Az otthoni erőszak áldozatainak valószínűleg szükséges lesz egy jól képzett keresztény lelkigondozó segítségére, aki elkíséri őt a gyógyulás néha igen fájdalmas útján.

Azt sem szabad azonban hinnünk, hogy a bántalmazó fél minden erejével arra törekszik, hogy felhagyjon magatartásával. Nagy valószínűséggel megoldatlan problémáinak egész sora is közrejátszik abban, hogy erőszakossá vált. Ha a bántalmazó fél hajlandó beismerni hibáit, a hibás és elfogadhatatlan viselkedését, és kész elfogadni a felé nyújtott segítő kezet, akkor valós reménységünk lehet a gyógyulásban. Egy olyan keresztény lelkigondozás, mely Isten Igéjét és a közös imát teszi gyakorlata szerves részévé, igen nagy segítség lehet.

Minden otthoni erőszak története egy bizonyos fokig egyedi. A benne érintett emberek és az élethelyzetek annyira különbözőek lehetnek, hogy egy cikk sem képes kielégítően körüljárni ezt a témát. Általánosságban azonban mégiscsak kijelenthető, hogy a pszichológiai házasgondozás nem mindig célravezető megoldás. Addig legalábbis semmiképp sem, míg a bántalmazása továbbra is fennáll, míg mindkét fél egyéni lelkigondozáson nem vett részt és nem egyaránt érdekelt a békülésben. A családterápiával ugyanez a helyzet. Gyermekeket soha nem tehetjük ki egy folytatódó bántalmazás borzalmainak. Épp ennyire kevéssé várhatjuk el tőlük, hogy addig szenvedjenek, míg a bántalmazó fél időigényes tanulási folyamaton keresztül elsajátítja hogyan lehet belőle jó szülő.

A családon belüli erőszak Isten érzelmeibe is mélyen belegázol. Érzelmileg nagyon magával ragadja Őt az áldozatok szenvedése és semmiképp sem hagyja el őket. Az emberi kapcsolatokra vonatkozó tökéletes terve és kifejezetten a családon belüli szeretetviszony egy gyönyörű kivetülése Isten valós lényének.

A család intézménye arra hivatott, hogy Isten szeretetének a tükre legyen. Istent nagyon elszomorítja, amikor egy otthon a gyötrelmek és a fájdalom fészkévé változik. Isten az otthoni erőszak minden érintettjének, így mind az áldozatnak és mind a bántalmazónak azt kívánja, hogy a gyógyulás és egészség foglalja el a fájdalom és a megtörtség helyét.

English


Vissza a magyar oldalra
Mit mond a Biblia az családon belüli erőszakról?