Biblikus-e a nyilvános ima? Helyénvaló-e nyilvánosan imádkozni?


Kérdés: Biblikus-e a nyilvános ima? Helyénvaló-e nyilvánosan imádkozni?

Válasz:
A nyilvános ima kérdésével sok keresztyén küszködik. Tekintve, hogy a Bibliában sok hívő és maga Jézus is imádkozott nyilvános helyen, ezzel a módszerrel semmi baj nincs. Sok ószövetségi vezető nyilvánosan imádkozott a népért. Salamon az egész nép előtt imádkozott értük és magáért. Semmi nem utal arra, hogy ez az imádság elfogadhatatlan lett volna az Úr előtt (1Királyok 8:22-23). Miután az izraeliták visszatértek a babiloni fogságból, Ezsdrást leterhelte az a felismerés, hogy az izraeliták eltértek az igaz Isten imádatától, és az Úr háza előtt keservesen sírt és imádkozott. Olyan lázasan imádkozott, hogy tette láttán „igen nagy gyülekezet gyűlt hozzá: férfiak, asszonyok és gyermekek, mert a nép igen keservesen sírt" (Ezsdrás 10:1).

Anna és Dániel példájából azonban azt látjuk, hogy a nyilvános imádság félreértéshez, sőt üldöztetéshez is vezethet. Mint minden más fajta imádságot, a nyilvános imát is a megfelelő hozzáállással kell elmondanunk. Számos szentírási példából kitűnik, milyen az elfogadható és Istent tisztelő nyilvános ima.

Anna, Sámuel próféta anyja éveken át gyermektelen volt, és emiatt sok megaláztatást és üldöztetést kellet elszenvednie, hiszen a bibliai korokban a meddőség ezzel járt. Rendszeresen eljárt a templomba, és „lelke mélyéig elkeseredve" könyörgött Istennek, hogy adjon neki egy gyermeket. Olyan szívszaggatóan imádkozott, hogy Éli, a főpap azt hitte, hogy az asszony részeg (1Sámuel 1:10-16).

Ez egy jó példája annak, amikor a nyilvános imát félreértik. Anna imádsága jogos volt, és a szíve is a helyén volt. Nem magára akarta vonni a figyelmet, pusztán elkeseredett, és szükségét érezte az imádságnak. Éli azt hitte, hogy részeg, de ez az ő hibája volt, nem a nő bűne.

Dániel nyilvános imája alkalmat adott az ellenségeinek, hogy üldözzék őt és megpróbálják megölni. Dáriusz király egyik ügyintézőjeként Dániel olyan kiválóan végezte a munkáját, hogy a király azt fontolgatta, hogy az egész birodalom felülvigyázójává teszi (Dániel 6:1-3). Ettől a többi ügyintéző feldühödött, és megpróbálták bemocskolni vagy elpusztítani Dánielt. Javaslatukra Dáriusz rendeletben megtiltotta minden alattvalójának, hogy a következő harminc napban más valakihez imádkozzanak, mint a királyhoz. Az engedetlenséget azzal büntették, hogy az illetőt az oroszlánok vermébe dobták. Dániel azonban továbbra is nyíltan Istenhez imádkozott, és a hálója ablakán keresztül lehetett ezt látni. Dániel nemcsak úgy imádkozott, hogy mások is látták, hanem úgy, hogy ezzel még az ellenségeinek is kiszolgáltatta magát. Tudta, hogy imájával Istennek szerez tisztességet, ezért nem hagyott fel a szokásával. Az emberek véleménye vagy éppen fenyegetése miatt tette félre azon vágyát, hogy az Úrnak engedelmeskedjen.

A Máté 6:5-7-ben Jézus elmondja, mi az igaz imádság két kritériuma. Az egyik, hogy ne azért imádkozzunk, hogy mások igaznak vagy „lelkinek" tartsanak minket. A másik, hogy az imádság legyen hiteles, szívből fakadjon, és ne csak üres frázisok hiábavaló ismételgetése legyen. De ha ezt összevetjük más szentírási szakaszokkal, ahol imádságról van szó, akkor láthatjuk, hogy Jézus szavai nem arra szólítanak fel, hogy magányunkban imádkozzunk. A lényeg az, hogy ne vétkezzünk. Akik azzal küszködnek, hogy szeretnék, ha mások látnák, milyen igazak, és akik észreveszik, hogy a nyilvános ima során előjön a kísértés, azok jól tennék, ha megszívlelnék Jézus szavait, és elvonulnának imádkozni, hogy az Atya megjutalmazza azt, ami titokban történik. Jézus tudta, hogy a farizeusok valódi vágya az volt, hogy az emberek lássák az igaz voltukat, nem az, hogy Istennel beszéljenek. Azért mondta, amit mondott az imáról, hogy felhívja a figyelmet, és minden hívőt tanítson, de nem azt akarta üzenni, hogy minden imát titokban kell elmondani.

A nyilvános ima Istent magasztalja, önzetlen, és az az őszinte vágy fűti, hogy Istennel beszéljen, ne emberekhez. Ha tudunk úgy nyilvánosan imádkozni, hogy nem hágjuk át ezeket az alapelveket, akkor jól tesszük, ha nyilvános helyen imádkozunk. Ha azonban a lelkiismeretünk megtiltja ezt, akkor a titokban mondott ima semmivel sem ér kevesebbet.

English


Vissza a magyar oldalra
Biblikus-e a nyilvános ima? Helyénvaló-e nyilvánosan imádkozni?