Mi a nemzedék szó pontos bibliai jelentése?


Kérdés: Mi a nemzedék szó pontos bibliai jelentése?

Válasz:
A Biblia több különböző jelentéssel ruházza fel a nemzedék szót. A legkézenfekvőbb jelentése az adott korban élő minden embert jelöli. A Biblia a köznyelvben ma is ismert értelmében is használja ezt a szót, hasonlóan mint mikor például az X-, vagy Y generációról beszélünk. Általános értelemben véve egy nemzedék 30 évre terjed ki, míg aztán a következő generáció le nem váltja azt. A „nemzedék" szó a Biblia szövegkörnyezetétől függően azonban egy sokkal tágabb idői keretet is jelölhet, vagy éppen az adott kor emberének megkülönböztető jegyeire-, tulajdonságaira is vonatkozhat.

Mózes első könyvének 9:12 igehelyén található „örök időkre" kifejezés látszólag azt az intervallumot is magába foglalja, mely az itt említett szövetség kezdetétől a teljes emberi történelem végezetéig tart. Mózes második könyvének 1:6 igerészében megjelenő „nemzedék" szó pedig mindazon emberekre utal, akik József és testvérei idejében futották földi pályájukat. Ugyanakkor a Mózes negyedik könyvének 32:13 igehelyén található „nemzetség" szó kizárólag a zsidók azon lázongó csoportjára vonatkozik, mely 20 évesnél idősebb férfiakból állt, kik pártütésük miatt nem léphettek be az Ígéret földjére. Ezen nemzedék arra lett kárhoztatva, hogy addig járja a puszta úttalan utait, míg minden tagja — Józsué és Káleb kivételével — meg nem halt. Mikor ugyanez az eredeti héber szó az Ézsaiás 51:9-ben „ősi nemzedékek"-ként említtetik, akkor egy határozatlan-, vagy egy a hossza miatt meghatározhatatlan idejű periódusra utal. A Krónikák első könyvének 16:15 igehelyén található „ezer nemzetségig" szófordulat szintén így értelmezendő. Az összes fenti igehelyben az a közös vonás, hogy az eredeti héber változatban rendre a „dórr" (a magyar fonetikának megfelelően) szó szerepel (H1755).

A Biblia eredeti nyelvein legalább három külünböző szó áll a „nemzedék" szó helyében. A „dórr" szó ezek szerint jelölhet egy földi nemzedéket (lásd 2.Mózes 1:6), de jelképesen egy adott nemzetség kiemelt csoportját is, mint azt az imént már láthattuk. Ennek tudatában tehát így olvassuk a 78. zsoltár 8-as versét: „Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt." Itt a nemzedék szó kétszer is sok-sok emberöltőnyi emberre vonatkozik, nem pedig egy ca. 30 éves idő periódusra, mint ahogyan azt ma használnánk. A nemzedék szó ebben az értelmében minden valaha élt izraelitára vonatkozik, aki lázadás és a bűn kötelékében keménnyakúan ellenállt Isten szelíd hívásának.

Egy másik héber szó, melyet nemzetségként fordítanak, a „toledóf" (H8435). Ez a kifejezés azonban nem egy nemzedék tulajdonságaira, vagy korára összpontosít, hanem az adott kor kezdetére reflektál. Mózes első könyvének 2:4 igerésze tehát azon kor létrejöttére utal, mely a teremtéssel kezdődött, és onnantól fogva egészleges egységként folytatódott. „Ádám nemzetségének könyve", amint az Mózes első könyvének 5:1 igehelyén említésre kerül, azon emberek egész csoportját jelöli, amely Ádámmal kezdődik, vagyis vele keletkezik. A következő „nemzetség", mely az özönvíz korszakát, és az azt követő civilizációt is magába foglalja, Noé nevével fémjeleztetett. Sém „nemzetségéről" szintén elkülöníthető egységként beszélhetünk, hiszen Ő volt a sémita törzsek ősatyja, ő azok „kiindulási pontja" (1.Mózes 11:10). Tháré ugyanilyen jelentőséggel bír, hiszen az Ő személye megint egy új ágazat kezdete, Ő ugyanis Ábrám nemzője (1.Mózes 11:27). Mikor aztán Tháré felvevé „Ábrámot az ő fiát, és Lótot, Háránnak fiát, az ő unokáját, és Szárait, az ő menyét, Ábrámnak az ő fiának feleségét, és kiindulának együtt Úr-Kaszdimból" (1.Mózes 11:30), akkor végképp megpecsételte ezt az új kezdetet. Később Izmael (1.Mózes 25:12), és Izsák (1.Mózes 25:19) is ilyen új nemzetségek első tagjai lettek. A fenti esetek minegyikében az a közös, hogy a bennük érintett férfiak vagy átéltek-, vagy éppen maguk idéztek elő olyan jelentős eseményt, mely gyökeresen megváltoztatta családi vérvonaluk további alakulását. Személyükben ők tehát az egész későbbi kultúrát megváltoztató történések kiinduló pontjai.

Az Újszövetségben megjelenő görög „genea" (G1074) szó szintén egy nemzedék kezdetére is utalhat. Jelentése azonban mindkét fentebb tárgyalt héber szóval is rokon. Szó szerinti jelentése („nemz", „szül" „születés") egy-egy új vérvonal kezdetére utal. Használható azonban egy adott kulturális korszak leírására is, mely persze megint csak elválaszthatatlanul kötődik bizonyos emberekhez és történésekhez. Máté evangéliumának 1:17 igehelyén annak lehetünk tanúi, hogy az egyes nemzedékeket mindig egy jelentős esemény, vagy kiemelkedő személy választja el egymástól. Így a babilóniai fogság-, illetve Ábrahám és Dávid személye, akár egy-egy kilométerkőként is felfogható, hasonlóan mint ahogyan a „toledóf" szót használnánk. Mikor Jézus azonban „gonosz és parázna" nemzetségként hivatkozik a farizeusokra és az írástudókra, akkor első sorban arra a kulturális korszakra utal, melyben ezek az emberek éltek, és amit tetteikkel természetesen maguk is alakítottak (Máté 12:39; lásd még Máté 17:17 valamint Apostolok Cselekedetei 2:40).

Mikor tehát a Bibliában a „nemzedék", vagy „nemzetség" szóval találkozunk, akkor érdemes jól szemügyre vennünk a szövegkörnyezetet, melyben az elhangzik. A szó legtöbbször egy kb. 30 éves periódust jelöl, vagy pedig mindazokra az emberekre vonatkozik, akik ebben a 30 évben éltek. Ebből a szempontból nagyon hasonló a szó mai köznyelvi jelentéséhez. A cikkünkben azonban sorra vettünk olyan példákat is, mikor a nemzedék szó jelentése túlmutat ezen az elsődleges értelmezésen, mikor például emberek azon csoportjára vonatkozik, amely más jellemzők és események mentén sorolandók egy csoportba, egy nemzetségbe.

English


Vissza a magyar oldalra
Mi a nemzedék szó pontos bibliai jelentése?

Tudja meg, hogyan kell ...

Örökkévalóság Istennel



Bocsáss meg Istentől