Kérdés
Melyek a János első levelének 5:16-17 igerészében említett nem halálos bűnök?
Válasz
A nem halálos bűnre (és a halálos bűnre) az 1János 5:16-17 igerésze utal: "Ha valaki látja, hogy az ő atyjafia vétkezik, de nem halálos bűnt, könyörögjön, és az Isten életet ad annak, a ki nem halálos bűnnel vétkezik. Van halálos bűn; nem az ilyenért mondom, hogy könyörögjön. Minden igazságtalanság bűn; de van nem halálos bűn is."
János azért írta meg az ő nevét viselő evangéliumot, hogy az emberek higgyenek Jézusban, és az ő nevében új életet nyerjenek (János 20:30-31). Első levelét viszont már részben azért vetette papírra, hogy mindazoknak, akik hisznek Jézusban, bizonyosságuk legyen azt illetően, hogy örök életük van (1János 5:13). János azt szeretné, ha minden egyes hívő biztonságban tudná magát a Krisztusban betöltött helyzetében, és ebben a kontextusban tér ki arra, hogy vannak különféle bűnök. Míg az egyik típusú bűn nem vezet halálhoz, a másik igen.
Az Apostolok Cselekedetei könyvének 5. fejezetében a halálos bűn egy példáját látjuk. Ott ugyanis az van megírva, hogy Anániás és Szafira (férj és feleség) hazudik a Szent Léleknek (ApCsel 5:3), aminek következtében meg is halnak. Az 1Korinthus 11:30 igeversben Pál apostol a halálos bűn egy további példáját is említi. Megesett ugyanis, hogy egyesek, akik visszaéltek az úrvacsorával, megbetegedtek, sőt meg is haltak. Csupán ez a kettő újszövetségi példa szól olyan hívőkről, akik halálos bűnöket követtek el. János az első levelében a halálos bűnt is említi, arra vonatkozóan viszont nem közöl semmi konkrétumot, hogy mi ez a bűn. Azt viszont láthatjuk, hogy bűnök kategóriáiról beszél, nem pedig konkrét bűnökre mutat rá.
A tárgyalt szövegrész János imádságról való tanítása kontextusában hangzik el. János azt magyarázza itt, hogy bízhatunk abban, hogy bármit kérünk Istentől az Ő akarata szerint, Ő meghallgat minket (1Jn 5:14). Valamit az Ő akarata szerint kérni pedig azt jelenti, hogy olyasvalamit kérünk, amit Isten az Ő akarataként nyilvánított ki nekünk. Amikor olyasvalamiért imádkozunk, ami az Ő akarata, akkor azt voltaképp Tőle kell elkérjük. János még tovább megy, és elmagyarázza, hogy amikor Isten meghallgatja az ilyen jellegű kéréseket, akkor voltaképp már meg is kaptuk, amit kértünk (1Jn 5:15). A hívőknek szüntelenül imádkozniuk kell (1Thesszalonika 5:17), és ahogy Jézus azt a János 14:12-14 igerészben is mondta, az Atya megdicsőül a Fiúban, amikor tanítványai az Ő nevében imádkoznak. Jézus nevében imádkozni azt jelenti, hogy az Ő akarata szerint imádkozunk, vagyis úgy imádkozunk, mintha maga Jézus kérné az Atyát. Az 1János 5. fejezetben azonban azt fedezzük fel, hogy a bűnnek különböző fajtái vannak, és ez arra is hatással van, hogy mit kell-, és mit nem kell kérnünk. A gyülekezet fel kell ismerje a bűn súlyosságát, el kell kerülje a bűnben való megmaradást, valamint Isten tervezete szerint kell imádkozzon.
Fontos észbe venni, hogy János (és Jézus) milyen korlátozást köt ki az imádsággal kapcsolatban. Isten nem ígéri, hogy mindent feltétel nélkül megtesz, amit csak kérünk tőle. Azt ugyanakkor megerősíti, hogy amit az Ő akarata szerint kérünk Jézus nevében, azt meg is adja nekünk. Amikor Jézus viszont kiemeli, hogy az Ő nevében kell kérjünk, akkor azzal nem valami varázsigét vagy mantrát ad a szánkba, és nem is azt sugallja, hogy az imáinkhoz mindig kényszeresen hozzá kell fűzzük, hogy “mindezt Jézus nevében kértük”, csupán hogy bebiztosítsuk, hogy azok teljesülnek is. Azt kell kérjük Istentől, amiről Ő már kinyilatkoztatta, hogy az az Ő ránk néző akarata. De van néhány dolog, amit János szerint nem szabad kérnünk. Erre egy példát hoz: ha egy testvér olyan bűnt követ el, amely nem halálos, azaz nem vezet halálhoz, akkor a bűnt észlelő testvér Isten kegyelmét kell kérje a vétkes számára, hogy az adott bűn ne is fajulhasson odáig, hogy az halált vonjon maga után (1Jn 5:16). Másfelől van olyan bűn, amely valóban halálhoz vezet, János ennek kapcsán viszont nem javasolja, hogy imádkozzunk az ilyen típusú bűn elkövetőjéért (1Jn 5:16). János tehát e kétféle bűn között tesz különbséget, még ha azt el is ismeri, hogy minden bűn igazságtalanság (1János 5:17).
János különbséget tesz a halálhoz nem vezető bűn miatti közbenjárás, valamint a halálos bűn miatti közbenjárás között, ami azt is mutatja, hogy léteznek olyan imakérések, amelyek nincsenek összhangban Isten akaratával, ezzel pedig olyan kérések is vannak, amelyek teljesítésére a hívő nem számíthat. Ez az elv egyszerű és világos. Ha olyan dolgokért imádkozunk, amelyek kívül esnek Isten akaratán, akkor igazából fölösleges a választ várjuk.
A Biblia (jelen szakaszának) értelmezői számára kihívást jelent, hogy János a szövegkörnyezetben sehol sem részletezi, hogy pontosan milyen bűnökre gondol. A szóban forgó bűnökről ugyanis csak tág kategóriákban beszél. Ha viszont konkrét bűnökre gondolt, kétségtelen, hogy levele eslődleges korabeli címzettjei megértették volna, mire utal. A szövegérsz kétértelműsége miatt azonban valószínűleg az a legjobb, ha egyszerűen tudomásul vesszük az imáról tanított elvet, ahelyett, hogy megpróbálnánk beazonosítani, amit János nem határoz meg pontosan a szövegkörnyezetben, vagyis a nem halálos, és a halálos bűn konkrét jellegét.
English
Melyek a János első levelének 5:16-17 igerészében említett nem halálos bűnök?
