Kérdés
Mit kíván tőlünk Isten az 5Mózes 10:12 szerint?
Válasz
Mózes a következő kérdést intézte Izráel népéhez, amikor az a Jordán folyón innen, az ígéret földjével átellenben gyűlt egybe: "Most pedig, óh Izráel! mit kíván az Úr, a te Istened tőled? Csak azt, hogy féljed az Urat, a te Istenedet; hogy minden ő utain járj, és szeresd őt, és tiszteljed az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, és teljes lelkedből, megtartván az Úrnak parancsolatait és rendeléseit, a melyeket én ma parancsolok néked, hogy jól legyen dolgod!" (5Mózes 10:12-13).
Isten népére kiterjesztett szövetségi köteléke a tisztelet, a szeretet, és az engedelmesség elvárásával járt karöltve. Mindezen dolgok azonban, amit Isten megkívánt tőlük, valójában a nép javát szolgálták.
Féld Őt
Az istenfélelem fogalma az Isten személyére irányuló tiszteletként és áhítatként határozható meg. Az eredeti héber változatban megjelenő "félelem" szót, így lehetne pontosan visszaadni: "tisztelettel tekinteni valakire/valamire"; "valakit/valamit szentnek és magasztosnak tekinteni", "félelemmel viseltetni valaki/valami iránt". Az Úr félelme magában foglalja annak a tudatosítását, hogy mi az, amit Isten mit gyűlöl, nevezetesen a bűn és a gonoszság néven nevezését (5Mózes 12:31; 16:22; Zsoltárok 5:5-7; Példabeszédek 6:16-19). Ez Isten szentségének a megértését- (Józsué 24:19; Zsoltárok 99:9), az Ő bűn felett hozott ítéletét- (Ézsaiás 26:21; Zsoltárok 99:8), valamint a bűnbe eső hívők szeretetteljes intését is magában foglalja (Zsidók 12:5-11).
Pál apostol a rossz gyűlöléseként és a jóhoz való ragaszkodásként jellemezte az Úr félelmét (Róma 12:9). Istennek az az akarata, hogy ne legyen szükséges minket fegyelmeznie, vagyis az, hogy neki tetsző módon éljük az életünket.
Járj az Istennek való engedelmességben
Az 5Mózes 10:12 igeversben szereplő, a minden Ő utain járásra való felszólítás arra vonatkozik, hogy hogyan éljünk és viselkedjünk. A "minden ő utain járj" kifejezés annak a gondolatát hordozza, hogy "járj mindenben az ő útjain" (MBT), "mindig az ő útjain járj" (EFO), vagyis úgy élj, hogy az az Ő tetszésére legyen. Isten azt akarja, hogy mindenben az Ő példáját kövessük - a szentségben, a szeretetben, és a szolgálatban. Jézus ezt így magyarázta: "Ha pedig én, aki Úr és Mester vagyok, megmostam a lábatokat, akkor nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. Példát adtam nektek, hogy ti is ugyanúgy bánjatok egymással, ahogy én veletek" (János 13:14-15, EFO; lásd még Máté 10:38).
János apostol ezt tanította: "Aki azt mondja, hogy Istenben él, annak úgy kell élnie, ahogyan Jézus élt" (1János 2:6, EFO). Pál apostol pedig ma is ezt javasolja nekünk: "Kövessétek tehát a példámat, ahogy én is követem Krisztust!" (1Korinthus 11:1, EFO).
Szeresd Őt
Isten igényt tart a mi szeretetünkre. Jézus szavai ma is így visszhangoznak a letűnt korokon keresztül: "...Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és nagy parancsolat" (Máté 22:37-38). Minden más kívánalom és parancs az Isten irántunk való szeretetének értünk meghasított kősziklájából árad ki.
A Szentírás kimondja, hogy Isten hűséges szeretetét (elválaszthatatlanul) Izráelhez kötötte (5Mózes 7:7-8). Mindig Ő teszi meg az első lépést, cserébe viszont szeretetteljes reakciót szeretne tőlünk látni (1János 4:19). Jézus ma is így szólítja fel minden követőjét: "Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből..." (Márk 12:30). Isten iránti szeretetünk nem valami félszívű dolog - a személye iránt való vágyódásunk olyan kell legyen, mint ahogy a szarvas vágyakozik a hűs vízforrásra (Zsoltárok 42:2).
Szolgáld Őt teljes szívvel
Az Isten iránti valódi szeretet az Ő szolgálatban is kifejeződik (1Korinthus 13:1-13). Példaképünk, Jézus Krisztus, volt Isten legönzetlenebb és legodaadóbb szolgája (Máté 20:28). Istennek szolgálni nem valami kényszerű kötelesség, hanem az Ő ránk kiárasztott szeretetére adott szabad akaratból való, természetesen felfakadó, örömteli reakció (1János 4:9-11). A szeretet szolgál, de nem szolgaként, hanem úgy, mint ami szeretet szabadságától vezérelve cselekszik.
Tartsd meg a parancsait
Amikor megtartjuk az Úr parancsait, azzal az iránta való szeretetünket bizonyítjuk (János 14:15; 1János 5:2-3), továbbá azt is kifejezésre juttatjuk, hogy az iránta való hűségre törekszünk (1János 2:3-5). Sőt, az Úr voltaképp arra kér minket, hogy saját javunkra igazodjunk az Ő parancsolataihoz: "Az Úrnak rendelései helyesek, megvidámítják a szívet; az Úrnak parancsolata világos, megvilágosítja a szemeket" (Zsoltárok 19:9; lásd még János 13:17).
Az 5Mózes 10:12 igeversben szereplő kérdés, vagyis hogy "mit kíván az Úr, a te Istened tőled?" nagyon hasonlít a Mikeás 6:8-ban szereplő intelemhez, ami így hangzik: "Megjelentette néked, oh ember, mi légyen a jó, és mit kiván az Úr te tőled! Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeressed az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te Isteneddel.". Mindkét igeszakasz azt tűzi ki célul, hogy rámutasson, hogy az a hit, ami nem az Isten iránti őszinte, szívből való szeretetből és odaadásból fakad, az voltaképp nem is teknthető hitnek.vo
Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, Isten a teljes szívünket kéri tőlünk. Mivel azonban az egész életünket is Istennek köszönhetjük, ezért mindaz, amit Ő kíván tőlünk, nem tűnik olyan nagy dolognak, különösen azért, mert minden parancsolata a mi legjobb érdekünket tartja szem előtt, és arra nézve lett kialakítva.
English
Mit kíván tőlünk Isten az 5Mózes 10:12 szerint?
