Kérdés
Mit jelent olyanná válni, mint Isten angyalai a mennyben (Máté 22:30)?
Válasz
A Máté 21:23-22:46-ban Jézus emberpróbáló szóváltásba keveredett a jeruzsálemi zsidó templom vezetőivel. Ezek a szellemi vezetők távolról sem a megvilágosodást keresték, hanem sokkal inkább aktívan szembeszálltak Jézus tekintélyével. Nem az volt a céljuk, hogy egy gyümölcsöző szellemi diskurzust folytassanak, hanem az, hogy megtalálják annak a módját, hogy miképp csalhatják kelepcébe Jézust - ez a kitartó törekvésük vezetett végül Krisztus letartóztatásához és elítéléséhez (lásd Máté 19:3; 21:46; 22:15). Az egyik ekkor elhangzó körmönfont kérdésükre Jézus így válaszolt: "Mert a feltámadáskor nem házasodnak, férjhez sem mennek, hanem olyanok lesznek, mint Isten angyalai a mennyben" (Máté 22:30, KAR2011).
A Jézus reakcióját kiváltó kérdés a szadduceusoktól érkezett. Ők az ún. sógorházasság intézményéről szóló Mózesi törvényt - pontosan az 5Mózes 25:5-10 igerészben foglaltakat - igyekeztek egy általuk kiötlött komplikált forgatókönyvre alkalmazni. Az általuk vázolt élethelyzetben egy házas férfi meghal, és gyermek nélkül hagyja hátra özvegyét. A férfi hét testvére egymás után feleségül is veszi a nőt (lásd a sógorházasságról szóló fenti-, megnevezésében némileg félrevezető igerészt), de egyiknek sem sikerül gyermeket nemzenie, mielőtt maga is elhunyna. Végül az asszony is meghal (Máté 22:24-27). A szadduceusok mindezek nyomán tehát a következő kérdést szegezték Jézusnak: "A feltámadáskor a hét fivér közül kinek lesz a felesége, hiszen azelőtt már mindegyiknek a felesége volt" (Máté 22:28, EFO).
Ezen diskurzus valós motivációjának pontosabb megértéséhez elengedhetetlen tudni, hogy a szadduceusok valójában nem is hittek a halottak jövőbeli feltámadásában (lásd Máté 22:23). Ők kizárólag a Pentateuchust, vagyis Mózes első öt könyvét fogadták el szent és hiteles Szentírásnak. A szadduceusok tagadták a szellemvilág-, ezzel egyben pedig az angyalok létezését, mint ahogy a feltámadás tanát is (lásd Apostolok Cselekedetei 23:8). Ők eleve abból indultak ki, hogy Jézus nem tud majd helyes feleletet adni kérdésükre (vagyis céljuk Jézus módszeres megszégyenítése volt), hiszen az ő meglátásuk szerint a feltámadás csak valami mese.
Jézus azonban kötélnek állt, mikor nyíltan közölte a szadduceusokkal, hogy a házasság és a feltámadás szellemi hátterére vonatkozó nézeteik egyaránt tévesek. Az ószövetségi iratok tetemes részét nem is ismerték (hiszen azokat nem ismerték el Isten Igéjének, és így élből elvetették őket), ezzel pedig Isten feltámasztásra való hatalmáról sem tudtak semmit: "Jézus így felelt nekik: „Azért vagytok ilyen súlyos tévedésben, mert nem ismeritek sem az Írásokat, sem Isten hatalmát. Ugyanis a feltámadás után senki sem nősül meg, és senki sem megy férjhez. A feltámadottak olyanok lesznek, mint az angyalok a Mennyben" (Máté 22:29-30, EFO).
Ahelyett, hogy Jézusra hallgattak volna, vagyis attól tanultak volna, Aki személyesen maga Isten hatalma és bölcsessége (lásd 1Korinthus 1:24), ők (választott) tudatlanságuk kábulatában inkább ilyen kicsinyesen nevetséges történetek kifundálásán járatták az agyuk. Jézus egyértelműen kijelentette, hogy az angyalok nem házasodnak és nem is nemzenek vagy szülnek, mindazok pedig, akik feltámadnak az életre, hozzájuk lesznek hasonlóak. A szadduceusok által skiccelt történetben szereplő nő tehát sem a legelső férjének-, sem pedig a legutolsónak nem lesz felesége a feltámadás után, hiszen senkinek nem lesz a felesége (a házasság kötelékét a halál ugyanis feloldja, lásd 1Korinthus 7:39 - a fordító megjegyzése).
Bár a Biblia pontosan nem nevezi meg annak az okát, hogy miért nem fogunk házasodni a mennyben, a Biblia-kommentátorok több valid magyarázattal is előálltak. Először is, az embereknek nem kell majd megházasodniuk és gyermeket szülniük - a "...szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet" Noénak megismételt, Istentől jövő parancsa (lásd 1Mózes 9:1) akkorra már ugyanis hatályát veszti. Nem lesz többé ok arra, hogy utódokkal töltsük meg a földet, ugyanis a halál már végképp el lesz törölve.
Jézus kijelentése, miszerint az emberek olyanok lesznek, mint Isten angyalai a mennyben, valamint Pál apostol a házasságról szóló tanítása (lásd Efézus 5:22-33) egy további konklúzió levonása után kiált: Isten egy messze magasabb mennyei szellemi valóság kiábrázolása céljából alkotta meg a házasság intézményét. A hívők számára a házasság ugyanis Jézus Krisztus, vagyis a Messiás-, valamint menyasszonya, tehát az egyház közötti kapcsolat képe. Amikor a mennyben megtörténik a tényleges mennyei házasság a Vőlegény és Krisztus menyasszonya (a megváltottak közössége) között, a házasság intézményének eredeti rendeltetése örökre beteljesedik (Jelenések 19:7-9; 21:1-2). Többé semmi szükség nem lesz arra, hogy az emberek házasságot kössenek egymással, azt ugyanis felváltja majd az a végső valóság, aminek az csupán halovány előképe volt.
Ugyanakkor az Isten jelenlétében töltött örökkévalóság kegyelmében részesülő emberek nem válnak majd minden tekintetben olyanná, mint az angyalok - az emberek és az angyalok egymástól különálló teremtmények. Jézus kijelentése, miszerint olyanok leszünk, mint Isten angyalai a mennyben, egyszerűen azt jelenti, hogy az üdvözült férfiak és nők a következő életben már nem fognak házasodni. Amikor Jézus kinyilatkoztatta ezt az igazságot, semmi arra utaló dolgot nem mondott, hogy a mennyben ne ismernénk majd fel egykori földi házastársunkat, vagy hogy ne emlékeznénk az itteni kapcsolatunkra. Valószínű azonban, hogy az Atya jelenlétében lévő örök lakozásunk tökéletes öröme, valamint az Ő szeretetének fénye még az itteni legbensőségesebb emberi kapcsolatainkat is más színben fogják feltüntetni (lásd Ézsaiás 35:10; 51:11; Róma 8:18; 1Korinthus 2:9; Jelenések 7:17; 21:4; 22:3-5).
English
Mit jelent olyanná válni, mint Isten angyalai a mennyben (Máté 22:30)?
