Miért vitatkozott Mihály és Sátán Mózes teste felett (Júdás 1:9)?


Kérdés: Miért vitatkozott Mihály és Sátán Mózes teste felett (Júdás 1:9)?

Válasz:
Júdás levelének kilencedik verse egy olyan eseményről számol be, mely sehol máshol nem található a Szentírásban. Eszerint Mihály arkangyal vetélkedett Sátánnal Mózes teste felett, azonban hogy ez a vita pontosan miről szólt, nem derül ki. Dániel próféta egy másik angyali küzdelmet is felidéz, amelyben Isten egyik hírnöke jelenik meg neki látomásban. Ez a Gábriel nevezetű angyal Dániel 8:16 és 9:21-es igerészeiben elmondja Dánielnek, hogy jövetelének ellenállt egy „Persia fejedelme" nevű démon, míg Mihály arkangyal segítségére nem sietett (Dániel 10:13). Ebből a történetből megérthetjük, hogy angyalok és bukott angyali lények szellemi csatákat vívnak egyes emberek- vagy akár egész nemzetek lelkéért, továbbá hogy ezek a démonok ellenállásukkal megpróbálják meggátolni az angyalokat Isten parancsainak véghezvitelében. Júdás leveléből megtudjuk, hogy Isten azért küldte Mihályt, hogy egy bizonyos módon cselekedjen Mózes tetemével, a tetemmel, melyet maga Isten hantolt el Mózes halála után (V.Mózes 34:5-6).

Számos elmélet kapott szárnyra a Mózes teste feletti küzdelem mibenlétét illetően. Az egyik szerint, Sátán – Isten népének fáradatlan vádolója (Jelenések 12:10) – gátolni próbálta Mózes örök életre való feltámasztását Mózes Meribában elkövetett bűne (V.Mózes 32:51) és az egyiptombeli férfi megyilkolása miatt (II.Mózes 2:12).

Egy másik megközelítés szerint a Júdásnál található utalás azonos a Zakariás 3:1-2a-val: „Azután megmutatá nékem Jósuát, a főpapot, a ki az Úr angyala előtt álla, és a Sátánt, a ki jobb keze felől álla, hogy vádolja őt. És mondá az Úr a Sátánnak: Dorgáljon meg téged az Úr, te Sátán;". Ezzel a feltételezéssel szembeni ellenérvek azonban nyilvánvalóak: (1) Az egyetlen hasonlóság a két igerész között a következő mondat: „Dorgáljon meg téged az Úr". (2) A Mihály név sehol sem tűnik fel a Zakariás igerészben. (3) Zakariás sehol nem említi Mózes testét, és nem is tesz semmiféle utalást rá.

Az is felmerült, hogy Júdás egy apokrif iratból idéz, mely ezt a beszámolót tartalmazhatta, és hogy ezzel Júdás mintegy igazolni akarja ezen irat hitelességét. A korai keresztény tanító és teológus Origenész (Kr.u. 185-254) említést tesz egy „Mózes mennybemenetele" című könyvről, mely állítása szerint tartalmazza Mihály arkagyal és Sátán Mózes teste felett vívott küzdelmének történetét. A könyv Origenész idejében állítólag még fellelhető volt. Ezt a mára elveszett zsidó-görög irományt tartotta Origenész a Júdás levelében található történet feltételezett forrásának.

A lényegi kérdés, mellyel így szembetaláljuk magunkat az, hogy a történet igaz-e. Bármi is legyen a történet forrása, Júdás valós megtörtént eseményként említi Mihály és Sátán viadalát. Éppen olyan valóságosan beszél róla, mintha Mózes haláláról vagy a vízfakasztás csodájáról szólna.

Felvetődik a kérdés: Ki hivatott bebizonyítani, hogy az esemény nem történt meg? Milyen bizonyítékot tud felvonultatni ennek igazolására? A Szentírásban számos angyalokra vonatkozó hivatkozás található. Biztosan tudjuk, hogy Mihály arkangyal egy valós létező, hasonlóan az ördögről is gyakorta olvashatunk. Azt, hogy mind jó és gonosz angyalok érintettek fontos evilágbeli ügyek lebonyolításában, szintén megerősíti a Biblia. Mivel ennek az adott vitának a valós természete teljes homályba merül előttünk fölösleges hasztalan feltételezésekbe bocsátkoznunk. Egyáltalán még az sem világos, hogy a holttest birtoklása, annak eltemetése, vagy mi más miatt zajlott a vita.

Ez a két dolog azonban több, mint világos számunkra: elsőképp a Szentírás tévedhetetlenségének ténye. A keresztény hitünk egyik tartóoszlopa a Szentírás tévedhetetlensége. Keresztényként célunk az, hogy Isten Igéjéhez tisztelettel és imádsággal közeledjünk, és ha benne olyasvalamivel találkozunk, amit nem értünk, akkor erősebben imádkozunk, és többet képezzük magunkat, hogy azt befogadhassuk. Ha azonban a válasz még így is megfoghatatlan számunkra, akkor helyes, hogy alázattal belássuk és elismerjük emberi korlátainkat Isten tökéletes Igéjével szemben.

A másik dolog, mely szintén tisztán kitűnik, annak az ábrázolása, hogyan bánjon a keresztény ember Sátánnal és démonaival. Ebben Mihály arkangyal jó példával jár előttünk. Mihály nem mert káromló ítéletet mondani Sátánra, megmutatva nekünk hívőknek, hogyan viszonyuljunk a démoni erőkhöz. Nem kell azokat megszólítanunk, hanem sokkal inkább Isten beavatkozására kell apellálnunk. Ha egy olyan magas isteni lény, mint Mihály arkangyal, csak közvetett módon — Istenre hivatkozva — mert az ördöggel bánni, akkor kik vagyunk mi, hogy démonokat parancsolni, kiűzni, vagy gyalázni akarunk?

English


Vissza a magyar oldalra
Miért vitatkozott Mihály és Sátán Mózes teste felett (Júdás 1:9)?