Kérdés
Miért kellene hinnem a Bibliának?
Válasz
A Biblia kijelentéseket tesz a világmindenség kialakulásáról, annak az Istennek a természetéről, aki az univerzumot alkotta és irányítja, valamint az emberiség sorsáról. Ha ezek a kijelentések igazak, akkor a Biblia legfontosabb könyv az emberiség történelmében. Ha a Biblia igaz, akkor tartalmazza a választ az élet legnagyobb kérdéseire: „Honnan származok?" „Miért vagyok itt?" és „Mi történik velem, miután meghalok?" A Biblia üzenetének fontossága megköveteli, hogy alaposan megvizsgáljuk, és az üzenet igazságalapja megfigyelhető, tesztelhető és képes megállni, ha górcső alá vesszük.
A Biblia írói azt állítják, hogy a Biblia magának Istennek az igéje. Pál apostol azt írja, hogy „a teljes Írás Istentől ihletett" (2Timóteus 3:16), vagyis minden egyes szó, amely a Szentírás eredeti szövegét képezte, Isten szájából származott, és onnan érte el a bibliai szerzők elméjét és tollát. Péter apostol szintén azt állítja, hogy „sohasem ember akaratából származott a prófécia, hanem a Szentlélektől indíttatva szólaltak meg az Istentől küldött emberek" (2Péter 1:21-21). Az „indíttatva" szó eredeti jelentésében egy szél irányította vitorlára utal. A Szentírás megírását tehát a Szentlélek irányította. A Biblia nem emberektől eredeztethető, hanem Istentől származik, és Isten tekintélyével bír.
Ezen a ponton fontos, hogy ne körkörös érveléssel támasszuk alá a Bibliába vetett hitünket. Nem mondhatjuk, hogy pusztán azért higgyünk a Bibliában, mert a Biblia azt mondja, hogy higgyünk benne. Ha azonban a Biblia azon állításai, amelyeknek valódiságát tesztelni vagy történelmi és tudományos felfedezések által bizonyítani lehet, igaznak bizonyulnak, akkor a Biblia saját kijelentései a maga megbízhatóságáról nagyobb súllyal bírnak. A belső bizonyítékok kéz a kézben járnak a külső bizonyítékokkal.
A Szentírás igazságalapjának belső bizonyítékai számos meggyőző érvet hoznak fel arra, hogy miért kellene hinnünk a Bibliának. Először, a Biblia egyedi üzenete megkülönbözteti más vallásos szövegtől. A Biblia például azt tanítja, hogy az ember természeténél fogva gonosz, és örök halált érdemel. Ha az ember állna a Biblia tartalma mögött, az emberiségről alkotott kép nem lenne ilyen sötét. Mi ugyanis szeretjük jó színben feltüntetni magunkat. A Biblia azt is tanítja, hogy az ember önmagában semmit sem tehet azért, hogy természetes állapotán változtasson. Ez szintén szembemegy az emberi büszkeséggel.
Egy másik érv, amiért hinnünk kellene a Bibliának, az a bibliai üzenet egységessége. A Bibliát mintegy 1550 éven át írta legalább 40 emberi szerző, akik legtöbben nem ismerték egymást, és akik különböző háttérből származtak (volt köztük király, halász, vámszedő, juhpásztor, stb.). A Bibliát különböző környezetekben írták (pusztában, börtönben, királyi udvarban, stb.). Megírásához három különböző nyelvet használtak, és a benne említett vitás kérdések ellenére egy harmonikus üzenetet hordoz. A megírását övező körülmények alapján arra gondolhatnánk, hogy a Biblia minden bizonnyal tele van tévedésekkel, de az üzenet az 1Mózestől a Jelenésekig ijesztően következetes.
Egy harmadik ok arra, amiért hinnünk kellene a Bibliának, az a benne fellelhető pontosság. A Bibliát nem téveszthetjük össze egy tudományos szakkönyvvel, de ez nem jelenti azt, hogy a Biblia ne foglalkozna tudományos természetű kérdésekkel. A víz körforgásáról a Szentírás már évszázadokkal az előtt írt, hogy a tudomány azt felfedezte volna. Bizonyos esetekben a tudomány és a Biblia látszólag ellentmondott egymásnak. Mégis, ahogy a tudomány fejlődött, a tudományos elméletek tévesnek bizonyultak, a Biblia pedig igaznak. Korábban például bevett orvosi eljárás volt kivéreztetni a pácienst, hogy egy bizonyos betegségből meggyógyítsák. Sokan belehaltak a nagy mennyiségű vér elvesztésébe. Ma az orvostudomány tudja, hogy a legtöbb betegség esetében a kivéreztetés az ellenkező hatást éri el. A Biblia mindig is azt tanította, hogy „az élőlények élete a vérükben van" (3Mózes 17:11).
A Biblia állításai a világtörténelem eseményeit illetően szintén megalapozottak. Korábban a szkeptikusok kritizálták a Bibliát az általa említett hettiták miatt (pl. 2Királyok 7:6). A hettita kultúrát alátámasztó régészeti bizonyítékok hiányában gyakran erre hivatkozva cáfolták a Szentírás hitelességét. 1876-ban azonban a régészek bizonyítékot találtak a hettita népcsoport létezésére, és a 20. század elejére a hettita nép nagysága és hatása az ókori világra már közismert volt.
A Biblia tudományos és történelmi pontossága fontos bizonyítékként szolgál a megbízhatóságát illetően, de ezeken kívül még beteljesedett próféciákat is tartalmaz. Néhány bibliai szerző már évszázadokkal korábban kijelentéseket tett jövőbeli eseményekre. Már az is lenyűgöző lenne, ha ezek közül az előre jelzett események közül egy is beteljesedett volna. De a Bibliában sok-sok prófécia található. Néhány előrejelzés rövid időn belül beteljesedett (Ábrahámnak és Sárának fia született, Péter háromszor tagadta meg Jézust, Pál bizonyságot tett Jézusról Rómában, stb.). Más próféciák több száz évvel később teljesedtek be. Az a 300 messiási prófécia, amely Jézus személyében beteljesedett, nem teljesedhetett volna be egyetlen személyben, hacsak nem állt volna mögöttük valamilyen felsőbb hatalom. Jézus születési helyére, tevékenységeire, halálnemére és feltámadására vonatkozó konkrét próféciák a Szentírás természetfeletti pontosságát igazolják.
Amikor a Bibliát górcső alá vetjük, minden területen igaznak bizonyul. Igazságai a lelki dolgokra is kiterjednek. Ez azt jelenti, hogy amikor a Biblia azt állítja, hogy létezett hettita nép, akkor joggal hihetjük, hogy léteztek hettiták; és amikor a Biblia azt tanítja, hogy „mindnyájan vétkeztek" (Róma 6:23), akkor ezt is el kell hinnünk. És amikor a Biblia azt mondja, hogy „Isten azonban abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk" (Róma 5:8), és hogy ha valaki hisz Jézusban, nem veszik el, hanem örök élete lesz (János 3:16), akkor ezt is joggal elhitetjük, és jól is tesszük, ha elhisszük.
English
Miért kellene hinnem a Bibliának?
