Kérdés
Mi az a zsinagóga?
Válasz
A zsinagóga a zsidó imaház megnevezése, vagyis egy olyan épület, amit - hasonlóan a modern egyházi épületekhez - kifejezetten istentiszteleti alkalmak megtartására szánnak. Bár egyes zsidó hagyományok szerint zsinagógák már "Mózes idejétől fogva" léteztek, a ránk maradt hiteles történelmi dokumentumok inkább arról tanúskodnak, hogy a zsinagógákban való összejövetel gyakorlata Izráel babiloni fogságának idején etablálódott. Mivel a zsidók ebben az időszakban igen távol voltak szülőföldjük templomától, így szükség volt arra, hogy istentiszteleti alkalmaikat egy alternatív gyülekezési helyen tartsák meg, hogy a diaszpórában is legyen egy/több helye, ahol imádkozni és Istent magasztalni lehet.
Az Úr Jézus Krisztus földi szolgálatának idejére a zsinagógák már a helyi közösségek és községek szerves tartozékává váltak. Az újszövetségi Ige több, mint hatvan alkalommal említi a zsinagógákat, túlnyomó részt Jézus és az apostolok szolgálata kapcsán, szombatonként a helyi zsidók ugyanis rendre ott gyűltek össze imádságra és Ige-olvasásra. Egy alkalommal, mikor a papi szolgálat Jézus Krisztusra esett, Ő Ézsaiás próféta könyvéből olvasott fel egy zsinagógai összejövetelen. Lukács evangéliumának 4:16-21 igerész így emlékezik meg erről az eseményről:
"És méne Názáretbe, a hol felneveltetett: és beméne, szokása szerint, szombatnapon a zsinagógába, és felálla olvasni. És adák néki az Ésaiás próféta könyvét; és a könyvet feltárván, arra a helyre nyita, a hol ez vala írva: Az Úrnak lelke van én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangyéliomot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyilását, hogy szabadon bocsássam a lesujtottakat, hogy hirdessem az Úrnak kedves esztendejét. Majd feltekerte a tekercset, visszaadta a kísérőnek, és leült. És a zsinagógában mindenki tekintete rá szegeződött. Ő pedig elkezdte mondani nekik: "Ma beteljesedett ez az Írás a ti hallásotok előtt" (KAR).
Ez az igeszakasz számos zsinagógai szokásról árulkodik. Először is, a gyűlésre szombaton (azaz sabbath napján) kerül(t) sor. Másodszor, Jézus álló pozíciót vett föl a felolvasáshoz. Harmadszor, egy tekercsből olvasott fel. A zsinagógákban mind a mai napig szokás, hogy tekercsekből olvasnak fel, hogy azokat használják a heti Ige-olvasáshoz (lásd még Apostolok Cselekedetei 15:21). Amikor az igeszakasz végére-, illetve majdnem végére ért (olvasd tovább), Jézus helyet foglalt, és csak aztán kezdte az Írást magyarázni. Ez szintén egy zsinagógai hagyomány.
Pál apostol, a többi apostollal egyetemben, az adott város zsinagógáját rendre missziós tevékenysége kiindulópontjaként használta. Amikor Pál egy új helyre érkezett, először a zsinagógába ment, és ott kért lehetőséget arra, hogy felszólalhasson. Pál már igen ügybuzgó farizeusként is ismert volt, híre tehát nem egy ajtót segített megnyitni előtte (Apostolok Cselekedetei 22:3). Immáron újjászületett emberként azonban nem is habozott sokat azzal, hogy nekifogjon az Úr Jézus Krisztus, mint a rég várt Messiás bemutatásába. A helyi evangelizációt tehát mindig ezen séma szerint folytatta. Ezzel persze - ha nem is mindig - de időnként elérte Istentől rendelt feladata célját, vagyis sokan jutottak a Krisztus Jézusban való élő hitre általa. Az Apostolok Cselekedetei ihletett könyvének 14:1 igerésze ezt így rögzítette az utókornak: "Lőn pedig Ikóniumban, hogy ők együtt menének be a zsidók zsinagógájába, és prédikálának, úgyannyira, hogy mind zsidóknak, mind görögöknek nagy sokasága lőn hívővé" (KAR). Egy esetben még egy zsinagóga elöljárója is be akart merítkezni, így meg is keresztelték őt (lásd Apostolok Cselekedetei 18:8). Persze sajnos nem egy olyan eset volt, mikor Pált éppen ezen fellépése miatt kezdték verni, űzni, üldözni.
Történelmi aspektusból tekintve a zsinagóga továbbra is alapvető szerepet játszott a judaista vallás gyakorlásában. A zsidó templom Kr. u. 70-ben végbement lerombolása után abban már nyilván nem lehetett istentiszteletet tartani, így a zsinagógák váltak az istentisztelet központi helyévé.
A zsinagóga épülete a judaizmus és a korai kereszténység fontos, meghatározó eleme volt. Jelentősége abban állt, hogy Jézus Krisztus-, majd az apostolok idején is az evangélium terjedésének egyik legfontosabb helyszínét biztosította a korai egyház első éveiben.
English
Mi az a zsinagóga?
