Kérdés
Mit jelent az, hogy a kutyák is esznek a morzsákból (Máté 15:27)?
Válasz
Máté evangéliumának 15:27 igeversében egy kánaáni asszony Jézusnak adott válasza olvasható. Az asszony így reagált az Úr beszédére: "... „Úgy van, Uram! De hiszen a kutyák is esznek a morzsákból, amelyek uruk asztaláról hullanak”" (MBT). Az iménti mondatok a következő diskurzus keretein belül hangoztak el:
Jézus azután elment onnan, és visszavonult Tírusz és Szidón területére. És ekkor egy kánaáni asszony, aki arról a környékről jött, így kiáltott: „Uram, Dávid Fia! Könyörülj rajtam! Leányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek!” Jézus azonban nem válaszolt neki egy szót sem. Erre odamentek hozzá tanítványai, és kérték: „Bocsásd el, mert utánunk kiáltozik.” De ő így felelt: „Én nem küldettem máshoz, csak Izráel házának elveszett juhaihoz.” Az asszony pedig odaérve leborult előtte, és ezt mondta: „Uram, segíts rajtam!” Jézus erre így válaszolt: „Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét, és odadobni a kutyáknak.” Az asszony azonban így felelt: „Úgy van, Uram! De hiszen a kutyák is esznek a morzsákból, amelyek uruk asztaláról hullanak.” Ekkor így szólt hozzá Jézus: „Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint kívánod!” És meggyógyult a leánya még abban az órában (Máté 15:21-28, MBT).
Könnyen lehet, hogy a Jézus és a kánaáni asszony között lejátszódó párbeszéd sérti a posztmodern ember (lelki) érzékenységet. Egyesek az ún. progresszív teológia képviselői közül, így például Brandon Robertson is, egyenesen a rasszizmus vádjával illették Jézust, amiért kutyának nevezte a nőt (Forrás: Quintanilla, M., "Progressive Minister Suggests Jesus Repented of Racism in Popular TikTok Video," ChristianHeadlines.com, 3/10/21 - magyar fordítás nem ismert). Ez az eisegézis (emberi prekoncepciók rávetítése az Igére, hamis Ige-magyarázat) valamint a Szentírás a 21. század lencséjén keresztül történő szemlélésének eklatáns esete.
Jézus azon kijelentése, miszerint "nem jó elvenni a gyermekek kenyerét, és odadobni a kutyáknak", épp az akkoriban uralkodó közvélekedésre hivatott fényt vetni ezen éles metaforák használatával. A gyermekek a zsidók-, míg a kutyák a pogányok jelképes ábrázolása. A zsidók azonban elsősorban nem etnikai, hanem vallási okokból tartották tisztátalannak a pogányokat, és nevezték őket kuonnak ("elvadult kutya"). Az igerész arról tanúskodik, hogy az asszony - nagy alázatot mutatva - nem sértődik meg Jézus szavain, hanem csendben nyugtázza, hogy a zsidók hogyan tekintenek rá és a pogányokra általában. Az tehát, hogy a zsidók tisztátalannak tartják nem volt számára új. Ugyanakkor az is bizonyos, hogy ismerte a Messiásról mint a zsidók szabadítójáról alkotott vallási koncepciót. A pontosságra törekedve azonban azt is meg kell jegyezzük, hogy Jézus kunarionnak, azaz "öleb"-nek (értsd az embernek kedves háziállat) nevezi az asszonyt, vagyis nem olyan kivert, elvadult kutyának, ami hulladék és dögök fogyasztására kényszerül, ahogy inkább a zsidók tekintettek a kutyára.
Az asszony reakciója alázatáról és hitéről egyaránt bizonyságot tett. Míg megadással elfogadja, hogy Jézus azért jött, hogy mindenekelőtt a "gyermekek"-et táplálja, tettével azt hirdeti, hogy a "kutyák"-nak (azaz a pogányoknak) is szükségük van arra, amit Jézus ad, még akkor is, ha abból tényleg csak morzsák jutnának nekik. Ahogy a kutyák is morzsákért kuncsorognak az asztal körül, úgy a pogányok is Jézus küldetésének kedvezményezettjei lehetnek, bár Ő - rendelt idő szerint - ekkor még elsősorban a zsidókkal törődött. A kánaáni asszony "nem azt kérte, hogy a 'gyermekek' fosztassanak meg a rájuk eső rész legkisebb töredéktől is, hanem beleállt abba, hogy az ő osztályrésze a 'kutyák' között van, mégis a Mesterének vallotta Őt, és az Ő kegyelmének 'morzsáit' kérte" (Ellicott, J., Commentary for English Readers). Annak ténye, hogy Jézust "Uram"-nak szólítja, és nem olyan elterjedtebb kifejezéssel él, mint a "rabbi", szintén jelentőségteljes. Nem csoda hát, hogy Jézus elismerte az asszony hitét és teljesítette a kérését.
Jézus ebben a dialógusban elhangzó minden egyes szava is teljesen tudatos - az asszony kérésének kezdeti elutasítása ugyanis közel sem volt önkényes durvaság, vagy valami öncélú dolog - épp ellenkezőleg. Önmagában már az, hogy Krisztus Tírusz és Szidon, azaz egy pogány terület felé vette az irányt, hogy ott szolgáljon, szintén teljesen tudatos döntés eredménye volt. Ezt megelőzően - Máté evangéliumának tanúsága szerint - Jézus a farizeusokat dorgálta (lásd 15. fejezet bevezetése), amiért azok az ember alkotta hagyományokat Isten parancsolatai fölé helyezték. Ekkor arra is rámutatott, hogy az ember szívének állapota az, ami igazán számít, valamint hogy Ő mindig nagy becsben tartja a hitet. A kánaáni asszonnyal való interakciója tanulságul szolgált a tanítványok számára a tekintetben, hogy még a pogányok is hitre juthatnak, ezáltal pedig még világosabban rámutatott arra, hogy voltaképp a bűn az, ami tisztátalanná tesz valakit, nem pedig az általa követett (vallási) hagyományok, vagy egy adott személy etnikai hovatartozása.
A pogányok már az Ószövetségben is Isten népének tagjaivá válhattak, ha elhagyták pogány isteneiket (azok minden istentiszteleti szokásával egyetemben), és odafordultak Istenhez. Ráháb és Ruth esetében is ez volt a helyzet. Bár Isten a zsidókat választotta népéül, a pogányok feletti könyörület mindig is megváltó üdv-tervének szerves részét képezte (lásd Ézsaiás 49:6; 56:6-7; Zakariás 2:11; Zsoltárok 117:1). Jézus ezt a kánaáni asszony válaszán keresztül szemlélteti, akinek a példájából kitűnik, hogy "a hívő ember számára Krisztus legkisebb ajándéka is igen becses, így az élet kenyerének puszta morzsái is" (Henry, M., Concise Commentary on the Whole Bible - magyar kiadás nem ismert).
A Máté evangéliumának 15:27-es igeverse végül pedig azt az időt vetítette előre, amikorra a pogányok nemcsak morzsákat szedegetnek már, hanem az Élet kenyerének az elfogyasztásánál is helyet kapnak az asztalnál. Az Apostolok Cselekedetei 10. fejezete szerint ez immár megvalósult, és mind a mai napig megmásíthatatlan szellemi valóság.
English
Mit jelent az, hogy a kutyák is esznek a morzsákból (Máté 15:27)?
