Mit mond a Szentírás a maradandó születésszabályozási módzserekről, mint a sterilizációról, a méheltávolításról valamint az ondó-, vagy a petevezeték elkötéséről?


Kérdés: Mit mond a Szentírás a maradandó születésszabályozási módzserekről, mint a sterilizációról, a méheltávolításról valamint az ondó-, vagy a petevezeték elkötéséről?

Válasz:
A születésszabályozás vitatéma lehet keresztény hívő körökben, mivel a Szentírásban nem találunk erre vonatkozó konkrét iránymutatást. A Biblia a születésszabályozás permanens, maradandó, változatait sem említi néven, hiszen ezek a beavatkozások ismeretlenek voltak a bibliai időkben és még messze azokon túl is. A születésszabályozás a férj és a feleség közös döntésének a függvénye, legyen szó annak permanens, vagy időleges változatairól. Mint minden életbevágó dolgot, ezt is jól teszik, ha házaspárként Isten színe elé viszik imában, és Tőle kérnek bölcsességet.

Bármilyen álláspontot is foglaljunk el a születésszabályozás témakörében fontos, hogy mindenekelőtt megértsük azt, hogy a gyermek minden esetben Istentől jövő áldás (Zsoltárok 127: 3-5). A gyermekekre nem szabad teherként tekintenünk, hanem sokkal inkább olyan a házasságunkat megáldó isteni áldásként kell őket fogadjuk, akik személyiségfejlődésünk következő állomását hozzák magukkal, akikért felelőséggel tartozunk, de egyben óriási öröm forrásai is. Bibliai értelemben szólva minden házaspárnak jó "elvárni" azt, hogy gyermekek gazdagítják majd életüket, de legalább is jó felkészülni a csöpp jövevények érkezésére. Ősi időkben a terméketlenségre csapásként tekintettek, a nemzés és a foganás képességére pedig örömteli áldásként. Isten Igéjében egy olyan feljegyzett esettel sem találkozunk, mikor valaki boldogtalan volt amiatt, hogy gyermeket nemzett-, vagy gyermeket várt volna.

Az állandó jellegű születésszabályozási módszerek, mint például az ondó-, vagy a petevezeték elkötése, egyes párok életében akkor jöhet szóba, ha úgy gondolják, hogy nem akarnak már további gyerekeket. Ilyen esetekben nem ritka, hogy a házaspár egészségügyi, párkapcsolati, és anyagi szempontok mérlegelésére kényszerül. Ezen életre szóló döntés meghozatalának hátterében azonban soha nem állhat önző érdek, vagy puszta hiúság (Filippibeliekhez 2:3-4), hanem csak annak a vágya, hogy Isten életünkre szóló akaratát minél teljesebben kövessük.

Számos hívő úgy gondolja, hogy legalább annyira kell vágyjunk a gyermekáldásra, mint amennyire Isten összes többi áldására is vágyunk, így tehát nem szabad családunk méretét és a megszületendő új élet lehetőségét permanens születésszabályozási módszerek által korlátoznunk. Mivel azonban a Szentírás nem tiltja konkrétan a születésszabályozás ezen, vagy más formáit, így nem állíthatjuk teljes biztonsággal, hogy ezen módszerek alkalmazása minden elképzelhető helyzetben helytelen volna. Az Úrral folytatott élő és személyes kapcsolatunk révén kifürkészhetjük Isten a családunk nagyságára vonatkozó akaratát is.

English


Vissza a magyar oldalra
Mit mond a Szentírás a maradandó születésszabályozási módzserekről, mint a sterilizációról, a méheltávolításról valamint az ondó-, vagy a petevezeték elkötéséről?