Mi a jelentősége magaslatoknak (Károli) / áldozóhalmoknak (Új fordítás) a Bibliában?


Kérdés: Mi a jelentősége magaslatoknak (Károli) / áldozóhalmoknak (Új fordítás) a Bibliában?

Válasz:
A magaslatok egyszerűen az imádat helyei voltak egy mesterséges halmon vagy az olyan alacsony területeken mint például a völgy, egy emelt oltáron. A magaslatokat eredetileg bálványimádásra hozták létre (4Mózes 33:52, 3Mózes 26:30), és különösen a moábiták körében volt elterjedt (Ézsaiás 16:12). Ezek a szentélyek gyakran magukban foglaltak egy oltárt és egy szent tárgyat, amely különböző formájú farúd vagy kőoszlop volt, és amelyet az imádat tárgyával azonosítottak (állatok, csillagképek, istennők, termékenység istenek).

Az izraeliták folyton elfordultak Istentől, és a Molok-kultusz során magaslatokat építettek Baálnak (Jeremiás 32:35). Bár Salamon megépítette Jeruzsálemben Isten templomát, később bálványáldozati magaslatokat is létrehozott Jeruzsálemen kívül idegen származású feleségeinek, és velük együtt áldozott, ami miatt el is veszítette a királyságát (1Királyok 11:11). A nép már a templom megépítése előtt is áldozott a magaslatokon, és Salamon csatlakozott hozzájuk. Miután Gibeonnál az Úr megjelent álmában, a király visszatért Jeruzsálembe és áldozatot mutatott be, de továbbra is a két imádati hely között ingadozott.

Nem minden magaslatot szenteltek a bálványoknak. Az izraeliták kultuszában jelentős szerepet töltöttek be, és a legkorábbi feljegyzés az imádat helyéről, amit később magaslatnak neveztek el, az 1Mózes 12:6-8-ban található, amely szerint Ábrám Sikemben és Hebronban oltárt épített az Úrnak. Ábrahám a Mórija környékén is épített oltárt, ahol kész volt feláldozni a fiát (1Mózes 22:1-2). A hagyomány szerint ez a magaslat ugyanaz, mint amelyen a jeruzsálemi templom is épült. Jákób Bételben állított egy kőoszlopot (1Mózes 28:18-19), és Mózes a Sinai hegyen találkozott Istennel (2Mózes 19:1-3).

Miután átkelt a Jordánon, Józsué kőoszlopokat emelt (Józsué 4:20), és magaslatnak nevezte el, mivel az izraeliták a Jordánból „jöttek fel" egy magasabb területre. Sámuel próféta rendszeresen ellátogatott a magaslatokra (1Sámuel 7:16). A kánaániták a magaslatokat egészen Illés koráig (1Királyok 18:16-40) bálványáldozati helyként (Bírák 3:19) használták. Isten csak egy magaslatot enedélyezett, ahol áldozatot lehetett bemutatni, és az a jeruzsálemi templom volt (2Krónikák 3:1). Isten megparancsolta, hogy minden más magaslatot romboljanak le. A 2Királyok 22-23-ban Józsiás király tett ennek eleget.

English


Vissza a magyar oldalra
Mi a jelentősége magaslatoknak (Károli) / áldozóhalmoknak (Új fordítás) a Bibliában?