Kérdés
Miért tűnik édesnek a lopott víz (Példabeszédek 9:17)?
Válasz
A bölcsességi irodalom gyakran használ metaforikus nyelvezetet, hogy az olvasót olyan kényes témákról oktassa, mint a házastársi szerelem és a szexuális kapcsolatok. A "lopott víz édes" példabeszéde (Példabeszédek 9:17) a tiltott szexuális élvezetekre vonatkozik.
Salamon király mind a bölcsességet-, mind pedig a bolondságot megszemélyesíti, és úgy állítja őket egymással szembe: a bölcsességet és a bolondságot is olyan asszonyként ábrázolja, akik vendégeket hívnak házukba lakomára. Az a személy, aki bölcsesség meghívásával él, azt a kulcsfontosságú döntést hozza meg, ami az (örök) életre vezet: "Jőjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a borból, melyet töltöttem. Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, járjatok az eszességnek útán" - olvassuk (Példabeszédek 9:5-6; vö. János 6:51-56). Aki azonban a bolondság meghívását fogadja el, az olyan utat választ magának, ami halálra visz (Példabeszédek 9:18; vö. Róma 8:6).
A könyv egyik korábbi fejezetében, a Példabeszédek 5:1-23 passzusában, Salamon a házasságtörés bűnétől óvja ifjú olvasóját. A víz a testi intimitás metaforájaként jelenik meg írásában: "Igyál vizet a te kútadból, és a te forrásod közepiből folyóvizet. Kifolyjanak-é a te forrásid, az utczákra a te vized folyásai? Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled. Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének" (Példabeszédek 5:15-18).
Az ókori Jeruzsálem sivatagos éghajlati viszonyai között a víz mély jelentést hordozó, szimbólumterhes illusztrációnak számított. A tiszta édesvízkészlet biztosítása létfontosságú volt az élet fenntartásához. Az esővizet kivájt sziklahasadékokba, vagy föld alatti ciszternákba gyűjtötték, és azokban tárolták. Ezeket fehér mészkővel béleltek ki, hogy a víz elszivárgását így akadályozzák meg. A gyér csapadék miatt a ciszternákat gondosan karban kellet tartani, és őrizni kellett. A magánvízkészletből való merítést, vagyis a saját víz fogyasztását, az emberek - érthető módon - sokkal jobban kedvelték, mint a közkutakból vagy patakból való fáradságos vízszállítást.
Isten (szellemi) védfalat húz a házastársi intimitás köré, mikor a szexuális örömök élvezetének privát és kizárólagos "kútfőjének" vagy "forrásának" a házasságot és a hitvesi ágyat rendeli. A házasság megtartó kötelékében egyesült férfin és nőn kívül senki más nem ihat vizet ebből a forrásból, és nem részesülhet annak örömében (2Mózes 20:14; 3Mózes 18:20). A Példabeszédek 9:17 igeversben Salamon a "lopott víz" koncepcióját a meg nem engedett, azaz tiltott, házasságon kívüli szexre való utalásként használja.
A lopott vizet nyilvánvalóan valaki más kútjából veszik el. A szexuális örömszerzés ezzel viszont a törvényes és helyes kereteken kívül esik. A saját kútból származó víz tiszta és frissítő, a lopott vizet viszont - tűnjék az bármennyire édesnek is - a bűn mocska szennyezi. De vajon mégis mi teszi olyan édessé a lopott vizet?
Egyeseknek a törvénytelen, tiltott dolgok megúszásának izgalma - például a házasságon kívüli viszony veszélyes és titokzatos aspektusa - ingerli fel és izgatja az alacsonyabb rendű ösztöneit. A bűnös emberi természetünk rendre azután vágyakozik, amit nem kaphat meg (Galata 5:17; Róma 7:14-23). Minél tiltottabb valami, annál csábítóbbá és kívánatosabbá válik. A Példabeszédek 9:17 igeverse ezen gyarló emberi gondolkodás hamisságát karikírozza: "„A lopott víz édes, a titokban evett kenyér gyönyörűséges!" (EFO). A "lopott víz" és a "titokban evett kenyér" egyaránt valami tiltott és titkos tevékenységeket sejtet.
Salamon király azonban így figyelmeztet mindenkit a Példabeszédek 20:17-ben : "Amit csalással szereztél, előbb édesnek érzed, de végül mintha kavicsokkal telne meg a szád" (EFO). A bűnös élvezetek által kiváltott kellemes élmények igencsak rövid életűek és felettébb hamisak (Prédikátor 2:11-12; Zsidókhoz 11:25; 1Timótheus 5:6). Ami kezdetben édes volt a nyelvünk hegyén, az gyorsan keserű epévé és halált hozó ürömmé változik, ha egyszer lenyeljük azt (Ézsaiás 5:20). Bolondság-asszony hívó szava eleinte vonzónak tűnhet, és csábítóan hangozhat. Az általa kínált kenyér és víz édes ízű lehet, de végül csak a (szellemi) halál vár azokra, akik belépnek az ajtaján (Példabeszédek 9:18).
Isten a testi intimitást nemcsak az emberi élet fenntartására és az emberi utódok sokasítására alkotta meg, hanem a házasság szövetségi kötelékében egyesült párok felüdítésére és örömszerzésére (1Mózes 1:28; 2:18, 23-24; Máté 19:4-6; 1Korinthus 7:32-34; Énekek éneke 4:16-5:1, 19). A szex valójában Isten ajándéka a házaspár érzelmi kötelékének megerősítésére. Salamon szavai szerint a szexuális intimitás a házasság megtartó keretein belül olyan, mint egy ízletes korty tiszta forrásvíz. A házasságtörés bűne ezzel szemben viszont ahhoz hasonlítható, mint mikor valaki egy mocskos, szennyezett pocsolyából merítene testi késztetése csillapítására. A lopott víz édesnek tűnhet, annak fogyasztása viszont nem különb annál, mintha az ivó halálos mérget szürcsölne a derítőből. Bár a házasságon kívüli szex kezdetben izgalmas és élvezetes lehet, végül azonban csak bemocskolja, és (szellemi) pusztulásra viszi azokat, akik arra adják a fejük (Példabeszédek 6:20-35).
English
Miért tűnik édesnek a lopott víz (Példabeszédek 9:17)?
