Mi a könyörgés?


Kérdés: Mi a könyörgés?

Válasz:
Különböző okokból járulunk Isten elé imádságban: hogy imádjuk Őt, hogy megvalljuk bűneinket, hogy hálát adjunk az áldásaiért, hogy kérjünk magunknak valamit, és/vagy imádkozzunk mások szükségleteiért. A Bibliában leggyakrabban könyörgésnek fordított héber és görög szavak szó szerinti jelentése „kérés, kérelem", tehát a könyörgésben Istentől kérünk valamit. A közbenjáró imától eltérően a könyörgés általában az imádkozó egyén saját szükségleteit célozza meg.

A Bibliában számos könyörgésre találunk példát, többek közt a Zsoltárok könyvében. Dávid zsoltárai tele vannak könyörgéssel: a Zsoltárok 4:1-ben irgalomért esedezik, az 5:8-ban vezetésért, a 6:4-ben szabadulásért, a 7:1-ben az üldöztetéstől való megmenekülésért, stb. Amikor Dániel megtudta, hogy Dáriusz király elrendelt egy ediktumot, amelyben megtiltottak minden imádságot, amelyet nem a királyhoz intéztek, Dániel továbbra is hálaadással közeledett Istenhez, ugyanakkor segítségért könyörgött ebben az égető szükségben.

Az Újszövetségben Jézus azt mondja, hogy imádkozzunk a mindennapi kenyerünkért (Máté 6:11), ami a könyörgés kategóriájába tartozik. Továbbá a Lukács 18:1-8-ban Jézus azt tanítja, hogy ne szűnjünk meg kérni, amire szükségünk van. Jakab azonban felhívja a figyelmet az egyensúlyra: egyrészt azért nem kapunk, mert nem kérünk (Jakab 4:2); másrészt, amikor kérünk, azért nem kapunk, mert csak a testi kívánságainkra gondolunk (Jakab 4:3). Valószínűleg a legjobb módja a könyörgésnek az, hogy olyan őszinteséggel kérjük Istent, mint ahogy a gyermek kér valamit a nemes szívű apjától, de tegyük hozzá a végén, hogy „legyen meg a te akaratod" (Máté 26:39), teljesen alávetve magunkat Isten akaratának.

Miután Pál leírta, hogy milyen szükség van az Isten teljes fegyverzetére (Efezus 6:13-17), az apostol arra inti az efezusiakat (és minket), hogy legyünk éberek, és imádkozzunk a Lélekben, „teljes állhatatossággal könyörögve az összes szentekért" (Efezus 6:18). A könyörgés nyilvánvalóan része annak a lelki harcnak, amelynek minden hívő részese. Pál tovább inti a filippi gyülekezetet, hogy azáltal enyhítsék a szenvedéseiket, hogy hűségesen kitartanak az imádságban, különösen a hálaadásban és könyörgésben. Ezzel a módszerrel biztosíthatjuk, hogy az „Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban" (Filippi 4:6-7).

Itt a könyörgés egy másik aspektusára bukkanunk: szükség van az Úr Jézus Krisztusba vetett hitre. Akik Krisztushoz tartoznak, azokban bennük lakozik a Szentlélek, aki közbenjár értünk. Mivel gyakran nem tudjuk, hogy mit vagy hogyan kérjünk, amikor Istenhez jövünk, a Lélek közbenjár és imádkozik értünk, és tolmácsolja a könyörgésünket, még pedig úgy, hogy amikor az élet próbái és gondjai felülkerekednek rajtunk, Ő mellénk szegődik, és segít az imádságban és könyörgésben, és a kegyelem trónusa elé visz (Róma 8:26).

English


Vissza a magyar oldalra
Mi a könyörgés?