Kit nevezhetünk apostolnak?


Kérdés: Kit nevezhetünk apostolnak?

Válasz:
Az apostol szó azt jelenti „a kiküldött". Az Újszövetség alapvetően két formában használja ezt a kifejezést. Először is Jézus Krisztus tizenkét tanítványára vonatkozólag, ezen túl pedig minden olyan személyre apostolként hivatkozik az Ige, aki azért lett kiküldve a világba, hogy Jézus Krisztus hírvivője és földi nagykövete legyen.

Jézus tizenkét apostolának kétségkívül különleges és kiemelt szerepe van. A Jelenések könyvének 21:14-es igerészében azt olvassuk, hogy a mennyei Jeruzsálem városa „...kőfalának tizenkét alapja vala, és azokon a Bárány tizenkét apostolának nevei." A tizenkét apostolra a következő igehelyek is hivatkoznak: Máté 10:2; Márk 3:14; 4:10; 6:7; 9:35; 14:10, 17, 20; Lukács 6:13; 9:1; 22:14; János 6:71; Apostolok Cselekedetei 6:2; 1.Korinthusbeliekhez 15:5. Miután Jézus Krisztus minden valaha élt ember bűneiért letette az életét, és harmadnapra testben feltámadt a halálból, a tizenkét apostol terjesztette ezen események örömhírét elsőként. Ez a tizenkét tanítvány volt az egyház alapja, míg maga Jézus Krisztus a sarokkő (Efézusbeliekhez 2:20).

Az apostolok ezen nemét azonban már keresve sem találjuk mai gyülekezeteinkben. Az apostolok eme különleges rendjét a következők jellemezték: (1) közvetlen szemtanúi voltak a feltámadt Jézus Krisztusnak (1.Korinthusbeliekhez 9:1), (2) kifejezetten a Szent Lélek választotta őket (Apostolok Cselekedetei 9:15), továbbá (3) rajtuk keresztül Isten Szent Lelke különböző jeleket és csodákat tett (Apostolok Cselekedetei 2:43; 2.Korinthusbeliekhez 12:12). A tizenkét apostol óriási felelőssége-, valamint annak a ténye, hogy Jézus őbennük vetette meg egyháza alapját, csak tovább erősítik kiemelt pozíciójukat. Nyilvánvaló, hogy kétezer év elteltével már nem az alapokat építjük, így az ő elhívásukhoz hasonló (és az ő ajándékaikkal megáldott) apostolokat manapság már nem találunk.

Jézus Krisztus tizenkét különleges apostola mellett szép számmal vannak „általános értelemben vett" apostolok. Barnabásra (neve jelentése: a vigasztalás fia) az Apostolok Cselekedetei 13:2 és 14:4-es igerésze is apostolként utal. Andronikusról és Juniáról a Rómabeliekhez írt levél 16:7 igehelyén azt olvassuk, hogy „híresek az apostolok között". Az apostolként fordított görög szó a Korinthusbeliekhez írt második levél 8:23 igerészében Títuszra-, míg a Filippibeliekhez írt levél 2:25-ben Epafróditusra vonatkozik. Ezekből a példákból is láthatjuk, hogy a tizenkét apostol mellett Jézus Krisztus örömhírének más terjesztőire is használatos kifejezésről van szó. Mindenki, akit Isten „elküldött" a világba, joggal nevezhető apostolnak.

Hogy pontosan mi a szerepe a tizenkét közvetlen krisztusi tanítványon túli apostoloknak, az nem teljesen tisztázott. Ha a szó eredeti jelentését vesszük górcső alá, akkor a mai misszionáriusok (hitterjesztő, hittérítők) állnak legközelebb az apostolokhoz. A misszionárius egy olyan személy, akit Jézus Krisztus azzal a konkrét feladattal küldött ki a világba, hogy az evangélium örömhírét terjessze. A misszionárius szó azonban kifejezetten azokat az embereket jelöli, akik Krisztus nagyköveteként olyan embertársaiknak viszik el az örömhírt, akik még nem hallottak arról. A félreértéseket elkerülendő talán az a leghelyesebb, hogy napjainkban semmilyen egyházi tisztségre nem alkalmazzuk az apostol szót. Az apostol vagy az apostolok szó újszövetségi előfordulásainak legtöbbje Jézus Krisztus közvetlen tanítványaira, azaz a tizenkét apostolra utal.

Vannak azonban olyan kortársaink is, akik az egykori apostolok státuszát igénylik maguknak. Ez azonban egy igen veszélyes csapásvonal. Nem ritka, hogy a mai „apostolok" legalább akkora tekintélyt követelnek meg maguknak, mint amivel Isten ajándékozta meg Jézus tizenkét apostolát. Ebből persze az is következne, hogy rajtuk keresztül éppúgy-, de legalábbis hasonlóan szól a Szent Lélek, mint például Pál apostolon keresztül. Ezzel tágra nyílik az ajtó az új kijelentések-, és akár egy új evangélium előtt is, ami az előbbi apostol Szent Lélektől ihletett szavaival élve „átkozott legyen". Két sornyi Igét nem lehet úgy összeollózni, hogy ezen személyek vélt apostoli szerepüket hitelt érdemlően alátámasszák, persze azért egyesek így is próbálkoznak. Ezzel egy az egyben beigazolják a hamis tanítókra-, vagy hamis apostolokra vonatkozó azonosító jegyek egyikét, melyekről a a Korinthusbeliekhez írt második levél 11:13-ban is olvashatunk.

Általános értelemben véve tehát azt mondhatjuk, hogy az Úr Jézus Krisztus minden egyes követője apostoli elhívással rendelkezik. Mindnyájan Isten nagykövetei kell legyünk, hogy az Igazság sóval fűszerezett beszédével, és a kedvesség minden tettével is irgalomra tartósítsuk ezt a feltartóztathatatlanul széthulló-, és végül teljesen megszűnő sárvilágot (Máté 28:18-20; 2.Korinthusbeliekhez 5:18-20). Elhívásunk van arra, hogy mindannyian tanúi legyünk Isten élő és ható Igéjének, vagyis Jézus Krisztusban testté lett Igazságának (Apostolok Cselekedetei 1:8). Álljunk hát elő alkalmas és alkalmatlan időben az Igével, hogy az Úr Jézus rajtunk keresztül is kiragadhasson embereket a szellemi halálból, és annak minden fájdalmas, örök következményéből. (Rómabeliekhez 10:15).

English


Vissza a magyar oldalra
Kit nevezhetünk apostolnak?

Tudja meg, hogyan kell ...

Örökkévalóság Istennel



Bocsáss meg Istentől