Miről szól az ún. kígyó magja-tan?


Kérdés: Miről szól az ún. kígyó magja-tan?

Válasz:
A kígyó magja-tan egy olyan hiedelem, mely részben előítéleteken-, részben pedig a Szentírás elégtelen értelmezésén alapul. Olyan csoportok használják előszeretettel, akik faji előítéleteiknek igyekeznek bibliai alapokat keresni. Ez a doktrina szorosan kötődik olyan hamis tanokhoz, mint amiket az ún. Christian Identity Movement (Keresztény Identitás Mozgalom) körében találunk, és más olyan hazugságokhoz, mint az ún. kénita-doktrina. Sok más hamis tanhoz hasonlóan, ez is rendelkezik beépített önvédelmi mechanizmussal. Eszerint, ha valaki ellenzi ezt a tanítást, akkor az kétségtelenül a kígyó magvából származik, azaz a Sátán gyermeke. A kígyó magja-tanát illetően nagyon nehéz a racionális érvek talaján maradni, hiszen messzemenőleg előítéleteken-, valamint kifordított — és ezért hibás — bibliai szövegelemzésen alapszik.

Röviden összefoglalva a kígyó magja-tana szerint Éva nem egyszerűen engedetlen volt Isten rendelésével szemben, hanem nemi kapcsolatra is lépett Sátánnal, és hogy így Káin valójában Éva és Sátán közös gyermeke volt. Ezt a gondolatmenetet tovább kibontva azt kapjuk, hogy Káin minden utódja egyben Sátán gyermeke is. Ez a pecsét pedig minden emberre és embercsoportra rásüthető, melyeket a kígyó magja-tan képviselője nem kedvel. Mivel ez a tan előítéletek lápjában érzi jól magát, így az sem véletlen, hogy követői között sok antiszemita van, és hogy a fehér felsőbbrendűségi eszmék elkötelezett tagjait is megtaláljuk soraikban. Az ún. Unification egyház (Egy(ség)esítés egyháza) szintén magáénak vallja ezt a tant. A széles körben hamis tanítóként és hamis prófétaként számontartott Arnold Murray (Shepard Chapel-Pásztor Kapella) és William Branham is ezt a tant hirdetik. Tulajdonképpen egy, az igazság kifordításán és elferdítésén alapuló, eszme nem is szalonképes, tehát normális esetben szót sem érdemelne. Ha azonban egy ilyen pervertált tan gyakorlati megnyilvánulásai bűnhöz vezetnek, akkor nagyon is fel kell emeljük szavunkat ellene. A kígyó magja-tan, mely szerint egyes emberek — sőt egész embercsoportok — születésüknél fogva egyetemlegesen sátániak, pontosan ebbe a kategóriába tartozik.

A kígyó magja-tan képviselői számos igehelyet idéznek érvelésük alátámasztására. Ezek az igerészek szinte rendre mindig olyan értelmezést kapnak, ami által az eredeti Ige teljesen kiszakad valós szövegkörnyezetéből. Mózes első könyvének 3:13-as igehelyén található "ámított" szóról azt állítják, hogy az valójában "elcsábított"-at jelent. Az eredeti héber szó mind a 13 ószövetségbeli előfordulása-, mind pedig Biblia tanítók tetemes tábora, határozottan ellentmond ezen értelmezés helyességének. A Példabeszédek könyvének 30:20 igerésze a házasságtörés metaforájaként használja az evés szót. A kígyó magja-tan képviselői ebben azonban már rögtön meg is találják annak a bizonyítékát, hogy a bűnbeesés szexuális természetű kellett legyen. Az ilyen igehelyek, melyeket aztán saját kárukra ferdítenek el, közé tartozik Júdás levelének 1:11-es-, valamint Máté evangéliumának 13-as fejezete, melyben a magvető, a konkoly és búza példázatát találjuk. Mindazok, akik ezt a tant vallják azt állítják, hogy a Jézus Krisztus által itt használt kifejezés ("a gonosznak fiai") biológiai értelemben értendő. Erre megint csak azt tudjuk mondani, hogy csak az képes így értelmezni ezt az igerészt, aki saját világképét akarja ráerőltetni Isten Igéjére, hiszen ez a szövegben nincsen benne.

A kígyó magja-tan helyességét tucatnyi más igerészen keresztül "bizonyították" már be a fentiekhez hasonló módon, azaz sehogy. Ezen igerészek effajta értelmezésében mindig az a közös, hogy az értelmezőnek már az igerész szövegkörnyezethez illő értelmezése előtt el kell fogadnia a kígyó-magja tan helyességét, egyébként az egész gondolatépítmény önmagába roskad. Más szavakkal tehát nem a Szentírás tanából vezeti le meggyőződését, hanem meggyőződése igazolásaként csűri és csavarja a hamisítatlan Igét. Éppen ebből az okból kifolyólag nagyon nehéz lehet a racionalitás talaján maradva érvelni a kígyó-magja tanának képviselőjével. Akik ugyanis ennek a hamis tanításnak estek áldozatul, azok világi prekoncepcióik torzítólencséjén keresztül szemlélik a Szentírást, nem pedig Biblia koncepciói alapján alakítják a világról alkotott nézeteiket. Mivel ezen tannal szemben érvelőkkel ellentétben, ők nem a Biblia alapján állnak, ezért nincs igazi metszet a két csoport között, nincsen közös vitaalap, így még annyi helyesen citált igerész, vagy még olyan megalapozott bibliai teológia sem képes kimozdítani őket vélt igazságukból.

Létezik azonban pár olyan kérdésfelvetés, és a tanban található önellentmondás, mely jól instrumentalizálható a hamisság tettenérésére. A Galátziabeliekhez írt levél 3:28 igerésze például világosan állítja, hogy a faji és nemi hovatartozásunk semmilyen módon sem hat ki Istennel való viszonyunkra. Péter apostol második levelének 3:9 igerészében az áll, hogy Isten nem akarja, hogy bárki is elvesszen, és a végsőkig reméli, hogy mindenki megtér Őhozzá, és ezért tűri ilyen hosszan e világ minden gonoszságát. Nem azt olvassuk itt, hogy "Isten nem akarja, hogy bárki is elvesszen, kivéve a Káin magvából való embereket – ők cseppet sem számítanak". A kénita szó teljesen más kontextusban fordul csak elő a Szentírásban, arra pedig bizonnyal nem találunk egy példát sem, hogy valakit azért kárhoztattak volna, mert Káin leszármazottja volt. Érdekes módon az Ószövetség Szent Lélek által választott szócsövei sem hívják fel a figyelmünket az ettől az emberektől, vagy egész embercsoportoktól, kiinduló veszélyre. Jogos kérdésként merül fel, hogy a többi gonosz ember közül miért pont Káin magja élte túl az özönvizet, arról nem is beszélve, hogy vajon hogyan élték túl. Legalább ilyen legitim kérdés az, hogy ha valóban a szexualitás-, és nem pedig az Istennek való engedetlenség volt a bűnbeesés szellemi alapja, akkor az egész Szentírásban miért nem olvasunk az előbbi beigazolásáról semmit, míg az Istennek való engedelmességre való felszólítással sűrűn találkozunk a Bibliában.

A kígyó magja hamis tanának sutasága logikailag közvetlenül legalább két problémához vezet. Ezek közül a legtaszítóbb a rasszizmus. Az a hit, mely szerint egyes emberi fajok, már csak születésüknél fogva, sem válthatóak megy, élesen szembemegy a Szentírás legalapvetőbb tanaival, úgy mint Isten mindenhatóságával, vagy Jézus Krisztus az egész világ bűneiért tett áldozati halálának világos tanításával. Ez az emberi világnézet kizárólag bigott vaksághoz és előítéletek kialakulásához vezet. Szintén különösen ronda az a kinövés, mely a tan minden ellenzőjét automatikusan a kénitákhoz, azaz a gonosz magvához sorolja. Arnold Murray számos alkalommal nyilatkozott így a tan kihívóiról. Isten minden Őt követni kívánó embernek megadta az abszolút igazság egyedüli forrását, azaz Isten élő és ható Igéjét, a Szentírást. Forgassunk hát minden nap kezünkben és szívünkben mindenféle emberi szemellenző nélkül, és Isten Szent Szelleme minden igazságra elvezet minket általa.

English


Vissza a magyar oldalra
Miről szól az ún. kígyó magja-tan?