Kérdés
Miért övezi olyan sok szkepticizmus a vallást napjainkban?
Válasz
A vallási szkepticizmus nem keverendő össze a nyílt ateizmussal vagy vallástalansággal, noha az ateisták a vallási szkeptikusok egy fajtáját képezik. A vallási szkeptikus egyszerűen olyasvalaki, aki komolyan megkérdőjelezi vagy kirekeszti az életéből a vallást. Ami azt illeti, a vallási szkepticizmus nem új keletű. Két híres szkeptikus, Nátánáel (János 1:45-47) és Tamás (János 20:25) Jézus tanítványai voltak, de kételyeik merültek fel. Ma viszont úgy tűnik, hogy a vallási szkepticizmus egyre jobban terjed.
Ehhez sok minden hozzájárult. Az egyik ilyen tényező maga a kultúra. Több mint egy évezreden keresztül a nyugati társadalom ethoszát a keresztyénség, azaz a zsidó-keresztyén világnézet határozta meg – ezt tisztelték és hirdették, még ha nem is mindig gyakorolták. Ez a felvilágosodás (az értelem kora) idején kezdett megváltozni az 1700-as évek elején az iparosodás korában, amikor az ember nem ismert lehetetlent. A kulturális átalakulás egyre jobban felgyorsult a modern és ma már posztmodern korban, ami részben a sok különböző kultúra és gondolkodásmód beáramlásának köszönhető.
David Kinnaman, a Barna Group elnöke ezt írja unChristian: What a new Generation Really Thinks About Christianity… and Why it Matters (keresztyéntelen: Mit gondol valójában egy új nemzedék a keresztyénségről... és ez miért fontos) c. könyvében: „Sok amerikai fiatal azt állítja, hogy az élet bonyolultnak tűnik, azaz nehéz megtanulni együtt élni az információk, világnézetek és lehetőségek áradatával, amelyekkel naponta szembenéznek. Az egyik konkrét kritika, amit a fiatal felnőttek gyakran megfogalmaznak a keresztyénséget illetően az, hogy nem nyújt mély, átgondolt és érdeklődésre számot tartó válaszokat egy összetett társadalom mindennapi kérdéseire." Más szóval, a Biblia túl primitív válaszokat ad a társadalom kérdéseire. A társadalom túl „szofisztikált" ahhoz, hogy a Biblia „ódivatú" erkölcseinek figyelmet szenteljen. Az ilyen alapvető válaszokat mint „mert ezt mondja a Biblia", elutasítják, és nem ismerik fel (lehet, hogy sosem tanították meg nekik), hogy a Biblia rendelkezései mögött mélyebb okok állnak.
A vallási szkepticizmusra a vallás gyakorlói szintén okot szolgáltathatnak. Sajnos, egyes vallásos ember erkölcstelen, tisztességtelen és egyszerűen rossz ember. Néhány szkeptikusnak volt már személyes tapasztalata a vallással a múltban. A Barna Group szerint a leggyakoribb ok, amiért az Egyesült Államokban a millenniumiak (1985-2002 között születettek) között elterjedt a vallási szkepticizmus az, hogy személyes kapcsolatban álltak olyan „keresztyénekkel", akik valójában „keresztyénetlenek" voltak. A vallásos képmutatás sokakat kiábrándította, és arra késztette, hogy távolodjanak el attól a hittől, amely egykor a nyugati világ alapjait jelentette.
A krisztusi magatartás és viselkedés hiánya a hitvalló hívők között a személyes átváltozás hiányát jelenti. Arra hívattunk, hogy Krisztus szerint éljünk. De sok hívő inkább a társadalom igazságtalanságaira fókuszál, semmint a saját szíve önigazultságára. Szem elől tévesztik a Galata 2:20-ban megfogalmazott lényeget: „Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem". A megfeszített élet szemben áll a képmutatással.
Egy másik tényező, amely jelentősen hozzájárul a mai vallási szkepticizmushoz, az az empirizmushoz való túlzott ragaszkodás. Ha valaki minden kétséget kizáróan „bizonyítani" akar valamit, az természeténél fogva szkeptikus lesz olyan lelki igazságok iránt, amelyeket nem lehet egy laboratóriumban mérni, szétboncolni és tesztelni. A dolog iróniája, hogy sok vallási szkeptikus szentírásként fogadja el a naturalista evolúció elméletét, amelyet soha nem sikerült bebizonyítani, miközben elutasítják Jézusnak az evangéliumokban szemtanúk által feljegyzett csodáit.
A vallási szkepticizmust azon vágy is okozhatja, amellyel minden hitrendszert kellően meg kívánunk ismerni, és összezavarodunk az egyes hitrendszerek ellentétes tanai láttán. Az egyik csoport ezt állítja Jézusról, a másik az ellenkezőjét. Egy harmadik csoport mindenestől elveti Jézust egy igéző guru, az elmefilozófia vagy egy fura alakú kőszikla kedvéért. Ez már elég ahhoz, hogy bárki kételkedni kezdjen. De ha még a posztmodern relativizmus széleskörű elfogadása keltette zűrzavart is megemlítjük, nem csoda, hogy olyan sok vallási szkeptikussal találkozunk.
Az intellektuson alapuló vallási szkepticizmus önmagában nem rossz. Sőt, az egészséges szkepticizmus jó dolog: óvakodnunk kell a hamis tanítástól, és az 1János 4:1 arra int, hogy „vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy azok az Istentől valók-e". Az egészséges, kitartó hit teret ad a kérdőjeleknek és a válaszok megkeresésének. Isten képes megállni az alapos vizsgálódás előtt, és a kétely nem feltétlenül jelent hitetlenséget. Isten arra hív, hogy „Jöjjetek, szálljunk vitába" (Ézsaiás 1:18)!
A Kolossé 4:5-ben azt olvassuk: „Bölcsen viselkedjetek a kívül állók iránt" (vö. 1Thesszalonika 4:12, 1Timóteus 3:7). A szkeptikusokkal párbeszédet folytathatunk, hogy elvezessük az igazságra. Péter apostol így szólt: „...legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet" (1Péter 3:15). A parancsot rögtön egy utasítással folytatja, hogy miként kell a kérdezőt is bevonni: „Ezt pedig szelíden és tisztelettudóan, jó lelkiismerettel tegyétek, hogy amivel rágalmaznak titeket, abban megszégyenüljenek azok, akik gyalázzák a ti Krisztusban való jó magatartásotokat" (1Péter 3:16). Az alázat és a tisztelet elengedhetetlen a posztmodern világ szkeptikusaival szemben.
English
Miért övezi olyan sok szkepticizmus a vallást napjainkban?
