Kérdés
Hogyan irányíthatom bűnös késztetéseimet?
Válasz
A késztetéseink irányítása sosem könnyű dolog. Bűnös impulzusaink leküzdésével mindannyian küszködünk. Jakab apostol így ír erről: “...mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága” (Jakab 1:14). Az emberi létállapot szerves rész, hogy különféle késztetéseink vannak, a keresztény élethez viszont hozzátartozik, hogy uralkodunk rajtuk.
Bűnös késztetéseink kontrolljával a bűnbeesés óta küszködünk. Éva látta, hogy “kívánatos az a fa a bölcseségéért” (1.Mózes 3:6), és úgy döntött, hogy inkább szakít annak gyümölcséből, mintsem hogy uralkodna ezen az impulzusán. A küzdelmeink mind máig folytatódnak. Bűnös késztetéseink gyakran olyan erővel lépnek fel, hogy minden lelkiismeret-furdalást, előzetes elkötelezettséget, és magát a józan eszet is el akarják söpörni az útból. Ilyenkor úgy érezzük, hogy egyetlen lehetőségünk engedni az impulzusnak. Bűnös késztetést érzünk arra, hogy könnyelműen vásároljunk hasztalan dolgokat, hogy túl sokat együnk, hogy a házasság megtartó keretein kívüli “szexuális kalandokat” keressük, valamint hogy számos más olyan dolgot tegyünk, amiről már előre is tudjuk, hogy nem volna szabad. A Bibliát olvasva igencsak úgy tűnik, hogy magának Sámsonnak is volt némi gondja késztetései kordában tartásával. Mintha a következő példabeszéd mellett az ő képe volna a margóra festve: “Mint a megromlott és kerítés nélkül való város, olyan a férfi, a kinek nincsen birodalma az ő lelkén!” (Példabeszédek 25:28). Sámson meglátott egy filiszteus nőt, akit annyira megkívánt, hogy saját szülei tiltakozása ellenére is feleségül vett (Bírák 14:1-2); a házasság egy egész hétig tartott. Egyik útján mézre talált, amit be is falt, holott ezzel meg kellett szegnie előzetes fogadalmát, és szertartásos tisztaságát a porba kellett vetnie (Bírák 14:8-9). És persze Delilának természetesen soha nem tudott nemet mondani (Bírák 16. fejezete). Ironikus módon Sámson pont a nagy fizikai erejéről ismert. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a test nem szövetséges a testi késztetések elleni harcban. Ez egy szellemi harc, amit szellemi eszközökkel, szellemi módon kell megnyerni.
A Korinthusbeliekhez írt második levél 5:17 igeverse így szól: “Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden.” Hívőként teljesen újjá lettünk. Nem vagyunk már többé bűnös természetünkhöz láncolva (Rómabeliekhez 6:17-18), hanem a megszentelődés útjára léptünk és azon haladunk előre. Az új eljövetele és kiteljesedése azonban rendszerint időt és önfegyelmet igényel. Még az érett hívők is küzdenek bűnös késztetéseik kontrollálásával (Rómabeliekhez 7:18-25), a Biblia viszont nagy reményt ad nekünk arra nézve, hogy igenis győzhetünk impulzusaink felett.
Dicsértessék az Úr, hiszen Lelke kimunkálja az önuralmat mindazokban, akik átengedik maguk Neki (Galátziabeliekhez 5:23)! Mi hívők, a “fegyelmezettség” szellemét kaptuk (2.Timótheushoz 1:7 – EFO 2012 szerint). Péter apostol első levelének 1:13-as és 1:15-ös igeverse pedig ma is így buzdít minket: “...szedjétek rendbe a gondolataitokat, készüljetek fel, és legyetek józanok! Amikor Jézus Krisztus megjelenik, ő majd Isten kegyelmét hozza magával a számotokra. Ebben a kegyelemben reménykedjetek teljes erővel!. . . . életetek minden területén szentek legyetek, mivel Isten is szent, aki elhívott benneteket! (EFO 2012)“. Önuralmunk és önfegyelmünk nem csupán az akaraterőnkön múlik; Jézus kegyelmére kell támaszkodnunk. Tudva, hogy Isten önuralomra hívott el bennünket, az Ő szeretetének biztos alapján állva igyekszünk uralkodni az indulatainkon.
Lábainkat azonban az igazság talaján is megvetve kell munkálkodnunk magunkon. Ha egyszer már megismertük az igazságot, könnyebben ellen tudunk állni azon bűnös késztetéseknek, amelyek csalárdságra, gonoszságra akarnak vezetni minket (János 8:32). Bennünk “Krisztus értelme van” (1.Korinthusbeliekhez 2:16), mikor tehát egy bűnös impulzus ér minket, képesek vagyunk felismerni, hogy az nem Tőle származik, és a legrövidebb úton el is tudjuk utasítani azt. Bűnös késztetéseink bukott emberi természetünkből fakadnak. Újjászületett hívőként viszont nem vagyunk annak rabszolgái többé (lásd Rómabeliekhez 6. fejezete). Tetteinket már képesek vagyunk a 2.Korinthusbeliekhez 10:5 igeverse alapján igazgatni, vagyis képesek vagyunk minden gondolatunk foglyul ejteni Jézusban. Ha ismerjük az igazságot – azaz hogy szentté lettünk nyilvánítva (Rómabeliekhez 5:1-2), hogy bennünk Krisztus értelme lakozik, valamint hogy a Szent Lélek ereje a rendelkezésünkre áll – akkor kritikusabban meg tudjuk vizsgálni a gondolatainkat, és jobban meg tudjuk válogatni a cselekedeteinket.
A Biblia így beszél rólunk: aki “Istentől született legyőzi a világot” hit által (1.János 5:4). Nem vagyunk kiszolgáltatva impulzusainknak, hiszen Isten bennünk lévő ereje által uralni tudjuk azokat (Efézusbeliekhez 3:20). Miközben megtanulunk “nem”-et mondani bűnös késztetéseinkre, lehet, hogy némi fájdalmat és hiányérzetet tapasztalunk, mégis bízunk a Zsidókhoz írt levél 12:11 igeversében közölt ígéretben, mely szerint végül az “igazságnak békességes gyümölcsével” zárjuk a szellemi aratást.
Az impulzusok irányításáért folytatott küzdelemben sok embernek hasznára lehetnek a lelki tanácsadók, illetve az olyan sorstársak, akikkel szemben elszámoltathatóvá teszik magukat. Az impulzuskontrollt egyes esetekben a háttérben meghúzódó szorongás, vagy valamilyen agyi rendellenesség teszi nehezebbé. Bűnös késztetéseink leküzdése mind Isten igazságának ismeretét-, mind pedig a viselkedésmódosítás funkcionális eszközeinek foganatosítását magában foglalja. Függetlenül attól, hogy pontosan milyen módszereket alkalmazunk késztetéseink irányítására, Pál apostollal együtt mi is bátran mondhatjuk: “Azért küzdök, hogy elérjem a célt, és megkapjam a győztesnek járó mennyei jutalmat, hiszen Isten erre hívott el bennünket a Krisztus Jézusban” (Filippibeliekhez 3:14 EFO).
English
Hogyan irányíthatom bűnös késztetéseimet?
