Helyes a keresztény hívőnek társkereső oldalak és szolgáltatások segítségét igénybe vennie jövőbeli házastársa felkutatásánál?


Kérdés: Helyes a keresztény hívőnek társkereső oldalak és szolgáltatások segítségét igénybe vennie jövőbeli házastársa felkutatásánál?

Válasz:
A Biblia — nem meglepő módon — nem említi a társkereső oldalakat, hiszen ezek posztmodern korunk szüleményei. Arra sem tér ki, hogy hogyan randizzunk „helyesen", hiszen ez a dolog is csak az utóbbi jó száz év kulturális terméke. Bibliai időkben és még jóval utána is, a randizás széles körben ismeretlen dolog volt. Az utóbbi jó száz év kivételével gyakorlatilag az egész emberi történelem folyamán a családok segítették fiatal lányaikat és fiaikat az életre szóló házastárs megtalálásában, melynek során az is előfordult, hogy a házasságban közvetlenül érintettek véleménye igencsak háttérbe szorult. Ez azért messze nem olyan mértékben történt, mint az mai populáris kultúránk sugallja felénk. Egyes kultúrkörökben a családok mind a mai napig betöltik ezt a szerepet, míg a világ más tájain az egyedülálló fiataloknak maguknak kell szembenézniük e sokszor emberpróbáló feladattal. Egyes keresztény hívők egyáltalán nem keresnek aktívan társat, hanem teljesen Istenre bízzák, hogy majd Ő vezeti hozzájuk életük társát. Mások ezzel szemben szüntelenül azon félelem félhomályában kutatnak, hogy elszalasztják „az igazit". Ha újra és újra tudatosan emlékeinkbe idézzük, hogy Isten tökéletes szeretettel szeret bennünket (Efézusbeliekhez 3:18; 1.János 3:16-18), valamint hogy tökéletesen szuverén hatalommal bír életünk minden szüksége, vágya és helyzete fölött (Zsoltárok 109:21; Rómabelikehez 8:38-39), akkor felismerjük, hogy a helyes út a két fenti véglet között vezet. Isten karja nem rövidült meg, kezei továbbra sincsenek megkötve, hogy a legkülönbözőbb eszközöket használja fel a jövőbeli házas kapcsolatunk javára. Így felhasználhatja saját szabad akaratunkból hozott döntéseinket, a körülöttünk lévő emberek segítségét, vagy akár a modern technika által kínált lehetőségeket is, hogy az Ő tökéletes tervét valósítsa meg életünkben.

Mielőtt a keresztény hívő azt mérlegelné, hogy a társkeresés azon újabb változatát venné igénybe, ami pl. a keresztény társkereső internetes oldalakban ölt testet, érdemes tudatosan megvizsgálnia saját döntési folyamatait. Elképzelhető, hogy már-már önsorsrontó módon túl válogatósak vagyunk, hogy a fehér lovon behajtó herceg -, vagy a vártoronyból haját leengedő királylány megjelenését várjuk? Lehetséges, hogy anélkül korlátozzuk és sántítjuk meg azokat a lehetőségeket, melyeket Isten mindenek feletti bölcs tanácsából eredőleg helyezett életünk útjára, hogy azokat egyszer is észbe vettük volna? Vagy épp ellenkezőleg, nem vagyunk elég „válogatósak" és a testi külsőségekre tágra nyílt szemekkel kényelmesen szemet hunyunk Isten azon parancsa felett, mely világosan kimondja, hogy hívő emberként csak hívő házastársat keressünk magunknak (2.Korinthusbeliekhez 6:14)? Esetleg olyan, a veszély testileg izgató érzését közvetítő, partner alkalmasságáról gondolkodunk, aki nyakig bele van ragadva az egyik vagy másik bűn ingoványos posványába, mely még a jövőbeli házasságunk épségét is képes veszélyeztetni és mélyen a sárba rántani? Isten mindvégig érvényes irányelve szerint a keresztény hívő férfi kell a kapcsolat irányítója legyen, szüntelenül arra törekedvén, hogy a kapcsolat minden aspektusa Istent dicsőítse, és hogy annak mindkét résztvevője, így maga is, Isten feltétlen irányítása alatt álljon. A keresztény hívő nőnek pedig szívből való engedelmességgel kell elfogadni a férfi irányítását, vagyis azt a szerepet, amit Isten az Ő irányítása alatt álló férjnek szánt a házasságban. Még ha kemény eledel is, hívőként első sorban arra kell törekednünk, hogy szakadatlanul Isten Szent Lelkének vigasztalásába és bátorításába kapaszkodva a „saját lábunkon" megálljunk, nem pedig arra, hogy egy házassági kapcsolattól várjuk életünk betöltését és lelkünk egésszé válását. Hogyha tehát először a magunk kertjében megjelenő közönséges gazok és a legtöbb kertben meglévő kártevők irtásának nekiálltunk, akkor belekezdhetünk nőtársunk keresésébe, vagy udvarlónk fogadásába. Célul azonban mindenképpen a házasságot tűzzük ki magunk elé.

Mint minden döntésünket illetően, ebben az esetben is, Isten világos vezetéséért kell imádkoznunk. Sokszor nem egyszerű egyedülálló nőket és férfiakat találni, különösen ha testvéri és baráti társaságunkban a legtöbben már megházasodtak. Ilyen esetekben egy gyülekezetbeli szingli-csoportot is felkereshetünk, már ha van ilyen közelünkben. Önkéntesként is jelentkezhetünk olyan ügyek segítésére, melyeket Isten a szívünkre helyezett, és részt vehetünk közösségi alkalmakon is. Ezt viszont első sorban azért tegyük, mert nagyobb öröm adni, mint kapni, nem pedig azért, hogy a tevékenység farvizén evickélve annyi lehetséges házasjelöltet találjunk, amennyit csak lehetséges. Egyesek baráti és családi kapcsolataikon keresztül keresnek társat maguknak, mások pedig a világ által felkínált lehetőségekkel élnek. Vannak olyanok is, akik úgy érzik, hogy a szabadidős tevékenységeik-, hivatásuk-, és falujuk vagy városuk szociális köre igen korlátozott. Ezen felebarátaink számára bölcs lehet más módszereket is számba venni. A párkeresés modernebb változatai közül esetleg szóba jöhet az internetes társkeresés, közvetítő irodák segítségének igénybevétele, vagy az ún. speed dating. Mindezen módszereknek megvan a jó és a rossz oldala, de bizonyosan nem létezik egy általánosan bevált metódus. Mielőtt azonban ezekre adnánk fejünket, mindenképp vigyük Isten elé, hogy megtudjuk, vajon ez az az út-e, amit nekünk szánt.

Az internetes társkeresés napjaink egyik legkedveltebb módja annak, hogy más egyedülálló társkereső emberekre találjunk. Számos, nevében keresztény, társkereső platform létezik, illetve a nagyobb oldalak lehetősget adnak a keresési találatok olyan szűkítésére, hogy csak magukat kereszténynek tituláló emberek adatlapjaihoz férjünk hozzá. (Itt rögtön megjegyezzük, hogy a Got Questions Szolgálat nem érintett egyik ilyen oldal támogatásában sem, a szócikkünkben feltüntetett internetes oldalak mindössze önkényesen választott példaként szolgálnak.)

Az internetes társkeresés egyik fő hátulűtője pont az, hogy nehezen győződhetünk meg arról, hogy ki őszinte, és ki az, aki (önismeret hiányában magát megvezetve) másokat is megtéveszt. Egy ilyen félrevezetés kimenetele széles skálán mozog a kifejezetten vicces találkozástól, egészen a szó szerint halálosig. Általános jó tanácsnak mondható, hogy interneten lehetőleg ne vegyünk fel kapcsolatot más országból származó érdeklődőkkel, kivéve ha módunkban áll hátterüket kimerítően felmérni. Vannak olyan emberek, sőt vállalkozások, melyeknek üzleti modelljük nem más, mint az érdeklődő társkeresők durva anyagi lehúzása. Nagy körültekintéssel válogassuk meg, hogy milyen személyes adatokat adunk meg magunkról, és hogy kinek adjuk meg ezeket az adatokat. Szintén jó általános tanács, hogy ismerjük meg a potenciális társat személyesen, mielőtt túl nagy érzelmi magasságokba szárnyalnánk vele az online kommunikáció során. A első találkozás mindig jól frekventált, nyilvános helyen történjen, sohasem kettesben. Az első alkalommal nem ajánlott az illető – legyen az férfi vagy nő – kocsijába se beszállni, különösen ha az úti cél egy intim hely felkeresésével „kecsegtet". Okos dolog egy duplarandit szervezni, hogy a barátunknak vagy ismerősünknek is lehessen egy első benyomása arról a – mondjuk ki – vadidegen emberről, akivel találkozunk. Érdemes megérzéseinkre és ösztöneinkre is figyelni, és ha bármilyen formában fenyegetve érezzünk magunkat, azonnal lépjünk ki a helyzetből. Persze a túlzott paranoia se ajánlott, ugyanis számos keresztény házasság jött már létre internetes kapcsolatfelvétel során.

A társkereső szolgáltatások általában biztonságosabbak, mint az internetes társkeresés, ugyanakkor kevésbé népszerűek is, így a potenciálisan passzoló ügyfeleik száma is alacsonyabb. Összességében drágábbak is lehetnek, valamint sokkal körülményesebb módon lehet rájuk jelentkezni, hiszen jobban feltárják a jelentkezők hátterét. Ha az adott iroda hivatásszerűen és professzionális módon működik (vigyázat, itt is sok a kriminális kókler), akkor tevékenysége nyomán még akár sikeres házasságra is sor kerülhet.

A speed dating-, vagy speed randizás, során egy csoport egyes tagjai egymásnak egy pár percet adnak bemutatkozásra, majd az asztaltól felállva a következő érdeklődőnek adnak lehetőséget ugyanerre. Folytatják ezt mindaddig, még a csoport valamennyi tagja egyesével bemutatkozott minden más ellenkező nemű tagnak. Ennek zárultával kis lapocskára jegyzik fel és osztják meg, hogy kivel hajlandóak ezt az igen felületes első benyomást egy további találkozó keretében mélyíteni. A közös érdeklődést mutató párok kölcsönösen kontakt adatokat cserélhetnek egymással. Erre a módszerre megint csak azt mondhatjuk, hogy amennyiben biztonságosan és bölcsen praktizálják, akkor akár még házassághoz is vezethet.

Minden döntésünkben meg kell emlékeznünk arról, hogy végső soron Isten az, aki a megfelelő társsal összehoz bennünket, nem pedig mi magunk tesszük ezt. Akkor is ha ez túl egyszerűen hangzik, nem nekünk kell esztelenül loholnunk, hogy házaspárt találjunk magunknak. Életünk középpontjában első sorban Isten egyre belsőségesebb megismerése kell álljon, és csak másodsorban jövőbeli házastársunk felkutatása. Keressük először Isten országát, és persze járjunk nyitott szívvel és szemmel az úton, imában megvizsgálva minden lehetőséget, melyet Isten elénk helyez.

Ismerd fel Istent minden utadban és Ő a lehető legjobb időzítés szerint, tökéletes módon (Rómabeliekhez 5:6; Rómabeliekhez 8:26-27) adja meg szíved kívánságát (Zsoltárok 103:5; Rómabeliekhez 12:2). Az sem kizárható azonban, hogy Ő megmutatja majd, hogy az adott kívánság nem a javadat szolgálná, hiszen csak a világból és a testedből ered. Ennek nyomán átformálja azt egy olyan előnyödre váló vágyra, amit idejében be is tölt. Miért akarnánk, hogy ez másképp legyen? Olvasd el Izsák és Rebeka igaz történetének bizonyságát és lásd meg, hogy Isten milyen úton hozta össze őket (1.Mózes 24)! Ez az út mindvégig Isten szuverén és abszolút irányítása alatt állt. Isten életünk minden pillanatában markában hordoz minket (Zsoltárok 31:5), nevünket felvéste tenyerébe. Soha el nem feled minket, és soha sem fogja azt engedni, hogy kicsússzunk kezéből, vagy hogy bármilyen hatalom égen, földön, vagy föld alatt kiszakítson minket tartásából. Ha Isten életedre néző szándéka az, hogy megházasodj, akkor teljesen biztos lehetsz abban, hogy Ő minden odavezető úton elkísér téged, és a neked szánt szerepedet betöltve, tökéletes terve idejekorán meghozza gyümölcsét életedben. Míg azonban ez megtörténik, keresd Isten jelenlétét az Igében és az imában, hogy megtudhasd, mi az amit erre a napra készített elő neked. Legyünk akár házasok, akár különállók, Istennek mindannyiunk számára terve van. Kár volna pusztán azért nem élni rendeltetésünket, mert a mai nap gondjainak megvívása helyett, már a holnapi nap gondja görbíti hátunkat.

English


Vissza a magyar oldalra
Helyes a keresztény hívőnek társkereső oldalak és szolgáltatások segítségét igénybe vennie jövőbeli házastársa felkutatásánál?