Mit jelent pontosan az a bibliai szófordulat, hogy keressük Isten arcát?


Kérdés: Mit jelent pontosan az a bibliai szófordulat, hogy keressük Isten arcát?

Válasz:
A Szentírás hasábjain számos alkalommal olvashatjuk azt a felszólítást, mely arra indít minket, hogy keressük Isten arcát. Egy ismert igevers bizonysága így hasít át az idő szövetén egészen a máig: "És megalázza magát az én népem, a mely nevemről neveztetik, s könyörög és keresi az én arczomat, és felhagy az ő bűnös életmódjával: én is meghallgatom őket a mennyből, megbocsátom bűneiket, és megszabadítom földjüket" (2.Krónikák 7:14). Ha azonban szemeinkkel nem láthatjuk Istent, akkor vajon hogyan keressük az Ő arcát.

Az ószövetségi iratokban többször megjelenő — "arc"-ként fordított — héber kifejezést sokszor "jelenlét"-ként adják vissza a fordítók. Mikor tehát Isten arcát keressük, akkor valójában az Ő jelenlétét keressük. Isten sokszor azért szólította fel követőit, hogy keressék az Ő arcát, mert előzetesen el-elhagyták az Ő közelségét, és ezért vissza-, azaz meg kellett térniük Hozzá.

Egy adott személy arcvonásai sokat elárulnak az illető jelleméről és személyiségéről. Embertársunk érzésvilága külsőleg az arcán nyilvánul meg. Arcukról ismerjük fel embertársainkat. Bizonyos értelemben véve talán még azt is mondhatnánk, hogy egy adott személy arca a teljes személyiségét tükrözi. A Biblia emberi írói szemében az arc tehát az egész személyiség szinonimájaként is szolgált.

A Zsoltárok könyvének 105:4 igeversében Isten arra hívja fel híveit, hogy keressék "az ő orczáját szüntelen". Az Úrral való utunk egyes szakaszaiban megesik, hogy ha bár nem is fordítunk teljesen hátat Istenünknek, mégsem követjük Őt olyan buzgósággal, mint egykor. Isten orczáját és szent jellemét sokszor csak bukott emberi állapotunk torz lencséjén keresztül vagyunk képesek szemlélni. Isten ezért is int minket arra, hogy folyamatosan és kitartóan keressük az ő jelenlétét, a vele való élő kapcsolatot. Istenünk hőn vágyik arra, hogy életünk állandó társaként kísérjen át minket földi létünk minden egyes eseményén. Ő egyre teljesebben és teljesebben meg akarja ismertetni magát velünk. Mikor közeledünk hozzá, Ő is mindig közeledik hozzánk. "Közeledjetek az Istenhez, és közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg kezeiteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg szíveiteket ti kétszívűek" (Jakab 4:8).

Mikor tehát az Ő arcát keresvén imában járulunk Isten színe elé, akkor valójában az Ő közvetlen jelenlétét szomjazzuk. "Kicsoda megy fel az Úr hegyére? És kicsoda áll meg az ő szent helyén? Az ártatlan kezű és tiszta szívű, a ki nem adja lelkét hiábavalóságra, és nem esküszik meg csalárdságra. Áldást nyer az Úrtól, és igazságot az idvesség Istenétől. Ilyen az őt keresők nemzetsége, a Jákób [nemzetsége,] a kik a te orczádat keresik. Szela" (Zsoltárok 24:3-6).

Isten magasztalása és az igaz dicsőítés mindig Isten orcájának kereséséről kell szóljon. A keresztény hívő élete akörül forog, hogy egyre közelebb jusson az Úr jelenlétéhez, és az Úrnak tetsző alázatos tartásban gyakorolja magát. Az ugyanis az Úr akarata, hogy imában és Igéjének olvasásán keresztül bizalommal telt szívvel keressük az Ő szent orcáját. Az élet is arra tanít minket, hogy akkor vagyunk igazán képesek mélyen embertársunk szemeibe nézni, ha már egy belsőséges viszony áll fenn közöttünk. Ez az Istennel való kapcsolatunkban sincsen másképp. Isten orcájának keresése tehát azzal is rokonértelmű, hogy törekszünk a vele való belsőséges kapcsolatra. "Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize; Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet. Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged" (Zsoltárok 63:2-4).

Isten reánk ragyogó arca a felénk való jóindulatát, szeretetét, és áldását is kifejezi: "Fordítsa az Úr az ő orczáját te reád, és adjon békességet néked" (4.Mózes 6:26; lásd még 80:3, 7, 19). Mikor közeledünk Istenhez, akkor Ő atyai jóindulatát áldásként sugározza életünkre. Nyilván nem csupán azért keressük az Ő jelenlétét, mert valami imaautomatának nézzük őt, amibe imakéréseinket felül egyszerűen bedobva mintegy joggal elvárhatjuk, hogy Ő alul kidobja az áldásokat (Máté 6:7-8, 32-33). Nem is azért kérünk tőle, mert Ő ne tudná, hogy pontosan mire van szükségünk. A soha el nem múló reményünket, mely bizonnyal meg nem szégyenít, egyedül abba vetjük, hogy Ő mindig gondoskodni fog rólunk.

Isten arcának keresése tehát azt jelenti, hogy minden másnál mélyebben vágyunk arra, hogy egyre jobban megismerjük az Ő jellemét, és jobb szeretnénk az Úr jelenlétében lenni, mint bárhol máshol.

English


Vissza a magyar oldalra
Mit jelent pontosan az a bibliai szófordulat, hogy keressük Isten arcát?

Tudja meg, hogyan kell ...

Örökkévalóság Istennel



Bocsáss meg Istentől