Júdás levele



Szerző: A Júdás 1:1 Júdást, Jakab testvérét nevezi meg Júdás levelének szerzőjeként. Valószínűleg Jézus féltestvéréről van szó, mivel Jézusnak volt ez Jakab nevű féltestvére is (Mt 13:55). Júdás valószínűleg alázatból és Krisztus iránti tiszteletéből nem nevezi magát Jézus testvérének.

Keletkezés ideje: Júdás levele közeli kapcsolatban áll Péter 2. levelével. A keletkezés ideje attól függ, hogy Júdás támaszkodott a 2. Péterre, vagy Péter apostol írta 2. levelét Júdás levelének ismeretében. Mindenesetre Júdás levele valamikor Kr. u. 60 és 80 között íródott.

A könyv célja: Júdás levele fontos könyv a számunkra, mert kifejezetten az utolsó időkre íródott – arra az időszakra, amikor az egyház korszaka lassan végéhez közeleg. Az egyház korszaka pünkösdkor kezdődött. Júdás levele az egyetlen bibliai könyv, amely teljes egészében a nagy hitehagyással foglalkozik. Júdás azt írja, hogy a hitehagyást a gonosz cselekedetek bizonyítják. Int bennünket, hogy küzdjünk a hitünkért, mert konkoly vegyült a búza közé: a gyülekezetben hamis próféták vannak, ezért a híveket veszély fenyegeti. Júdás levelét rövidsége ellenére is nagyon fontos tanulmányozni, a ma élő keresztények számára pedig különösen aktuális.

Kulcsigék: Júdás 3: „Szeretteim, miközben teljes igyekezettel azon fáradoztam, hogy közös üdvösségünkről írjak nektek, szükségesnek láttam, hogy ezt az intést megírjam: küzdjetek a hitért, amely egyszer s mindenkorra a szentekre bízatott.”

Júdás 17-19: „Ti azonban, szeretteim, emlékezzetek meg azokról a beszédekről, amelyeket a mi Urunk Jézus Krisztus apostolai előre megmondtak. Azt mondták ugyanis, hogy az utolsó időben csúfolódók támadnak, akik istentelen dolgokra irányuló szenvedélyeik szerint élnek. Ezek szakadásokat támasztanak, testi emberek, akikben nincsen Szentlélek.”

Júdás 24-25: „Annak pedig, aki megőrizhet titeket a botlástól, és dicsősége elé állíthat feddhetetlenségben, ujjongó örömmel: az egyedül üdvözítő Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által: dicsőség, fenség, erő és hatalom öröktől fogva, most és mindörökké. Ámen.”

Rövid összefoglalás: A 3. vers szerint Júdás eredetileg az üdvösség kérdéséről akart írni, ám azután témát vált, és a hitért vívandó harcról beszél. Ez a hit a kereszténység valamennyi tanát felöleli, amit Krisztus tanított, majd később apostolaira hagyott. A hamis tanítókra vonatkozó intelmeket követően (4-16. versek) azzal kapcsolatban ad tanácsot Júdás, hogy miként lehetünk győztesek a szellemi harcban (20-21. vers). Az utolsó időben, amelyben most élünk, jól tesszük, ha figyelünk Júdás bölcsességére, és megfogadjuk a szavait.

Kapcsolat az Ószövetséggel: Júdás levele tele van ószövetségi utalásokkal, beleértve a kivonulást (5. vers), Sátán lázadását (6. vers), Sodoma és Gomora esetét (7. vers), Mózes halálát (9. vers), Káint (11. vers), Bálámot (11. vers), Kóré lázádását (11. vers), Énókot (14-15. vers) és Ádámot (14. vers). Júdás Sodoma és Gomora, Káin, Bálám és Kóré jól ismert történelmi példáival az igaz hit és az engedelmesség fontosságára emlékeztette a zsidó keresztényeket.

Gyakorlati alkalmazás: Páratlan történelmi időket élünk, s ez a rövid levélke segítségünkre lehet abban, hogy fel tudjunk készülni a ránk váró, eddig sosem látott kihívásokra. A ma élő keresztényeknek éberen kell ügyelniük a hamis tanokra, amelyek igen könnyen rászedhetnek bárkit, aki nem ismeri jól az Igét. Alaposan tanulmányoznunk kell az evangéliumot ahhoz, hogy megvédhessük, és el kell ismernünk Krisztus uralmát, aminek a megtörténtét életünk megváltozása bizonyítja. A valódi hit mindig krisztusi magatartást von maga után. Ha Krisztussal élünk, életünknek azt kell tükröznie, hogy szívünkben elfogadjuk Mindenható Teremtőnk és Atyánk tekintélyét, és a gyakorlatban is megéljük a hitünket. Személyes kapcsolatra van szükségünk az Úrral, mert csak így ismerhetjük meg olyan jól a hangját, hogy senki mást ne kövessünk.



Vissza a magyar oldalra



Júdás levele