Kérdés
Mit mond a Biblia a jó szülőkről?
Válasz
Szülőnek lenni nagy kihívás, ugyanakkor életünk legbeteljesítőbb és legnagyobb jutalommal járó területe lehet. A Biblia sokat beszél arról, hogyan nevelhetjük úgy fel gyermekeinket, hogy Istent kövessék. Az első dolog az, hogy Isten Igéjének igazságára kell őket tanítanunk.
Azon túl, hogy szeretjük Istent, és parancsolatai betartásával Neki tetsző példát mutatunk, eleget kell tennünk az 5 Mózes 6:7–9 szakaszban található parancsolatnak, hogy gyermekeinket is ugyanerre tanítsuk. Az Igében azt találjuk, hogy ez a tanítás folyamatos jellegű. Mindig és mindenütt végeznünk kell: otthon, úton, éjszaka és reggel is. Családunkat a Biblia igazságaira kell felépítenünk. Ha ezeket az alapelveket követjük, akkor arra tanítjuk gyermekeinket, hogy Isten imádata állandó legyen az életükben, ne csupán vasárnapi istentiszteletekre vagy esti imaórákra korlátozódjék.
Noha gyermekeink nagyon sokat tanulnak közvetlen tanításunk segítségével, még sokkal többet tanulnak azzal, hogy az életünket figyelik. Ezért kell mindenben nagy odafigyeléssel eljárnunk. Először az Istentől kapott szerepünket kell elismernünk. A férj és a feleség kölcsönösen tisztelettudó és engedelmes legyen egymás felé (Efézus 5:21). Ugyanakkor, a rend fenntartása érdekében Isten meghatározott egy tekintélybeli sorrendet. „Szeretném, ha tudnátok, hogy minden férfinak feje a Krisztus, az asszony feje a férfi, a Krisztus feje pedig az Isten” (1 Korinthus 11:3). Tudjuk, hogy Krisztus nem alacsonyabb rendű, mint Isten, ahogy a feleség sem alacsonyabb rendű a férjénél. Ugyanakkor Isten tudja, hogy a tekintélynek való alávetettség nélkül nincs rend. A család fejeként a férj felelőssége az, hogy úgy szeresse feleségét, mint a saját testét, ugyanolyan áldozatkészen, mint Krisztus szerette a gyülekezetet (Efézus 5:25–29).
A feleségnek nem esik nehezére a szeretetteljes vezetésre adott válaszként a férj tekintélye alá rendelni magát (Efézus 5:24; Kolossé 3:18). Elsődleges feladata az, hogy szeresse és tisztelje a férjét, bölcsességben és tisztaságban éljen, és gondot viseljen otthonára (Titusz 2:4–5). A nők általában gondoskodóbbak, mint a férfiak, mert arra lettek teremtve, hogy elsődlegesen ők gondozzák gyermekeiket.
A szülői hivatás szerves része a tanítás és a fegyelmezés. A Példabeszédek 13:24 szerint „aki kíméli botját, gyűlöli a fiát, de aki szereti, idejében megfenyíti.” Az olyan családban felnövő gyermekek, ahol nincs fegyelmezés, nem kívánatos személyként méltatlannak érzik magukat. Ahogy felcseperednek, hiányzik nekik az útmutatás és az önuralom, lázadnak, és semmilyen tekintélyt nem fogadnak el — még Isten tekintélyét sem. „Fenyítsd meg fiadat, míg van remény, de ne vigyen odáig indulatod, hogy halálát okozd!” (Példabeszédek 19:18). A fegyelmezésnek ugyanakkor szeretettel kell párosulnia, máskülönben a gyermekek nehezteléssel, bátortalanul és lázadva nőnek fel (Kolossé 3:21). Isten tudja, hogy a fegyelmezés fájdalmas, amikor történik (Zsidók 12:11), de ha szeretetteljes tanítással jár együtt, akkor különösen hasznos a gyermek számára. „Ti apák pedig ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel.” (Efézus 6:4).
Fontos, hogy a gyermekeket még fiatalon bevonják a gyülekezeti életbe és szolgálatba. Rendszeresen el kell járni velük egy bibliahívő gyülekezetbe (Zsidók 10:25); betekintést kell nekik engedni abba, amikor az Isten Igéjét tanulmányozod, sőt velük együtt is tedd ezt. Beszélgess velük arról, hogyan látják az őket körülvevő világot, és a mindennapi élethelyzetekben tanítsd őket Isten dicsőségéről. „Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól” (Példabeszédek 22:6). Jó szülőnek lenni annyit jelent, hogy olyan gyermekeket nevelsz, akik követnek téged az Úrnak való engedelmességben és az Ő imádásában.
English
Mit mond a Biblia a jó szülőkről?
