Honnan hallottak az emberek Istenről, amikor még nem volt Biblia?


Kérdés: Honnan hallottak az emberek Istenről, amikor még nem volt Biblia?

Válasz:
Habár az emberek nem rendelkeztek Isten írott igéjével, attól még képesek voltak meglátni, megismerni és követni Istent. Ami azt illeti, ma is sok olyan pontja van a világnak, ahol még mindig nincs Biblia, de az embereknek mégis van lehetőségük hallani Istenről. Ennek módja a kinyilatkoztatás: Isten kijelenti az ember számára, amit szeretne, hogy tudjanak róla. Noha nem mindig volt kész Biblia, mindig volt mód arra, hogy az ember meglássa és megértse Isten kinyilatkoztatását. A kinyilatkoztatásnak két fajtája van: általános és speciális.

Az általános kijelentés az, amikor Isten az egész emberiségnek üzen. Az általános kijelentés külső vonatkozása az, hogy Isten a forrás vagy az ok(ozó). Mivel a dolgok léteznek, és kell lennie egy okozónak, ezért Istennek is léteznie kell. A Róma 1:20 azt mondja: „Ami ugyanis nem látható belőle: az ő örök hatalma és istensége, az a világ teremtésétől fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén meglátható. Ennélfogva nincs mentségük". Minden férfi és nő, akárhol is éljen, szétnéz a teremtésben, és tudhatja, hogy Isten létezik. A Zsoltárok 19 2-5 tovább magyarázza, hogy a teremtés világosan beszél Istenről – olyan nyelven, amit mindenki ért. „Nem [olyan] szó, sem [olyan] beszéd, a melynek hangja nem hallható" (4.v. Károli). A természetben adott kijelentés egyértelmű. Senkinek sem szolgálhat mentségül, hogy „nem tudta". Nincs alibije az ateistának, nincs mentsége az agnosztikusnak.

Az általános kijelentés, azaz a mindenki számára elérhető kijelentés másik aspektusa a lelkiismeret. Ez egy belső aspektus. „...ami megismerhető az Istenből, az nyilvánvaló előttük" (Róma 1:19). Mivel van egy anyagtalan részünk, az emberek tudatában vannak Isten létezésének. Az általános kijelentés eme két aspektusa gyakran megjelenik a misszionáriusok beszámolóiban, akik olyan törzsekkel találkoznak, amelyek még soha nem láttak Bibliát vagy nem hallottak Jézusról. Mégis, amikor az üdvösség útjáról hallanak, tudják, hogy Isten létezik, mert bizonyítékot találtak rá a természetben, és tudják, hogy szükségük van egy Megváltóra, mert a lelkiismeretük meggyőzte őket arról, hogy bűnösek, és megváltásra van szükségük.

Az általános kijelentésen kívül van egy speciális kijelentés is, amely révén Isten megismerteti magát és az akaratát az emberiséggel. A speciális kijelentés nem mindenkinek szól, csak bizonyos időben bizonyos embereknek. Példák a speciális kijelentésre: sorsvetés (ApCsel 1:21-26, Példabeszédek 16:33), az úrim és a tummim (egy fajta sorsvetés, amelyet a főpap használt – ld. 2Mózes 28:30, 4Mózes 27:21, 5Mózes 33:8, 1Sámuel 28:6 és Ezsdrás 2:63), álmok és látomások (1Mózes 20:3,6; 1Mózes 31:11-13,24; Jóel 2:28), az Úr angyalának megjelenése (1Mózes 16:7-14, 2Mózes 3:2, 2Sámuel 24:16, Zakariás 1:12), és a próféták szolgálata (2Sámuel 23:2, Zakariás 1:1). Ezek a hivatkozások nem képezik az összes speciális kijelentés előfordulási helyét, csak példaként szolgálnak.

A Biblia mint olyan, szintén egy speciális kijelentési forma. Viszont már önmagában egy külön kategóriát képez, hiszen más speciális kijelentési formákat is tartalmaz, amelyek mára már szükségtelenné váltak. Maga Péter is, aki Jánossal együtt tanúja volt, amikor Jézus Mózessel és Illéssel beszélt a Megdicsőülés hegyén (Máté 17, Lukács 9), azt állította, hogy ez a különleges élmény sokkal kisebb a prófétai beszédnél, „amelyre jól teszitek, ha mint sötét helyen világító lámpásra figyeltek" (2Péter 1:19). Ez azért van, mert a Bibliában minden le van írva, amit Isten szeretne, hogy tudjunk róla és az Ő tervéről. Sőt, a Biblia tartalmaz minden információt, ami ahhoz szükséges, hogy kapcsolatban lehessünk Istennel.

Szóval mielőtt a Biblia a mai formában elkészült volna, Isten sok más eszközt használt, hogy kijelentse önmagát az emberiségnek. Csodálatos dolog belegondolni, hogy Isten nemcsak egy eszközt használt, hanem többet. Hálára kell kötelezzen, hogy Isten írott igét adott és meg is őrizte a számunkra. Nem mástól függünk, hogy megtudhassuk, mit mondott Isten, hanem mi magunk tanulmányozhatjuk a szavait!

Persze a legvilágosabb kinyilatkoztatás Isten Fia, Jézus Krisztus volt (János 1:14, Zsidók 1:3). Már az a tény, hogy Jézus emberi formát öltött, és itt járt köztünk a földön, sokat elmond. De hogy még meg is halt a bűneinkért a kereszten, minden kétséget eloszlat Isten szeretetét illetően (1János 4:10).

English


Vissza a magyar oldalra
Honnan hallottak az emberek Istenről, amikor még nem volt Biblia?