Kérdés
Hogyan értsük azt, hogy az irigység rothasztja a csontokat (Példabeszédek 14:30)?
Válasz
Az én-központúság minden bűn meghatározó tulajdonsága. Ironikus, hogy mikor már-már egészségtelenül csak önmagunkra fókuszálunk - vagyis mikor az egész létünk kizárólag a saját érdekeink és vágyaink körül forog -, akkor az önpusztítás útjára lépünk. Az irigységet szintén az önzés táplálja. Az irigység arra irányuló keserű, megelégíthetetlen vágyakozással jár, hogy olyan dolgokat, eredményeket vagy sikereket birtokoljunk vagy épp bitoroljunk, melyek másokat illetnek. A Biblia nem győzi hangsúlyozni az irigység önpusztító természetét: "A szelíd szív a test élete, az irigység pedig a csontok rothadása" (Példabeszédek 14:30, KAR2011). Egyes fordítások szerint az irigység "rothasztja a csontokat" (MBT), vagy olyan, "mint a csontszú" (SZIT).
A Példabeszédek 14:30 igeversben szereplő, "irigység"-ként fordított héber szó, egy intenzív, vagy akár erőszakos érzelmet, egy kielégíthetetlen vágyat ír le. Ez a kifejezés szorosan összefügg a féltékenységgel, a haraggal, de a buzgósággal is. A csont szó ebben a kontextusban az ember átfogó testi állapotát jelöli, a csontszerkezet pedig az ember egészségének és erejének belső székhelyét. A csontok rothadása egyidejűleg jelenti tehát az erkölcsi, szellemi, és fizikai romlás állapotát. Az irigységből fakadó tettek táplálása azért is vezet a csontok rothadásához, mert az ilyen magatartásformák ártalmasak az ember testére, elméjére, szellemére, és a lelkére is. Olyan ez, mint egy betegség, ami felemészti az ember erkölcsi erejét, gyengíti a testét, és végül halálhoz vezet. Isten Igéje egyéb igeversek által is megerősíti, hogy szenvedélyes, túlfűtött érzelmeink közvetlenül befolyásolják fizikai állapotunkat. "A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik" - állítja Salamon király (Példabeszédek 15:13; lásd még Példabeszédek 15:30, 17:22 és 18:14).
A Biblia nem hagy kétséget afelől, hogy az irigység olyan bűn, amit kerülni kell (Róma 1:29; Tituszhoz 3:3; 1Péter 2:1-2). Pál apostol az irigységet a "test cselekedetei" (SZIT), azaz "a bűnös természet kívánságai" (EFO) közé sorolja, és egyúttal arra is figyelmeztet, "hogy aki ilyen életet él, nem fogja örökölni Isten országát" (Galata 5:19-21, EFO). Jézus azt mondja, hogy az irigység a szív bűne: "Mert belülről, a szívből származnak a gonosz gondolatok, a szexuális bűnök, a lopások, a gyilkosságok, a házasságtörés, a kapzsiság, a gonoszság, a csalás, a kicsapongás, a fösvény és szűkmarkú lelkület, a gyalázkodás, a büszkeség és az esztelenség. Mindezek a gonosz dolgok az ember belsejéből származnak, és ezek teszik tisztátalanná" (Márk 7:21-23, EFO).
Jakab apostol ma is így int minket: "Ha pedig keserű irígység és czivódás van a ti szívetekben, ne dicsekedjetek és ne hazudjatok az igazság ellen. Ez nem az a bölcsesség, a mely felülről jő, hanem földi, testi és ördögi. Mert a hol irígység és czivakodás van, ott háborúság és minden gonosz cselekedet is van" (Jakab 3:14-16).
Az irigység-rágta embernek nincs lelki békéje, mint ahogy testi és szellemi egészsége sem. Az irigység az elégedettség és a nyugalom ellentéte. Pál így oktatja Timótheust: "Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel, mert semmit sem hoztunk a világba, nem is vihetünk ki semmit belőle. De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele. Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe meg csapdába, sok esztelen és káros kívánságba esnek, amelyek az embereket pusztulásba és romlásba döntik" (1Timótheushoz 6:6-9, MBT).
Az irigység valójában az Istenbe vetett bizalom hiányáról árulkodik. A Zsidókhoz írt levél földi írója éppen ezért buzdít így: "Fösvénység nélkül való legyen a magatok viselete; elégedjetek meg azzal, a mitek van; mert Ő mondotta: Nem hagylak el, sem el nem távozom tőled" (Zsidókhoz 13:5). Ha reményünket és bizalmunkat Istenbe vetjük, akkor Ő lesz a mi "örökségünk" (Zsoltárok 73:26; 142:5) és mindenünk, amire csak szükségünk van (2Péter 1:3-4). Mivel Isten jelenlétében élünk örökké, Dávidhoz hasonlóan semmiben sem lesz hiányunk, a poharunk pedig egész életünkben túlcsordul a jóságtól és a kegyelemtől (Zsoltárok 23.). Ha keressük az Urat, és gyönyörködünk benne, Ő teljesíti szívünk vágyait, és semmi jóban sem fognunk hiányt szenvedni (Zsoltárok 34:10; 37:4).
Az irigység megosztja az embereket és szétszakítja a családokat (Lukács 15:25-32; 1Mózes 37:4-11), a szeretet viszont türelmes, jóságos és nem irigykedik (1Korinthus 13:4). Az irigység azért is lehet csontig ható rothadás, mert az egy sokkal súlyosabb tünetegyüttesről, a szeretet és a (szellemi) világosság hiányáról tanúskodik. Isten arra hív el minket, hogy úgy éljünk "mint világosságnak fiai" (Efézus 5:8), és "...vessük el azért a sötétségnek cselekedeteit, és öltözzük fel a világosság fegyvereit. Mint nappal, ékesen járjunk, nem dobzódásokban és részegségekben, nem bujálkodásokban és feslettségekben, nem versengésben és írigységben: Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne tápláljátok a kívánságokra" (Róma 13:12-14).
English
Hogyan értsük azt, hogy az irigység rothasztja a csontokat (Példabeszédek 14:30)?
