Mit jelent pontosan az idős Föld-elmélet a kreacionista paradigmán belül?


Kérdés: Mit jelent pontosan az idős Föld-elmélet a kreacionista paradigmán belül?

Válasz:
Már cikkünk jó elején állást szeretnénk foglalni, vagyis hangot adni annak, hogy a Gotquestions.org Keresztény Szolgálat hivatalosan a fiatal Föld-elméletet támogatja. Teljes meggyőződésből, őszintén hisszük azt, hogy a fiatal Föld-elmélet egyeztethető a legjobban össze a teremtésről szóló bibliai beszámolóval. Emellett elismerjük azt is, hogy a kreacionista paradigmán belül az idős Föld-elmélet egy olyan megalapozott nézőpont, melyet bibliahű keresztények joggal vallhatnak magukénak. Ezen megközelítés semmiképp sem tekinthető a Biblia tanításával tudatosan szembemenő eretnek-, azaz hamis tanításnak, így nagy hiba volna az ezen nézetet valló hittestvéreinket a szellemi közösség margójára szorítani, vagy akár szeretetlenül kiközösíteni. Mivel a saját bibliai meggyőződésünket jó újra és újra kihívások elé állítani, és azt — a nemes lelkű béreai gyülekezet tagjaihoz hasonlóan — Isten Igéjének fényében szüntelen ellenőrizni és felülvizsgálni, így nem látjuk annak semmi okát, hogy miért ne publikálhatnánk egy szócikket, mely az idős Föld-elmélet nézeteit is taglalja.

Az idős Föld-elmélet (angol mozaikszóval OEC) egy olyan gyűjtőfogalomként értendő, mely minden olyan kreacionista elképzelést magába foglal, mely tagadja, hogy a világmindenség az utóbbi 6-10 ezer évben teremtetett, mégpedig hat — egymást követő — 24 órás nap leforgása alatt. Ezen a nézeten lévő hittestvéreink úgy tartják, hogy a világmindenség-, és benne minden létező entitás, így Ádám és Éva is, egy lényegesen hosszabb idő alatt jöttek létre Isten alkotómunkássága által, mint azt a fiatal-Föld elméletet valló testvérek gondolják. Elég tekintélyes hosszúságú listát tudunk összeállítani, ha megpróbáljuk felsorolni mindazokat a Bibliatanítókat és keresztény vezetőket, akik az idős Föld-elmélet helyességét hirdetik, vagy munkásságuk során — legalább is egy időre — nagyon nyitottak voltak ebbe az irányba. Ezen személyek közé sorolhatók a hazánkban ismert és kevésbé ismert szolgáló testvérek, úgy mint Walter Kaiser, Norman Geisler, William Dembski, J.I. Packer, J.P. Moreland, Philip E. Johnson, Chuck Colson, Francis Schaefer, valamint az Ószövetség tudora, Gleason Archer.

Míg az idős Föld-elmélet képviselői többnyire elfogadják a fővonalas tudomány a világmindenség-, a Föld-, és az emberiség korára vonatkozó becsléseit, addig elutasítják a biológiai evolúcióra vonatkozó modern evolúciós elméleteket. Az idős- és a fiatal Föld elméletet képviselő hittestvérek számos tézisüket illetően teljesen ugyanazon a nézeten vannak. A következőkben ezeket az átfedéseket vesszük sorra.

1) A világmindenség a szó legszorosabb értelmében a semmiből állt elő Isten Szavára egy — az időben meghatározható — időpontban, azaz az univerzum nem öröktől fogva létezik (ex nihilo teremtés).

2) Mindkét tábor hiszi, hogy Ádám a föld porából lett teremtve, valamint hogy Éva az ő oldalbordájából. Teljes mértékben elfogadják a Teremtés könyvének történelmi hitelességét.

3) Mindét csoport elutasítja a darwinizmus azon állítását, mely szerint az élet sokszínűsége és mérhetetlen komplexitása véletlenszerű mutációk sorozatával-, valamint a természetes kiválasztódással magyarázható.

4) Mindkét nézet képviselői elutasítják azt a felfogást is, mely szerint az evolúciót Isten eszközként használta, hogy a modern embert "kifejlessze" (deista evolúció). Hasonlóan élesen utasítják el azt is, hogy az ember főemlősökből fejlődött volna ki.

A fenti hasonlóságok mellett a következő témákat illetően jól tapintható nézetbeli eltérésekre mutathatunk rá a fiatal- és az idős Föld-elméletét vallók között.

1) A világmindenség kora. A fiatal Föld-elméletét képviselők szerint Isten kb. 6-10 ezer éve teremtette az univerzumot. Az idős-Föld elméletét vallók a teremtés időpontját megközelítőleg 13.7 milliárd évvel ezelőttre teszik, ezt illetően tehát jobban igazodnak a tudomány fő áramlatához.

2) Ádám és Éva teremtésének ideje. A fiatal Föld-elméletének képviselői Ádám teremtését legfeljebb 10 ezer évvel ezelőttre datálják. Az idős Föld-nézetét képviselők ezt az eseményt kb. 30-70 ezer évvel ezelőttre teszik.

A két megközelítés közötti ellentétek a héber "yom", azaz nap, szó értelmezésére vezethetőek vissza. A fiatal Föld-elméletének képviselői ragaszkodnak ahhoz, hogy a Teremtés könyvének első és második fejezetében többször feltűnő kifejezés egy szó szerinti 24 órás napot jelent. Az idős Föld tézisét valló hittestvérek ezt nem fogadják el és azt mondják, hogy a "yom" szó sokkal nagyobb idői egységet jelöl. Nézetük alátámasztására számos bibliai érvet hoznak fel. Lássunk ezek közül egy párat.

1) A Szentírásban a "yom" szó más kontextusban is fellelhető, úgy mint a 90. zsoltár negyedik versében, ahol — mint ahogyan Péter apostol is idézi — ezt olvassuk: "...egy nap az Úrnál olyan, mint ezer esztendő, és ezer esztendő mint egy nap" (2.Péter 3:8).

2) A teremtés hetedik napja több ezer évig tart. Mózes első könyvének 2:2-3 igerészében az áll, hogy a hetedik napon (yom) Isten minden munkájától megpihent. Valamint a hat megelőző nappal ellentétben a hetedeik napnak nincsen "estéje", azaz nem zárult le. Ezen érvelés szerint tehát a Szentírás azt tanítja, hogy gyakorlatilag még mindig a hetedik napban vagyunk, így ez már önmagában is bizonyítja, hogy a nap szó egy nagyon hosszú időintervallumot is jelölhet (értsd az egész emberi történelem).

3) A nap szó már a Teremtés könyvének (Mózes első könyve) első és második fejezetében is 24 óránál hosszabb időt jelöl. A Genezis könyvének 2:4 igerészét így olvassuk: "Ez az égnek és a földnek eredete, a mikor teremtettek. Mikor az Úr Isten a földet és az eget teremté...". A Károli fordításban megjelenő "mikor" szó, az eredeti héber változatban "azon a napon" formában szerepel. Ebben a kontextusban tehát a nap szó a teremtés első hat napját jelöli, vagyis nagyon úgy tűnik, hogy a szónak sokkal tágabb értelmezési kerete is lehet, mint csupán egy 24 órás nap.

4) A hatodik "yom" valószínűleg hosszabb, mint egy 24 órás nap. A Teremtés könyvének (Genezis — szó szerint születés) 2:19 igerészéből megtudhatjuk, hogy Ádám minden létező állatfajnak nevet adott, miután felmérte őket. A mai fogalmaink szerint felettébb valószínűtlennek tűnik, hogy ezt a monumentális feladatot egy 24 órás nap alatt be lehet végezni.

Semmi kétség, hogy a fiatal és idős Föld-elméletet képviselő hittestvérek közé finom perforációt vágó kétélű fegyver (Isten Igéje) nem jelentéktelen szószaporítást-, vagy holmi művi ellentétet hoz létre, hiszen egy nagyon komplex és kiemelkedően fontos témáról van szó, így igenis szükséges a különböző bibliai álláspontokat jól megvizsgálni. Azonban az, hogy hittestvérünk éppen melyik nézőpont mellett tör pálcát, semmiképpen sem lehet annak mércéje, hogy ő mennyire hívő, vagy mennyire nem az. Számos istenfélő embert találunk a diskurzus mindkét oldalán. Helyes arra a következtetésre jutnunk, hogy mind a fiatal-, mind pedig az idős Föld-elméletét képviselő testvérek sok közös nézeten osztoznak, valamint hogy együtt még hathatósabban ki tudnak állni a Teremtés könyve történelmi hitelességének védelme érdekében.

English


Vissza a magyar oldalra
Mit jelent pontosan az idős Föld-elmélet a kreacionista paradigmán belül?