Mit jelent a hiábavaló ismételgetések használata az imádságban?


Kérdés: Mit jelent a hiábavaló ismételgetések használata az imádságban?

Válasz:
A Hegyi beszédben Jézus azt mondta: „Amikor pedig imádkoztok, ne [alkalmazzatok hiábavaló ismételgetéseket], mint a pogányok, akik azt gondolják, hogy bőbeszédűségükért hallgattatnak meg” (Máté 6:7, King James fordítás alapján). A hiábavaló szó jelentése: üres, haszontalan. Jézus tehát arra figyelmeztet, hogy haszontalan kifejezések ismételgetése nem segít abban, hogy Isten meghallgassa az imát. A mennyei Atyát nem a szavak száma, a költői kifejezésmód vagy a mantrázás érdekli, hanem „a szívben levő igazságot” kedveli (Zsoltárok 51:8).

Jézus rámutat arra, hogy szavak vagy szófordulatok ismételgetése pogány szokás, és nem képezheti a keresztyén imádság részét. Az imádságunk inkább olyan legyen, mint Illés rövid és egyszerű imája a Kármel hegyén, nem pedig olyan, mint a Baál prófétáinak elnyújtott és ismétlődő imája.

Amikor imádkozunk, Istennel beszélgetünk és Őt imádjuk. Olyan ez, mint egy szívből jövő beszélgetés. Számos vallás – beleértve a keresztyénség egyes ágait is – rendelkezik bemagolandó imádságokkal, és ezek gyakori ismételgetését szorgalmazza. Néhány egyház odáig megy, hogy megköveteli a tagoktól, hogy egy adott imát meghatározott számú alkalommal mondjanak el ahhoz, hogy a bűn alól felmentést nyerjenek. Ez pogány szokás és babona. Az ilyen „bevett” imádság hiábavaló ismételgetés, és nincs keresnivalója a gyülekezetben. Jézus már egyszer s mindenkorra engesztelést szerzett a bűneinkért (Zsidók 10:10), és áldozata miatt járulhatunk bátran a kegyelem trónusához (Zsidók 4:15-16), nem pedig a „bőbeszédűségünk” miatt (Máté 6:7).

Könnyen beleeshetünk a hiábavaló ismételgetések csapdájába, ugyanazokat a szavakat ismételgetvén imádkozás közben ahelyett, hogy saját szavainkkal próbálnánk megfogalmazni, ami a szívünkben van. Imádság alatt Istenre kell figyelnünk, és Őt kell dicsőítenünk a szívünkkel. Az Ézsaiás 29:13-ban Isten azt mondja: „Mivel ez a nép csak szájával közeledik hozzám, és ajkával dicsőít engem, de szíve távol van tőlem...” Jézus azért figyelmeztet a hiábavaló ismételgetésekre, hogy kerüljük az üres és kifejezéstelen szavak és ismétlések használatát az imádság során. Az ismételgetéssel lehet húzni az időt, de az még nem igazolja odaszánásunkat, és nem növeli az esélyét annak, hogy Isten meghallgasson. Korán meg kell tanítanunk a gyermekeknek, hogy természetes, beszélgetős módon imádkozzanak, tiszteletet tanúsítva az iránt, akihez imádkoznak.

Kitartóan imádkozni nem ugyanaz, mint hiábavaló ismételgetéseket alkalmazni. Semmi kivetnivaló nincs abban, ha ugyanazért a dologért egynél több alkalommal imádkozunk (ld. 2Korinthus 12:8). Végső soron Jézus azt tanította, hogy „mindig imádkozni kell, és meg nem restülni” (Lukács 18:1, Károli). Ez alatt az értendő, hogy szívből, spontán módon, Istent magasztalva imádkozzunk, ne pedig mások szavait ismételgetve.

A Biblia arra tanít, hogy hitben imádkozzunk (Jakab 1:6), egyenesen Istenhez (Máté 6:9), a Jézus nevében (János 14:13). Tiszteletteljesen és alázattal (Lukács 18:13), kitartóan (Lukács 18:1), és Isten akaratának megfelelően (Máté 6:10) kell imádkoznunk. A Biblia arra int, hogy kerüljük a képmutató, emberek fülének szánt imádságokat (Máté 6:5) és a hiábavaló ismételgetéseket (Máté 6:7).

English


Vissza a magyar oldalra
Mit jelent a hiábavaló ismételgetések használata az imádságban?

Tudja meg, hogyan kell ...

Örökkévalóság Istennel



Bocsáss meg Istentől