Mi a Hetednapi Adventista Egyház, és miben hisznek a hetednapi adventista hívek?


Kérdés: Mi a Hetednapi Adventista Egyház, és miben hisznek a hetednapi adventista hívek?

Válasz:
A Hetednapi Adventista Egyház országunkban legálisan is elismert egyház, és egyben egy olyan keresztény szekta, mely számos más dolog mellett abban hisz, hogy az istentiszteleti alkalmak helyes ideje a zsidó felfogás szerinti hetedik nap, azaz a szombat (szabbat), és nem pedig a vasárnap. A Hetednapi Adventista mozgalmon belül különböző ágazatokat különböztethetünk meg. Vannak olyan csoportosulások, melyek más bibliahívő gyülekezetektől tényleg csak abban térnek el, hogy szombaton dicsőítik az Urat. Más szekciók azonban sokkal messzebbre mennek, mivel már rég extrabiblikus hibás (emberi) tanítások felé hajlottak el.

A hetdenapi adventizmus gyökerei egészen a 19. század közepéig-, a nyugati világban ekkor végbement óriási szellemi ébredésig, vezethetők vissza (ugyanezt a korszakot a szekták korának is szokták nevezni, figyelemre intve minden felsaruzott szellemi harcost, hogy ahol Isten erősen munkálkodik, ott az ellen reakciója sem várat sokáig magára). Az irányzat ekkor adventizmusként vált ismertté, fő megkülönböztető jele pedig az volt, hogy Jézus Krisztus nagyon közeli visszajövetelét (advent) várták. Ezek a hívek Millerita néven is ismertek voltak, ugyanis csoportjukat egy William Miller nevű ember alapította. Isten Igéje szerint az a próféta, kinek jövendölése nem következik be, nem Istenből és nem Istentől szólt (5.Mózes 18:22). Az Ige tükrében tehát Miller egy ilyen hamis próféta volt, ugyanis az 1843-44-re jövendölt második eljövetel elmaradt. Ekkor sok millerita vált ki a felháborodva a szervezetből. Ez az esemény saját történelemírásukba a "Nagy Csalódás" néven vonult be. Ezt követően Miller egyes megmaradt követői azt állították, hogy mennyei jelenésben volt részük, mely a be nem következett jövendölésre vonatkozott. Eszerint Jézus ebben az időben még nem a Földre jött vissza, hanem ekkor csak a mennyei szentélybe lépett be, így Millernek végül is igaza volt, annak kivételével, hogy próféciája nem fizikai-, hanem szellemi értelemben teljesedett be. Az egyik ilyen látó (a próféta ószövetségi megnevezése), aki fedezte Millert, az akkor 17 éves Ellen G. Harmon nevű hölgy volt, aki a 2000 "bizonyított" víziója közül az elsőt röviddel Miller szégyene után, egy imaalkalmon, kapta. Ezen látomás által Ellen hamarosan a kiábrándult milleriták fénypontjává vált a szellemi éjszakában. Munkásságával sikerült az egyes leszakadt adventista frakciókat egy új vallási tömörülés keretein belül saját irányítása alatt egyesítenie.

Miss Harmon 1846-ban James White nevű adventista igehirdetővel kötötte össze életét. Nemsokára mély meggyőződéssel kezdték el vallani, hogy a szombat napjának megtartása minden igaz keresztény hívő ismérve. 1847-ben, immáron férjezett nevén, Ellen G. White-ként jelentette ki, hogy legújabb víziója abban erősítette meg, hogy a szombat napjának megtartása kell legyen a fő teológiai csapásvonal. Így az ő vezetése alatt álló adventisták hetednapi adventistákká konvertáltak. Mivel Ellen G. White egy igen termékeny író volt, számos látomásával és írásával alakította a hetednapi adventista teológiát. Napjainkban a legtöbb hetednapi adventista még mindig Isten prófétánőjének tartja Ellen White-ot annak ellenére, hogy számos jövendölés egyszerűen nem teljesedett be. Egészen pontosan szólva sok hetednapi adventista Jézus Krisztus bizonyságának tulajdonítja az Ellen G. White-ban lévő — vélelmezett — prófétai lelket (melyet írásaiban közvetít), mint ahogyan arról a Jelenések könyvének 19:10 igehelyén olvashatunk.

A hetednapi adventisták 1855-ben az egyesült államokbeli Michigan állam Battle Creek nevű helységében telepedtek le. 1863-ban már meg is tartották a hetednapi adventisták első hivatalos generálkonfernciáját. Az elkövetkező 5 évtizedben White közel 10 ezer oldalnyi profetikus anyagot vetett papírra. Ezen víziók tartalmazták a "Nagy Küzdelem" nevű könyvét is, mely arról a kozmikus csatáról szól, mely Jézus és angyalai, valamint Sátán és bukott angyalai között zajlik jelen időben. Más tantételek az egészséges életmód és táplálkozás köré fonódtak, amit Mrs. White összefoglaló néven csak az "egészség evangéliumának nevezett" (Bizonyságtételek, 6.kötet 327. oldal). (Ezt az elnevezést fejben tartva olvassuk el Pál apostol Galátziabeliekhez írt levelének 1:8 igerészét — a fordító megjegyzése). A hetednapi adventista doktrina korlátozza a hús fogyasztását. Az adventisták megosztottsága abban is tetten érhető, hogy vannak irányzatok, melyek teljesen tiltják a hús fogyasztását, míg mások csak a disznóhús fogyasztását tiltják. "A húsétel károsítja az egészséget, és ami hat a testre, ugyanúgy hat az értelemre és a lélekre is. " (A nagy orvos lábnyomán, 24. fejezet: "A hús mint táplálék," 316. oldal).

Itt engedjen meg az olvasó egy érdekesség számba menő rövid kitérőt! A Kellogg's Corn Flakes kukoricapelyhet egy John Harvey Kellogg nevű hetednapi adventista orvos ötlötte ki, aki az "egészségtelen" magas hústartalmú reggelik alternatíváját akarta megalkotni. Mindeközben Miss White viziói csak nem akartak abbamaradni, melyek mentén új, unortodox, tanokat vezettek be az egyházban, úgy mint a lélek-alvás és a teljes megsemmisülés tanítása, mely utóbbi nyíltan szembemegy Máté evangéliumának 25:46 igehelyének világos kijelentésével.

Más, mondjuk így finoman, problémás hetednapi tanítások közé tartozik az az elképzelés, mely szerint Sátán valójában Azazel bűnbakja, aki a hívők minden bűnét hordozza. (Nagy Küzdelem 422-485 oldal) Az előbbi mondatot már csak azért is érdemes még egyszer elolvasni, mert ez már homlokegyenest megy szembe Isten Igéjének Kőszikla alapjával, a Szentírás legalapvetőbb tanításával. Ki is viselte magán minden ember bűnét (1.Péter 2:24)? A hetednapi adventisták felfogása szerint Jézus Krisztus valójában nem más, mint Mihály arkangyal, amint azt a saját fordítású Clear Word Biblia Júdás evangéliumának 1:9 fejezetében láthatjuk (kiadó: Review and Herald Publishing Association, 1994). Ez egy olyan tanítás, mely konkrétan azt vonja kétségbe, hogy Jézus Krisztus maga a mindenható, testben megjelent, örök Isten. Itt még (sajnos) nem áll meg a dolog, hanem azt is tanítják, hogy Jézus (az előbbiek fényében már zavaros, hogy pontosan kiről is van szó) megváltó munkásságának második szakaszába a Hiram Edson által megjövendölt időpontban, azaz 1844. október 22.-én, lépett be. Ezek szerint Jézus Krisztus egyszeri, elvégzett, véráldozati kereszthalála valahogy csak nem volt elegendő minden ember megváltására. Erősen a nyelvünkre kell harapjunk, hogy az ilyen és más hamis tanításokat szó nélkül tűrjük. Arról nem is beszélve, hogy a szombat megtartása köré szerveződő egész adventista tanításukat is tagadja a Szentírás (Rómabelikhez 14:2;5), már csak ha nem tűnt volna fel, hogy a farizeusok több ízben pontosan a szombat nap ügyén kárhoztatják igazságtalanul Jézus Krisztust. Mekkora kegyelem, hogy szem előtt tarthatjuk, hogy "ember haragja Isten igazságát nem munkálja". Elég ha szabadjára eresztjük a Szentírás szívében lakó júda törzséből származó oroszlánt, Ő majd megvédi magát, azaz az Igét: "Senki azért titeket meg ne ítéljen evésért, vagy ivásért, avagy ünnep, vagy újhold, vagy szombat dolgában" (Kolossébeliekhez 2: 16). Mikor Isten Igéje közel 1900 évvel előre ilyen mértani pontossággal azonosít be (és intéz el egy mondattal) egy hamis tant, abba az ember háta is beleborsózik. Jó, ha megértjük végre, hogy a mi hitünk alapja nem ember által írt szöveg!

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a Hetednapi Adventista Egyház elég szerteágazó, és tényleg nem minden hetednapi adventista hisz ezekben a Biblia-mentes és teljesen Biblia-ellenes tanokban. Szeretnénk, ha minden hetednapi adventista-, vagy a hetednapi adventista nézetekkel kacérkodó hitben fiatal testvérünk őszintén megszívlelné a következőket: a Hetednapi Adventista Egyház által széles körben elismert prófétanő hamis tanok terjesztője volt, valamint az egész egyház kialakulása Miller Úr soha be nem következett jövendölésére vezethető vissza.

A fentiek figyelembevétele mellett vajon helyes egy keresztény hívőnek hetednapi adventista rendezvényeken részt vennie? Annak fényében, hogy ez az irányzat nagy mértékben támaszkodik Biblián kívüli forrásokra és számos Biblia-ellenes tant hirdet hívő testvérünket arra kérjük illedelmesen, de mégis határozottan, hogy tekintsen el az ilyen alkalmak látogatásától.

Isten keze azonban továbbra sincsen megkötve: hiszünk Isten élő és ható Igéjének kijelentésében, mely szerint ahol sok a bűn, ott a kegyelem is bővebben öntetik ki (ez persze az egész korunkra igaz). Hisszük azt, hogy Isten túláradó kegyelme által a hetednapi adventisták körében is vannak testvérek, akiknek élő kapcsolatuk van az egyedül megváltó Úr Jézus Krisztussal, a Fiú Istennel. Isten senkit sem a teológiai nézetei helyessége miatt ment meg, hanem egyedül Jézus Krisztus bűnökért tett egyszeri áldozata miatt. Ha azonban Jézus Krisztus személye, finoman szólva is, elcsúszik a tanokban, akkor már óriási lélekgyilkos problémával nézünk farkasszemet. Azt kell mondjuk, hogy a fent felsorolt okok egyike is elég volna ahhoz, hogy nagy lendülettel kezdjük kongatni a vészharangot a hetednapi adventizmus felett.

English


Vissza a magyar oldalra
Mi a Hetednapi Adventista Egyház, és miben hisznek a hetednapi adventista hívek?