Helytelen dolog-e frusztrációt érezni Isten iránt?


Kérdés: Helytelen dolog-e frusztrációt érezni Isten iránt?

Válasz:
A frusztráció a türelmetlenség és szorongás érzése, amelyet akkor érzünk, amikor úgy gondoljuk, a szükségleteink nincsenek betöltve, vagy amikor látszólag leküzdhetetlen problémákkal nézünk szembe. Néha Isten kerül a türelmetlenségünk és elégedetlenségünk középpontjába – tőle leszünk frusztráltak. Ha Istentől, a módszereitől és tetteitől válunk frusztrálttá, az botránkozás köve lehet keresztyének számára. Isten könnyűszerrel megoldhatná ezt a problémát – miért nem teszi? Isten tudja, hogy szükséget szenvedek – hol van most? Kevés keresztyén van, aki az élete során ne érzett volna frusztrációt az Úr iránt ezért vagy azért.

Márta jó példa erre (Lukács 10:38-42). Jézus ellátogatott az otthonába, és Márta szerette volna vendégül látni egy finom vacsorára. A Szentírás azt írja róla: „teljesen lefoglalta magát a sokféle szolgálattal." Eközben testvére, Mária „leült az Úr lábához, és hallgatta beszédét." Igyekezetében Márta úgy érezte, elkelne némi segítség a konyhában, és kitört belőle a frusztráció. Odament az Úrhoz, és azt mondta: „Uram, nem törődsz azzal, hogy a testvérem magamra hagyott a szolgálatban? Mondd hát neki, hogy segítsen!" Figyeljük meg, hogy Márta Máriától is frusztrált volt, amiért nem segített, és az Úrral is, amiért hagyta, hogy Márta lustálkodjon. Jézus lecsillapította a barátját: „Márta, Márta, sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz". Aztán megragadta az alkalmat, hogy a csendről és Isten megismeréséről tanítson (vö. Zsoltárok 46:10) – amely leckéről megfeledkezünk, amikor frusztráltak vagyunk.

Egy másik jól ismert történet a Jónásé. Ő is tudta, mint jelent, ha az Úr „frusztrál" valakit. Jónás hallotta Istent, de nem tetszett, amit hallott (Jónás 1:1-3a). Miután vonakodva kihirdette Isten üzenetét a niniveiek számára, Jónás meg volt győződve, hogy nem fognak rá hallgatni, és hogy abban az örömben lesz része, hogy látni fogja, amint a bosszúálló Isten lemészárolja őket. Jónás bánatára, a niniveiek Isten iránti alázattal és megtéréssel válaszoltak az üzenetre (Jónás 3:5-10). Jónás frusztrált volt. Igazságérzete szembekerült Isten irgalmával. Hogy tovább fokozzuk a dolgot, a lombos növényt, amely árnyékot adott Jónásnak, Isten elhervasztotta, és így Jónás a tűző nap sugarainak volt kitéve (Jónás 4:7). Jónás frusztrációja odáig fokozódott, hogy meg akart halni (Jónás 4:9). Istennek emlékeztetnie kellett a dühös prófétát, hogy rossz szemszögből nézte a dolgokat: Jónás jobban törődött egy érzéktelen növénnyel, mint egy emberekkel teli nagy várossal. A frusztráció elködösítheti a látásunkat, és megfojthatja a könyörületességünket.

Helytelen dolog-e frusztrációt érezni Isten iránt? Igen, az. A frusztráció a bűnös emberi természetünk terméke. Ha Isten iránt érzünk frusztrációt, az vagy annak a jele, hogy nem bízunk benne, vagy annak, hogy nem értjük, kicsoda Ő valójában. Ha Isten tökéletes – márpedig a Biblia azt mondja, hogy az (Zsoltárok 18:30) –, akkor tökéletes szándékai vannak, tökéletes az időzítése, tökéletes a módszere, és tökéletes az eredmény. Ha figyelmünket az Úrra fordítjuk és bízunk benne, béke tölt el, nem frusztráció (Ézsaiás 26:3).

Az Isten iránti frusztrációnk fakadhat a makacsságunkból is. Amikor törekvéseink szembekerülnek Isten céljaival, természetünkből adódóan frusztrálttá válunk. Soha nem tanácsos hadakozni Istennel. A tárzusi Saul a saját kárán tanulta meg, és Jézusnak emlékeztetnie kellett rá: „Nehéz néked az ösztön ellen rúgódoznod" (ApCsel 26:14, Károli). Egy egyszerű ima, amely révén alázatosan fejet hajtunk, sokkal nagyobb vigaszt nyújt, mint a terveink melletti hadakozás.

Isten azt mondja a földi apáknak: „ne ingereljétek gyermekeiteket" (Kolossé 3:21). Minden bizonnyal Isten sem kívánja ingerelni gyermekeit. Az Isten iránti frusztrációnk a mi érthetetlenségünkből fakad, nem az Istenéből. A legjobb módja annak, hogy kigyógyuljunk az Isten iránti frusztrációból az, ha alávetjük magunkat akaratának, elfogadjuk időzítését és bízunk jóságában. „Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok" (1Péter 5:7).

English


Vissza a magyar oldalra
Helytelen dolog-e frusztrációt érezni Isten iránt?