Miként befolyásolja a fordítás folyamata a Biblia ihletettségét, tévedhetetlenségét és tévedésmentességét?


Kérdés: Miként befolyásolja a fordítás folyamata a Biblia ihletettségét, tévedhetetlenségét és tévedésmentességét?

Válasz:
Ez a kérdés három igen fontos területtel foglalkozik: ihletettség, prezerváció és fordítás.

A Biblia ihletettségét hirdető tan szerint a Szentírást Isten „sugallta", azaz: Isten személyesen felügyelte az írási folyamatot, és irányította az emberi szerzőket, hogy a teljes üzenetet feljegyezzék számunkra. A Biblia szavai tényleg Isten szavai. Az írási folyamat alatt az egyes szerzők személyisége és írói stílusa kifejezést nyerhetett, Isten azonban úgy vezette az írókat, hogy a 66 könyv, amelyet megalkottak, tévedésektől mentes legyen, és pontosan azt tartalmazza, amit Isten akart. Lásd 2Timóteus 3:16 és 2Péter 1:21.

Persze, amikor ihletettségről beszélünk, akkor csak arra a folyamatra gondolunk, amely során az eredeti szövegek születtek. Azt követően a Biblia prezervációjának tana veszi át a helyet. Ha Isten ennyire szerette volna eljuttatni hozzánk a szavát, akkor minden bizonnyal vigyázott arra is, hogy a szava változatlan maradjon. A történelem során azt látjuk, hogy Isten pontosan ezt tette.

Az Ószövetség héber szövegeit a zsidó írástudók nagy odafigyeléssel másolták. A másolás közben a szoferim, zugót, tannaim nevű csoportok és a mazoréták nagy tiszteletet tanúsítottak a szöveg iránt. Tiszteletük szigorú előírásokkal párosult: elő volt írva, milyen fajta pergament és tintát használhattak, mekkora lehetett egy hasáb és hogyan rendezhették el a szavakat. Határozottan tilos volt valamit emlékezetből leírni, és az ellenőrzés során módszeresen megszámolták a sorok, szavak, de még a betűk számát is. Ennek eredményeképp az Ézsaiás által leírt szavak ma is rendelkezésünkre állnak. A Holt-tengeri tekercsek felfedezése világosan alátámasztja a héber szövegek pontosságát.

Ugyanez igaz az Újszövetség görög szövegére is. Több ezer görög szöveg áll rendelkezésre, némelyek Kr.u. 117-ből. Az apró eltérésekre – amelyek közül egy sem érint egyetlen hitbeli kérdést sem – könnyű magyarázatot találni. A tudósok arra jutottak, hogy a jelenleg kézben tartott Újszövetség gyakorlatilag megegyezik az eredeti írásokkal. A szövegkritikus Sir Frederic Kenyon azt mondta a Bibliáról: „Gyakorlatilag bizonyosak lehetünk abban, hogy minden kétséges szakasz valódi olvasata fennmaradt... Ez a világ egyetlen másik ókori könyvéről sem mondható el."

Ezzel eljutottunk a fordítás kérdéséhez. Bizonyos fokig a fordítás egy értelmezési folyamat. Amikor egyik nyelvről fordítunk egy másikra, bizonyos döntéseket kell hoznunk. Pontosan azt a szót használjuk, mint az eredeti, még akkor is, ha az a modern olvasó számára érthetetlen, vagy inkább használjunk egy, az eredetinek megfelelő kifejezést, a szó szerinti értelmezés rovására?

Vegyük például a Kolossé 3:12-t. Néhány fordításban (pl. az angol KJV – ford. megj.) „könyörületes belek" szerepel. A beleknek (bowels) fordított görög szó a „lép" jelentésű gyökből származik. Más fordítások egy nem szó szerinti megfogalmazást választottak: a „könyörületes szív" (ugyanis a mai olvasó a szívet tekinti az érzelmek középpontjának) vagy egyszerűen „könyörületesség" mellett tették le a voksukat.

Ezért néhány fordítás hűségesebb az eredeti szóhasználathoz, mint a többi, de minden bizonnyal az összes az igevers jogos fordítását képezi. A Kolossé 3:12 alapvető jelentése az, hogy legyünk könyörületesek, együtt érzőek.

A legtöbb bibliafordítást bizottság végzi. Ez segít garantálni, hogy az egyén előítéletei vagy teológiája nem befolyásolja a szóhasználatot, stb. Fontos, hogy egy jó, tisztességes bibliafordításunk legyen. Egy jó bibliafordító csapat elkötelezi magát a tudományosság mellett, és hagyja, hogy a Biblia magáért beszéljen.

Általános szabályként elmondható, hogy minél szó szerintibb egy fordítás, annál kevésbé „értelmezés". A „szabadabb" fordítások szükségszerűen nagyobb mértékben „értelmezik" a szöveget, de olvashatóbbak. Aztán vannak a parafrazált változatok, amelyek valójában egyáltalán nem is fordítások, hanem a Biblia újramesélései.

Mindezeket figyelembe véve, a bibliafordítások ihletettek-e és tévedésmentesek-e? A válasz az, hogy nem. Isten sehol sem terjeszti ki az ihletettségre vonatkozó ígéretét a fordításokra. Noha számos ma rendelkezésre álló fordítás kiváló minőségű, egyik sem tökéletes, és nem Isten ihlette. Ez azt jeleni-e, hogy nem bízhatunk a fordításokban? A válasz szintén nem. A Szentírás alapos tanulmányozása révén, a Szentlélek vezetésével lehetőségünk van helyesen érteni, értelmezni és alkalmazni a Szentírást. Ismétlem, az elkötelezett keresztyén fordítók hűséges munkájának (és természetesen a Szentlélek felügyeletének) köszönhetően a ma rendelkezésre álló fordítások kiválóak és megbízhatóak. Az, hogy a fordítást nem tekinthetjük tévedésmentesnek, még inkább arra kell késztessen bennünket, hogy mélyebben tanulmányozzuk a Szentírást, és ne vakon kövessük egyik-másik fordítást.

English


Vissza a magyar oldalra
Miként befolyásolja a fordítás folyamata a Biblia ihletettségét, tévedhetetlenségét és tévedésmentességét?

Tudja meg, hogyan kell ...

Örökkévalóság Istennel



Bocsáss meg Istentől