Mit mond a Biblia a flörtölésről?


Kérdés: Mit mond a Biblia a flörtölésről?

Válasz:
A Szentírás nem említi konkrétan, hogy a flörtölés helyes vagy helytelen dolog, azonban a férfi és nő kapcsolatáról közvetített irányelvei ebben a kérdésben is segítségünkre vannak. Először azt kell meghatároznunk, hogy pontosan mit is értünk flörtölés alatt. Az értelmező szótár idevonatkozó szócikke szerint a flörtölés vagy komoly szándékú romantizáló viselkedést, vagy pedig a tetszés egy felületes, kötetlen kifejezését jelenti. A szó rokonértelmű az enyelgés szavunkkal, és szövegkörnyezettől függően csekélységet és apróságot is jelenthet. Következőképp vizsgáljuk meg azt, hogy az emberek általában mit is akarnak elérni a flörtöléssel. Talán figyelemre, esetleg ilyen vagy olyan visszajelzés kiváltására törekszenek? Vonzalmukat vagy szexuális irányultságú érdeklődésüket próbálják vele kifejezni? Netalán csak ártatlan szórakozásnak tartják az egészet még akkor is, ha maguk-, vagy a flört résztvevője párkapcsolatban, esetleg házasságban él.

Szellemileg már az is romboló hatású lehet ránk nézve, ha valakivel pusztán laza kapcsolatban vagyunk, de társas érintkezésünk felett mindig ott lebeg a szexualitás kétértelmű jelzése. Sok ember úgy tartja, hogy amíg nem lépünk a tettek mezejére, és amíg a dolog pusztán a fantáziánkat mozgatja meg, addig abban semmi rossz sincs. Isten élő Igéje azonban nagyon mást mond nekünk erről: „Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kivánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében" (Máté 5:28) – hangzanak az Úr Jézus szavai. Jakab apostolon keresztül pedig így szól Isten Szent Lelke: „Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága. Azután a kívánság megfoganván, bűnt szűl; a bűn pedig teljességre jutván halált nemz" (Jakab 1:14-15). A gondolatvilágunk tisztasága nagyon is számít Istennek, hiszen nincs olyan cselekedet (vagy legalábbis nagyon kevés), amit nem a gondolat előzne meg. A cselekedet magatartásformáva, az pedig jellemvonássá válhat.

A bűn először elménk síkján mozgat meg bennünket, majd igyekszik érzéseinket is befolyásolni. Máté evangéliumának 12:35 igerésze tanúsága szerint „A jó ember az ő szívének jó kincseiből hozza elő a jókat; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincseiből hozza elő a gonoszokat." Tényként kezelhetjük azt a felismerést, mely szerint olyanokká leszünk, amivel gondolatainkat megtöltjük, amivel körülvesszük magunkat és amilyen dolgokat teszünk. Ezért mondja azt a Filippibeliekhez írt levél 4:8 igerésze, hogy „a mik csak igazak, a mik csak tisztességesek, a mik csak igazságosak, a mik csak tiszták, a mik csak kedvesek, a mik csak jó hírűek; ha van valami erény és ha van valami dícséret, ezekről gondolkodjatok."

Annak ellenére, hogy a flörtölésre rendszerint ártatlan dologként tekintenek, szellemi szempontból szólva valójában csak nagy ritkán az. A flörtölés során kialakuló kellemes figyelmet a legtöbb benne érintett ember élvezi, azonban ez a fajta figyelem csak az esetek elenyésző hányadában őszinte természetű. Sokkal inkább mondható az, hogy ez a fajta odafordulás legtöbbször minden tiszteletet és valós érdeklődést nélkülöz, és hogy hátterében csak a szexuális jellegű késztetések húzódnak meg. A flörtölés még az adott személy jó hírére is negatívan hathat, aminek következtében jelenlegi és jövőbeli baráti és társas viszonyai is sérülhetnek. A flörtölés lehet, hogy jó érzéssel tölt el minket, azonban egy olyan hamis intimitást kölcsönöz a benne résztvevőknek, ami elkerülhetetlenül érzelmi űrt hagy maga után, ha nincsen valós kapcsolati szándék mögötte.

Egy további dolog, amit meg kell fontolnunk, az a flörtben érintett másik ember lelki világára gyakorolt hatás. Igen valószínű annak a veszélye, hogy nem csak magunkat tesszük ki tisztátlan és buja gondolatoknak, hanem a velünk szembenülő személy fejében is valami nagyon hasonló játszódik le. Ha tehát a flört másik résztvevője rájuk tapad, finoman megérinti őket, testük egy részét felfedi előttük, és mindvégig csábosan néz rájuk, akkor a flört alanyát mindezzel csak még jobban kiteszi ezen a gondolatok csalárdságának. A Szentírás erősen figyelmeztet minket arra, hogy még véletlenül se ingereljünk másokat bűnre (Máté 18:7). Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy a Szent Lélek segítségével másokat is elvezessünk Isten mennyei királyságába, valamint hogy még véletlenül se tegyünk semmit, ami botránkozást idézne elő felebarátunk Istennel folytatott élő kapcsolatában (Rómabeliekhez 14:21).

A Szentírás arra utasít minket, hogy fény és só legyünk ebben az elmúló világban, hogy mások jó tetteink gyümölcsét felismerve Istennek adjanak dicsőséget. Arra hív el minket Isten, hogy magatartásunkkal másoknak is megmutassuk Jézus Krisztus szeretetét (Efézusbeliekhez 5:1-2). Jézus Krisztus örömét leli az emberek fiaiban, az Ő irántunk tanúsított szeretete hű és igaz, és szüntelen csak mások érdekeit tartja szem előtt. A flörtölés helyett jobban tesszük, ha igyekszünk Isten követőivé válni és Isten Szent Lelkének segítségével ezzel az isteni szeretettel szeretni másokat is. A Korinthusbeliekhez írt első levél 10:31-es igerésze így emlékeztet minket erre: „Azért akár esztek, akár isztok, akármit cselekesztek, mindent az Isten dicsőségére míveljetek" (1.Korinthusbeliekhez 10:31).

English


Vissza a magyar oldalra
Mit mond a Biblia a flörtölésről?