Mi az az engesztelés napja (Yom Kippur)?


Kérdés: Mi az az engesztelés napja (Yom Kippur)?

Válasz:
A Yom Kippur néven is ismert engesztelés napja az izraelita jeles napok és ünnepek legkülönlegesebbike volt, melyet a zsidó kalendárium szerinti hetedik hónap (tishri) tizedik napján ültek meg. Ezen a napon a főpap bonyolult rituálék egész sorát kellett elvégezze, hogy áldozatot mutathasson be az egész nép elmúlt évben elkövetett minden bűnéért. Mózes harmadik könyve 16:1-34 igerészének igaz bizonysága szerint a legelső engesztelés napi áldozatot Áron mutatta be a szenthelyen, majd minden utána következő főpapnak hasonló minta szerint kellett eljárnia. Ezen nap ünnepélyességét csak még jobban alátámasztja annak a ténye, hogy Isten külön felhívta Mózes figyelmét arra, hogy Áron ne menjen be bármikor a szenthelyre, hanem csak évente egyszer, ezen a szent napon, hogy meg ne haljon (2.igevers). Nyilván nem egy olyan ceremóniáról van tehát szó, amit félvállról lehetett venni. Az izraelitáknak különösen fontos volt megérteniük, hogy az áldozat bemutatása csak pontosan az Isten által elrendelt módon mehet végbe.

Mielőtt Áron a legelső alkalommal beléphetett a szenthelyre, azaz Isten közvetlen jelenlétébe, alaposan meg kellett tisztítsa testét, és különleges, csak ekkor használatos, fehér gyolcsruhát kellett öltsön (3.Mózes 16:4). Ezek után egy fiatal bikát kellett áldozzon családja-, és minden saját bűnéért. A bika vérét a szövetség ládájának fedelére kellett hintenie (6. És 11. igevers). Áron aztán két bakot vett, melyek közül egyiket „Izráel fiainak tisztátalanságai és vétkei miatt; mindenféle bűnei miatt" kellett feláldoznia, majd pedig annak vérét szintén a szövetség ládájára kellett hintse (16.vers). A másik bakot ún. bűnbakként használták. Áron „mind a két kezét az élő baknak fejére" tette, és megvallotta „felette Izráel fiainak minden hamisságát és minden vétkét, mindenféle bűneit", aztán elküldte azt „az arravaló emberrel a pusztába" (21.vers). A bűnbak tehát így jelképesen magán hordozta az emberek minden bűneit, amelyek így egy egész évre engesztelést nyertek (30.vers).

A ma élő keresztény hívek számára is szimbolikus jelentéssel bíró legelső tett nem más, mint a főpap-, a bakot a táboron kívülre kivezető ember-, valamint az áldozati bak „bőrét, húsát, és ganéját" elégető ember mosakodása és rituális tisztálkodása (4-es, 24-es, 26-os, 28-as igeversek). Az Ószövetségben újra és újra megjelenő tisztálkodási rituálék mindig azt szimbolizálják, hogy az embernek meg kell tisztulnia bűneitől. Az Úr Jézus Krisztus egyszer és mindenkorra elegendő áldozatából egyenesen következik, hogy Ő végleg és teljesen eltörölte minden ilyen ceremónia szükségességét (Zsidókhoz 7:27). A bikák és bakok véráldozata csak akkor volt képes Istennek engesztelést nyújtani a bűnökért, ha azokat minden évbe újra és újra bemutatták. Ezek az áldozatok soha sem voltak képesek elvenni a bűnt, csak elfedték azt. Jézus Krisztus egyszeri áldozata ezzel szemben örökre elgendő minden ember számára, aki hittel hívja fel az Ő Szent Nevét. Mikor Jézus letette értünk életét, akkor fennszóval így kiáltott: „Elvégeztetett!" (János 19:30). A halál azonban nem tudta Őt megtartani, így miután harmadnapra testben feltámadott, számos alkalommal megjelent az atyafiaknak, és szemeik láttára felszállt az égbe, végül az Atya jobbján foglalta el az Őt megillető trónt. Így már nem volt-, és továbbra sincsen szükség más áldozatok bemutatására (Zsidókhoz 10:1-12).

Jézus Krisztus áldozatának elegendő-, és teljes mivoltának homályos előképe már a két bak kapcsán is látható. Az első bak vérét a szövetség ládájára hintették, hogy ezzel a rituáléval Isten búsuló haragját egy további évre lecsendesítsék. A második bak pedig jó messzire-, a sivatagba vitte az emberek bűneit, hogy az már ne ragadhasson tovább rájuk. A bűn Jézus Krisztus kereszthalála által mind kiengeszteltetett-, mind pedig büntetést nyert. A kiengesztelés tehát Isten haragjának csillapítására szolgál, míg a bűnhődés végleg eltávolítja a bűnt. Isten mindkettőt a saját tökéletes Útján, Jézus Krisztuson keresztül, teljesítette be örökre. Mikor Jézus Krisztus Melkisédek rendje szerinti főpapként-, és egyben szeplőtlen bárányként megáldozta „maga-magát" a kereszten, akkor nem csak lecsendesítette Isten haragját, hanem el is szenvedte minden ember összes vétkének jogos büntetését: „Minekutána azért most megigazultunk az ő vére által, sokkal inkább megtartatunk a harag ellen ő általa" (Rómabeliekhez 5:9). A második bak pusztába űzése kézzelfogható példán keresztül szemléltette Isten azon ígéretének teljesülését, mely szerint Ő „olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket", mint „a milyen távol van a napkelet a napnyugattól" (Zsoltárok 103:12), és hogy azokról soha többé meg nem emlékezik (Zsidókhoz 8:12; 10:17). A zsidók mind a mai napig évente megünneplik az engesztelés napját, ami minden évben szeptember vagy október más-más napjára esik. Emberi hagyományaik szerint 25 órás böjttel, és intenzív imádsággal kísérik ezt az időszakot zsinagógában, ahol a nap túlnyomó részét Istentisztelettel töltik.

English


Vissza a magyar oldalra
Mi az az engesztelés napja (Yom Kippur)?

Tudja meg, hogyan kell ...

Örökkévalóság Istennel



Bocsáss meg Istentől