Kérdés
Ki volt a bibliai Lázár?
Válasz
Lázár néven két különböző személyt is említ a Biblia. Az első Jézus Krisztus egyik igen tartalmas tanításának szereplője (Lukács 16:19-31). Ez a Lázár egy nagyon szegény — feltehetőleg hajléktalan — ember volt. Azt biztosan tudjuk róla, hogy koldulással tengette napjait (Lukács 16:20). Nyomorában sokszor annak reményében ült egy gazdag ember háza előtt a földön, hogy hátha egy pár morzsa aláhullik neki a roskadozó asztalokról. Egyszer aztán mindkettejük életében eljött a nap, mikor a koldus Lázár-, és a neve-nincs gazdag ember is meghalt. Jézus elbeszélése szerint Lázár felvitetett "Ábrahám ölébe", ahol béke és vigasság lett az osztályrésze, míg a gazdag ember a Seolba, azaz az alvilágba, jutott, ahol teljes tudatánál él(t) át különböző szenvedéseket (Lukács 16:22-23). Egyes Bibliatudósok véleménye szerint Jézus ez esetben csak elképzelt történetet tárt hallgatósága elé, vagyis nem valós eseményeket írt le. Ezen értelmezésnek azonban ellentmond annak a ténye, hogy az Úr néven nevezi a szereplőt, hogy nem taglalja a történteket, továbbá hogy nem von le tanulságot belőle, hanem önmagában hagyja azt hatni. Mindezek alapján tehát okkal gondolhatjuk, hogy Lázár és a gazdag ember története egy valós beszámoló, ami a hitetlen gazdag és a koldus Lázár igen eltérő végső nyughelyére reflektál. Bármelyik megközelítés szerint is értelmezzük az elhangzottakat, Jézus Krisztus mennyről és pokolról való tanítása több mint világos. Ez a Lázár nevű szereplő sehol máshol nem tűnik fel a Szentírásban. Arról sincsen tudomásunk, hogy a történelem pontosan melyik szakaszában élhetett, már persze ha a példabeszéd szó szerinti értelmezését vesszük alapul, vagyis abból indulunk ki, hogy valós, létező személy volt.
A második Lázár, akit bethániai Lázár néven is ismerhetünk, Mária és Márta testvére volt. Ez a három testvér az Úr Jézus barátai és követői voltak, akik igen közel álltak Jézus szívéhez (János 11:5). Egy napon sürgős hír érkezett Jézushoz, mely szerint barátja, Lázár, megbetegedett és a halálán van. Mária és Márta arra kérték az Urat, hogy látogassa meg őket, hogy meggyógyítsa testvérüket. Tanítványai meglepődésére Jézus azonban nagyon váratlanul reagált. Fülük hallatára mondta azt, hogy ez a betegség nem Lázár halálához-, hanem Isten dicsőségének kiáradásához fog vezetni (János 11:4). Jézus eztán, annak ellenére, hogy a hír beérkezte előtt vissza akart menni Júdeába, ahol egyesek ekkor már halálra keresték őt, és ahol egyébként Lázár is volt, most inkább két napig helyben maradt (János 11:5-8). Jézus "késése" közben Lázár valóban meg is halt, Ő azonban azzal nyugtatta tanítványait, hogy csak "elaludt", de Ő majd felébreszti (János 11:11). Tanítványai így feleltek neki: "Uram, ha elaludt, meggyógyul", hiszen ők természetes alvásra gondoltak (János 11:12). Az Úr Jézus eztán nyíltan jelentette nekik, hogy Lázár meghalt, de ők mégis el fognak menni hozzá (János 11:14). Tamás nagyon pontosan önti szavakba a tanítványok zavarodott rezignáltságát, de bátor odaadását is: "Menjünk el mi is, hogy meghaljunk vele" (János 11:16). A tanítványok látták Jézus Krisztus elhatározottságát, de emberi értelmük szerint azt is felmérték, hogy ez az út mindannyiuk életét követelheti (János 11:8).
Mikor aztán mindnyájan megérkeztek Lázár bethániai otthonához, akkor az ott gyászolók egész csoportja fogadta őket. Köztük voltak az elhunyt testvérei, Mária és Márta is. Testvérük testét már négy nappal azelőtt átadták a földnek, amelyből az vétetett. Még utalnak is rá, hogy ha Jézus ott lett volna, biztos meg tudta volna gyógyítani a gyengélkedőt. Bár a gyász és szomorúság igája nagy erővel nehezedett rájuk, Jézusba vetett hitük így is szilárdan állt (János 11:17-36). Csak utólag érthették meg barátjuk kezdeti vonakodását: Jézus késlekedés nélkül a sírhoz lépett, és valami olyat tett, amit senki sem tartott elképzelhetőnek. A sírkamra elé állt, majd nagy fennhangon kihívva Lázárt, feltámasztotta őt a halálból (János 11:43-44).
Lázár betegsége, halála és feltámasztása mind abba az irányba hatott, amit Jézus már Lázár betegségének híre hallatán is előrejelzett: az emberek a Magasságos Istent dicsőítették a köztük történt csoda miatt, tanítványai hite pedig megerősödött abban, hogy valóban a testté lett Isten jár soraikban. Közvetlenül Lázár feltámasztása előtt az Úr Jézus Krisztus e szavakkal imádkozott: "Atyám, hálát adok néked, hogy meghallgattál engem. Tudtam is én, hogy te mindenkor meghallgatsz engem; csak a körülálló sokaságért mondtam, hogy elhigyjék, hogy te küldtél engem. És mikor ezeket mondá, fenszóval kiálta: Lázár, jőjj ki" (János 11:41-43). Imája meghallgatásra talált az Atya színe előtt, ugyanis Lázár valóban feltámadt és kijött a sírból. "Sokan hivének azért ő benne ama zsidók közül, a kik Máriához mentek vala, és láták, a miket cselekedett vala" (János 11:45).
Mikor Jézus tehát kihívta Lázárt, akkor ő nem valami félholt zombiként, vagy rothadásnak indult hullaként jött ki a sírból, hanem teljesen épen és egészségesen. Az élő Isten erejének igen szemléletes ízelítője volt ez, és egyben a Jézus Krisztusban hívő — már elhunyt — testvéreink feltámadásának előszele is, mely az elragadtatáskor megy majd végbe (1.Thesszalonikabeliekhez 4:13-18; 1.Korinthusbeliekhez 15:51-52). A Szentírás arról semmit sem szól, hogy Lázár vajon mit élhetett át azon a négy földi napon, míg teste halott volt. A legvalószínűbbenek az tűnik, hogy a feltámadásra várva, egyfajta lelki álom állapotában volt (erre utal Jézus is, mikor azt mondja, hogy "elaludt"), amelyben az időt nem érzékelte, és önmagáról-, de a világról sem tudott semmit (Prédikátor 9:7). Az sem kizárható azonban, hogy ebben a négy napban lelke/szelleme már a paradicsomban volt, éppúgy mint névrokona, a másik Lázár.
Lázár feltámadása után a főpapok és a farizeusok mind őt-, mind pedig Jézust meg akarták ölni, hiszen a csoda híre futótűzszerűen terjedt, és még többen hittek Jézus Krisztusban (János 12:9-11). Nagyon beszédes, hogy Jézus Urunk ellenségei sem tudták tagadni, hogy hallatlan csoda történt, így — jobb híján — a csoda minden bizonyítékát próbálták megsemmisíteni. Ez esetben azonban a bizonyíték maga egy élő személy volt. Az Igazság terjedésének azonban emberi lény, vagy bármilyen más teremtmény, égen, földön, vagy föld alatt sem szabhatott gátat, így a Szent Lélek hathatós közreműködésével mind a mai napig megemlékezhetünk a Fiú Isten ezen grandiózus tettéről.
English
Ki volt a bibliai Lázár?
