Kérdés
Mit tanulhatunk Illés életéből?
Válasz
Illés próféta a Biblia egyik legérdekesebb és egyben legszínesebb alakja. Isten Izráel történetének egy igen fontos szakaszában működött rajta keresztül, hogy letörje a gonosz király uralmát, és hogy szellemi megújulást hozzon népének. Illés szolgálata a Baál-kultusz elejét és végét jelölte Izráelben. Élete nem szűkölködött megpróbáltatásokban és nehézségekben sem. Látunk példát arra, hogy időnként nagyon határozottan és bátran lépett fel, máskor azonban igencsak vonakodó volt és félelmei felülkerekedtek rajta. Életében a győzelem és a kudarc egyaránt jelen van, Isten azonban minden bukásában ott van vele, és felemeli őt. Illés előtt nem volt ismeretlen Isten hatalma, mint ahogyan a depresszió mély kútja sem.
Isten választott szócsöve, Illés, kinek neve szó szerint azt jelenti, hogy "Istenem az Uram" a gileádi Tesbitesből származott, felmenőiről vagy születéséről azonban semmi sem ismert. Az első bibliai említésére a Királyok könyvének 17. fejezetének első hasábján kerül sor, mikor színre lépve egyszer csak nyíltan kihívja Áháb királyt, aki Kr.e. 874 és 853 között — a bálványimádásban elmerülő — északi királyság élén állt. Illés ekkor azt prófétálja (a szó azt jelenti, továbbmondani, továbbadni), hogy Áháb király gonoszsága miatt az egész földjére nagy szárazság jön (1.Királyok 17:1-7). Isten figyelmezteti Illést az idegen (szellemi) erők befolyása alatt lévő király bekövetkező haragjára, így a próféta eszesen elrejtőzik a Kérith patakjánál, ahol az Úr csodálatos módon — hollók által — táplálja őt. Mikor aztán a szárazság, és az annak mentén kibontakozó éhínség már a legcsúfabb arcát mutatja, akkor Isten egy özvegyasszonyt tesz Illés útjára. Az asszony hajlandó a legutolsó falat kenyerét engedelmesen a prófétának adni, ami — mint később kiderül — csupán hitének próbájául szolgált. Isten az özvegyasszony alázatos tettére adott válaszul úgy megszaporítja az asszony olaját, és lisztjét, hogy ő maga, a fia, és Illés is napról napra eszik, és megelégeszik. Az asszony korsóbeli olaja és vékabeli lisztje csodás módon sosem fogy ki (1.Királyok 17:8-16). Isten ezen a példán keresztül mindmáig arra tanít minket, hogy amennyiben engedelmesen az Úrral járunk, akkor egyre inkább nyitottak leszünk arra, hogy az Ő akarata valósuljon meg az életünkben, nem pedig a sajátunk. Ha tehát hagyjuk magunkat hű pásztorunk által vezetni, akkor Ő minden szükségünket betölti majd, és kegyelme sosem apad el.
A következőkben annak lehetünk tanúi, amint Illés egy nyílt kihívás keretében a Kármel hegyen farkasszemet néz Baál hamis prófétáival. Baál papjai egész álló nap szüntelenül hívják istenük nevét, hogy az — a tűz állítólagos istene lévén — tüzet hozzon le az égből és áldozatukat megyújtsa. Illés látván mindezt szintén oltárt emel, felteszi rá a fát, és az áldozatra valót, majd árkot húz az oltár köré, és háromszor vízzel önti le azt, hogy a az árkok is teljesen megtelnek vízzel. Illés eztán Isten nevét hívja fel, aki nyomban tüzet küld alá az égből, ami nem csak a átitatott fát és áldozatot gyújtja meg, hanem még az árokban lévő vizet is menten elpárologtatja. Isten ezzel a szemléletes példával nem csupán azt igazolta, hogy a hamis istenek legnagyobbika felett áll, hanem azt is, hogy ezek a bukott angyali lények is az Ő uralma alatt állnak (hiszen azok ez egyszer nem tudtak "prófétáiknak" megjelenni. Mikor aztán arról olvasunk, hogy Illés mind a Baál papokat megölte, akkor valójában a nép cselekedett így Illés utasítására, ő maga pedig Isten Igéjének engedelmeskedett, mint ahogyan azt Mózes ötödik könyvének 13:5 igehelyén található parancsban olvashatjuk.
Közvetlenül a hamis isten megvakított prófétáinak veszte után az ég újra megadta életadó esőjét és harmatát (1.Királyok 18:41-46). A fölényes győzelem ellenére Illés hite azonban meginogott és életének egy olyan szakaszába lépett be, amelyben a depresszió uralkodott el rajta (1.Királyok 19:1-18). Áháb királyon keresztül Jezabel kiálynő értesült Isten diadalmáról, melyet Illésen keresztül vitt véghez. Ahelyett azonban, hogy Jezabel elhagyta volna bűnös bálványimádó ösvényeit haragtól megrészegülve Illés életének kioltására esküdött fe. Illés erről hírt kapván újra a pusztába menekült, ahol azt kérte Istentől, hogy vegye el az életét. Isten azonban ehelyett étellel itallal erősítette a prófétát, nyuglomra és pihenésre intette őt. Isten égi kenyeret adott Illésnek, aki azt elfogyasztva negyven nap és negyven éjjel volt képes megállás nélkül menetelni a Hóreb hegyéhez. Ott Illés egy barlangban rejtette el magát, ahol szomorúságának sebeit nyalogatta, hiszen azt hitte, hogy rajta kívül Isten minden prófétája Jezabel és Áháb vérszomjának esett áldozatul. Isten dicsősége eztán elvonult Illés előtt, hogy vélt magányában ezzel is erősítse őt. Isten azt mondta Illésnek, hogy álljon ki a hegyre, mikor hatalmas szél, majd földrengés, és végül emésztő tűz támadt. Isten azonban ezek egyikében sem volt jelen. Isten inkább nyugalommal teljes, csendes hangon szólt Illéshez, amit Illés ismert és értett. Isten így utasította Illést, hogy mit tegyen következőleg. Ekkor mondta azt is, hogy utódjául Elizeust kenje fel, de ekkor nyugtatta azzal Illést, hogy Ő mgtartott magának még hétezer prófétát, akik nem hajtottak térdet a Baálnak. Illés most is engedelmeskedett Isten utasításának, így Elizeust maga mellé fogadván, diákjaként instruálta őt egy időre, és már kettes kötelékben mentek szembe Ahábbal és az őt irányító Jezabellel, csúfos haláluk után pedig örökösükkel Akháziával. Küldetése elvégeztével Isten nem engedte, hogy Illés megízlelje a halált, hanem tüzes szekereken alászállva, szélben ragadta el testben Illést a mennybe, ezzel mintegy előképét adva az egyház várt elragadtatásának (2.Királyok 2:1-11).
Meg van írva, hogy keresztelő János szolgálata ...illés szellemével történt (Lukács 1:17), amivel egyben Malakiás prófáta jövendölése is beteljesedett (Malakiás 4:5-6). Jakab apostol az állhatatos ima példaképeként állítja elénk Illést, mikor ihletett fényjárta levelének 5:17-18 igehelyén azt közli Isten Szent Lelke által, hogy "". Isten az imán keresztül von be minket természetfeletti tevékenységébe, így az imáinkra adott válaszok is — legyenek azok még olyan lehengerlőek — kizárólag az ő hatalmában állnak és nem a mi emberi erőnkön múlnak.
Ránk épp úgy igaz és érvényes, mint ahogyan Illésre volt, hogy amennyiben a világ zajára figyelünk, akkor elveszíthetjük szemeink elől Isten el nem múló dicsőségét, melynek következtében elkezdünk süllyedni a vészek tengerén. Isten olyan hatalmas természeti jelenségekben is megmutathatja magát, ha azt bölcsességében éppen úgy tartja célravezetőnek. így a szélben, a tűzben vagy a földrengésben is képes megrázni a világot. Isten azonban mindegyikőnkhöz személyesen akar szólni, mindannyiónkat meghitt hangon hív és hívogat. Keressük először Isten országát, úgy Isten betölti minden testi szükségletünket is, Igéjén keresztül arra bíztat minket, hogy Igéjének tükrében Jézus Krisztus fényében vizsgáljuk meg minden gondolatunkat, és miközben afelől biztosít minket, hogz minden nap velünk van a világidő végezetéig, addig Ő irányítja lábunkat az igazság ösvényén. Az Ő Igéje olyan kiolthatatlan szövétnek a halál árnyékána völgyében, mely megújullt bizalomra, szellemi győzelemre és az Istentől kapott örök élet ajándékára vezet el minket. Lehet, hogy a mi életünkben Isten nem ilyen látványos csodákon keresztül fog működni mások gazdagodására, az azonban biztos, hogz amennyiben Ő hozzá járulunk, és Őt tekintjük mindenünk forrásának, akkor minket is hatalmasan használ majd meg nem tért embertársaink evangelizálásánál, szolgálatánál.
English
Mit tanulhatunk Saul életéből?
